agrarszektor.hu • 2026. április 19. 06:01
A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,6 milliárd forintot, a kárkifizetések 13,7 milliárd forintot tettek ki 2025-ben. Magyarországon a gazdálkodók 28,9 milliárd forint feletti növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók részére 2025-ben, amiből 27,9 milliárd forint - a befizetések mintegy 96,5 százaléka - után kívánták igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. A növénybiztosítási ágazat hegemóniája továbbra is fennállt, mivel 2025-ben az összbevétel 89 százalékát adta ez a szegmens. Az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből némileg mérséklődött, a vagyon- és felelősségbiztosításoké csaknem tizedét adta, míg az erdőbiztosításoké a minimális szinten maradt.
Magyarországon a gazdálkodók 28,9 milliárd forint feletti növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók részére 2025-ben: ez 16,2%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ebből pedig 27,9 milliárd forint, vagyis a befizetések mintegy 96,5%-a után kívánták igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által üzemeltetett Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) adatai alapján készült friss jelentésből. Az Agrárminisztérium által elindított agrárkárenyhítési rendszer mellett a termelői öngondoskodás nagy jelentőséggel bír, mivel így a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítások megkötésével tovább csökkenthetik az időjárási viszonyok és más természeti kockázatok negatív hatásait. A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer már tizennegyedik éve működött 2025-ben, amelynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70%-át kaphatják vissza utólagos támogatásként, bár túligénylés esetén visszaosztásra kerülhet sor. A támogatáshoz rendelkezésre álló keretösszeg 2025-ben 13,1 milliárd forint volt. Az agrárbiztosítások piacának alakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszik az igényelhető állami támogatás, mivel a termelők inkább a díjtámogatott konstrukciót választják.
A növénybiztosítási ágazat hegemóniája továbbra is fennállt, 2025-ben az összbevétel 89%-át adta ez a szegmens. Az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből (1,8%) mérséklődött, a vagyon- és felelősségbiztosításoké (9,2%) szintén csökkent, míg az erdőbiztosításoké a minimális szinten maradt.
A Groupama Biztosító adatai alapján 2025-ben a társaság növénytermesztést érintő összes kárkifizetése között 39%-ot tett ki az aszály, 22%-ot a jégeső, 20%-ot a vihar, 13%-ot pedig a tavaszi fagy miatti kár. A maradék 6%-ért a tűz és az egyedi növénykárok okolhatók. A növénykultúrák szerinti megoszlás alapján a kifizetések 48%-a a kukoricát, 14%-a a napraforgót, 10%-a az őszi káposztarepcét, 9%-a pedig az almát érő károk miatt történt. Az előzőekben felsoroltakhoz képest, kisebb mértékben érintettek voltak még az őszi búza, a különböző gyümölcsültetvények és hüvelyesek is.
A hőség és a lehullott csapadék mennyisége és eloszlása is erősen befolyásolta a tavalyi évet
Az országos középhőmérséklet 2025-ben 1 Celsius-fokkal múlta felül az 1991-2020-as éghajlati normál átlagot, és 11,8 Celsius-fokos középhőmérsékleti értéket hozott, így az ellenőrzött, homogenizált és interpolált adatok alapján több mint 1 Celsius-fokkal maradt el az eddigi legmelegebb, azaz a 2024-es évtől. A nyár folyamán 2025-ben hőségnapból (amikor a maximum hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 30 Celsius-fokot) országos átlagban a szokásos 29 nap helyett 49 adódott, tehát a megszokottnál 20-szal többet regisztráltak, bár nem szabad elfeledni, hogy 2024-ben 61 ilyen nap volt. A forró napok száma (amikor a maximum hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot) országos átlagban a normálnál 8 nappal volt több, míg 2024-ben az átlagnál 15-tel több forró napot jegyeztek fel. Hőhullámos napból (amikor a maximum hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 25 Celsius-fokot) országos átlagban 18 fordult elő, 2025 nyarán az Alföldön nagy területen meghaladta a 30 napot, míg a Kisalföldön 10-20 nap jelentkezett. A nyár legmagasabb hőmérsékletét (41,3 Celsius-fokot) július 26-án mérték.
A lakosság a vizsgált évben is többször tapasztalhatta meg a szélsőséges időjárási viszonyokat, heves zivatarokat. A jégelhárító rendszer (JÉGER) 2025-ben is aktívan részt vett a jégeső okozta károk csökkentésében, annak ellenére, hogy a 2018-as indulás óta ebben az évben rögzítették a legalacsonyabb eseményszámot. Az április 15. és szeptember 30. közti védekezési szezonban 64 napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 25 napon voltak extrém módon jégveszélyesek a zivatarok.
A 2025. évi középhőmérséklet az ország jelentős részén 11 és 12 Celsius-fok között alakult, ennél magasabb, 12 Celsius-fok feletti értékek nagyobb összefüggő területen a déli és délkeleti országrészben fordultak elő. Ezzel szemben az északi területeken, valamint a magasabban fekvő tájakon általában 10 és 11 Celsius-fok közötti átlagok voltak jellemzőek, míg a legmagasabb hegycsúcsok környezetében az éves középhőmérséklet 9 Celsius-fok közelében alakult. A legmagasabb éves középhőmérsékletet, 12,8 Celsius-fokot Szeged belterület állomáson mérték.
Az országos évi csapadékmennyiség 453,3 milliméter volt 2025-ben, ami 72,2 milliméterrel kevesebb az előző évinél. A 2025. évben tíz hónapban hullott az átlagosnál kevesebb csapadék. Legszárazabbnak a júniusi hónap bizonyult, ugyanis több mint 80%-kal maradt el a havi csapadékösszeg a sokéves átlagtól. Az év legnagyobb napi csapadékösszege 184 milliméter volt, amit július 27-én regisztráltak. A legmagasabb éves csapadékösszeg 835 milliméter, a legalacsonyabb csapadékmennyiség 260,9 milliméter volt.
2025-ben a csapadékmennyiség jól látható csökkenést mutatott az Alföld közepe felé haladva. Északon és a Dunántúl nyugati területein a csapadékösszeg 450 milliméter felett alakult, míg az Alföldre 300-450 milliméter közötti mennyiség érkezett. A legszárazabb a Duna-Tisza közi homokhátság, a Közép-Tisza-vidék déli részei, valamint a Körös-Maros köze voltak, itt helyenként a 300 millimétert sem érte el az éves összeg. A hegyvidékeken és a nyugati területeken az éves csapadékösszeg általában 550 és 700 milliméter között volt. Míg északnyugaton (Győr-Moson-Sopron vármegye) és északon (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) voltak átlagosan csapadékos területek, addig az ország belseje felé egyre nőtt a csapadékhiány. A legnagyobb anomália a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közének déli részén jelentkezett, többnyire a megszokott mennyiség 60-70%-a hullott, de nagyobb összefüggő foltokban előfordult, hogy a normálnak csak az 50-60%-a érkezett.
Hogyan alakultak a mezőgazdasági biztosítások 2025-ben?
A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,6 milliárd forintot, a kárkifizetések 13,7 milliárd forintot tettek ki 2025-ben. Ez a díjbevételeknél 14,8%-os, a kárkifizetéseknél pedig 49,9%-os növekedést jelent. A növénybiztosításoknál a díjfizetésnél az előző évihez képest 16,2%-os növekedés volt megfigyelhető, ami így 28,9 milliárd forintot tett ki, míg a kárkifizetések 49,3%-kal, összesen 12,7 milliárd forintra növekedtek. Az állatbiztosítási ágazat 2025. évi díjbevétele 578,4 millió forintot, a kárfizetése 141,9 millió forintot ért el, ami a díjfizetésnél 7,2%-os növekedést, a kifizetésnél viszont 28,3%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. A vagyonés felelősségbiztosítások díjelőírása 3 milliárd forint, kárfizetése 802,2 millió forint volt.
A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2025-ben 42% volt, a növénybiztosításoké 43,9%, az állatbiztosításoké 24,5%, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítások kárhányada 26,9%-ot tett ki. A fő kategóriák közül a növénybiztosítások, valamint a vagyon- és felelősségbiztosítások kárhányada emelkedett, az állatbiztosításoké pedig csökkent.
A nem díjtámogatott növénybiztosítások közül a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben biztosítást, ezekre összesen 11147 biztosítottat regisztráltak tavaly. A jég és tűz kockázati tényező esetén 28,5%-os, a vihar esetén 20,4%-os kárhányad keletkezett 2025-ben, mindkettő emelkedett az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva a legnagyobb mértékű, 255,1%-os kárhányad (amely az előző évihez képest 73,9 százalékpontos csökkenést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.
A hazai díjtámogatott biztosítási piacon az „A” típusú növénybiztosítás az összes díjtámogatott és a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítások díjelőírásának 57%-át (+4,4 százalékpont), kárfizetésének 69,8%-át (+34,8 százalékpont) tette ki 2025-ben. A díjtámogatott növénybiztosításból (a kiegészítő biztosítások elhagyásával) a legnagyobb részesedést, a díjbevételek 58,8%-át továbbra is az „A” típusú érte el, míg a kárkifizetések 84,6%-át adta (+34,5 százalékpont). A díjtámogatott biztosítások díjbevétele 3,8 milliárd forinttal nőtt, ami 16,6%-os emelkedést jelent, a kiegészítő biztosításoké szintén növekedett 100,2 millió forinttal a vizsgált évben az előző évhez képest.
A kárhányadok 2025-ben a bázisévhez viszonyítva a díjtámogatott növénybiztosításoknál az „A” típus kivételével minden kategóriában csökkentek. A díjtámogatott növénybiztosítások átlagos kárhányada 37,9%-ot tett ki 2025-ben. A kiegészítő biztosításkötések figyelembevételével - amelyeket a díjtámogatott biztosításokra kötöttek - a kárhányad 44,5%-ra nőtt vissza, ami 2024-hez képest 10,2 százalékpontos emelkedést jelentett. A díjtámogatott biztosítások esetén 2025-ben a biztosítottak számában az „A” típusnál 26,9%-os, a „B” típusnál 10,4%-os, míg a „C” típusnál 2,4%-os növekedés alakult ki. A díjtámogatott biztosítást választók száma (33 151 fő, darab) 12,5%-kal emelkedett 2024-hez képest. A „B” és a „C” típusnál a biztosított terület 3%-kal, illetve 0,7%-kal, a díjbefizetés pedig 5,9%-kal, illetve 4,7%-kal nőtt. Ellenben a kárkifizetés a B-nél harmadára, a C-nél kétharmadára csökkent az előző évhez mérten.
Sebestyén Géza, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. mezőgazdasági szakértője szerint elsősorban a rendre visszatérő aszály és az ebből fakadó gyenge terméseredmények hatnak negatívan a szerződéses konstrukciók terjedésére. Míg korábban a tudatosabb termelői réteg, ha lassan is, de évről évre növekedett, valamint terjedtek a több kárnemre egyaránt védelmet kínáló összkockázati formulák, mára több okból is visszalépést él meg az ágazat. A biztosítók érthető módon egyre kevésbé hajlandóak vásárra vinni a bőrüket az aszályt illetően, inkább más kárnemekben, valamint az agráriumhoz kapcsolódó vagyonbiztosításban igyekeznek aktívak lenni, a termelők pedig a számítási módozat és az egyre jellemzőbb költségkímélő hozzáállás miatt gondolkodnak el a szerződéskötésen.
A mezőgazdasági termelőkben egyre jobban tudatosul, hogy biztosításkötés nélkül nagy kockázattal jár a termelés. Természetesen van lehetőség jéghálóval védekezni a jég ellen, öntözéssel az aszály ellen, vannak a fagy ellen is védekezési lehetőségek, de ezek komoly beruházást igényelnek, kissé bizonytalanok és nem minden gazdálkodó engedheti meg magának. Mivel a termelők szeretnék az esetleges jövedelemkiesést és az ezzel járó károkat csökkenteni, így a biztosítókhoz fordulnak. A szerződések megkötésekor a biztosítók általában csomagbiztosításokat kötnek, ami átfedésekhez vezet a díjtámogatott biztosítások A, B és C típusainál, illetve a kiegészítő biztosításnál szereplő szerződések és biztosítottak számával. A gazdálkodóknak megéri kiegészítő biztosítást kötniük, mivel így teljesebb a biztosítási védelmük, ezáltal magasabb összegű kártérítéshez juthatnak, vagy olyankor is jár nekik kártérítés, amikor alapesetben nem kapnának.
Az állatbiztosítások közül 2025-ben továbbra is az elemi károkra kötöttek legtöbben (997 fő, darab) biztosítást, így 369,8 millió forint folyt be, amelyből 4,1 millió forint került vissza a termelőkhöz kárfizetésként. A betegség- és balesetbiztosítások kárhányada 33,9%-ot tett ki, ez a kárnem volt a második legjelentősebb az állatbiztosítások közül befizetések és kifizetések esetén is. Az egyéb járványos megbetegedésekre 90 millió forint kárfizetés történt 2025-ben.
A vagyon- és felelősségbiztosításoknál 2025-ben (az előző éveknek megfelelően a mezőgazdasági vagyonbiztosítások domináltak) a befolyt díjelőírás 3 milliárd forint volt, melyből az előző évhez képest 99,2%-kal több, vagyis 802,2 millió forint kártérítési összeget fizettek ki a biztosítók a termelők részére, ezáltal a kárhányad itt is nőtt 2024-hez képest, ami 26,9% volt (+12,9 százalékpont). Egyre több beruházás zajlik a mezőgazdaságban, melyek értékét érdemes megóvni, ezt a gazdák is belátják, hiszen a mezőgazdasági vagyonbiztosítások mutatóinál növekedést lehetett tapasztalni.
A mezőgazdaságot érintő legjelentősebb káresemények 2025-ben a vihar-, a jég- és az aszálykárok voltak. A kárhányadok a legtöbb kategóriában csökkentek, kivételt a jég- és tűzkár-, és a díjtámogatott „A” típusú biztosítások jelentettek. A JÉGER jégkármérséklő rendszer a jégkárok csökkentésében továbbra is nagy szerepet játszott.
Mit kell tudni a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerről?
A termelők részére 2021-től az állam a jövedelemingadozások mérséklését és a jövedelmek stabilizálását segítő új konstrukciót alakított ki, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert (továbbiakban: MKBR), mely az egyes mezőgazdasági ágazatok valamennyi kockázatát kezelni tudja. Az MKBR egy olyan átfogó kockázatkezelési eszköz, mely a biztosítás és a támogatás elemeit ötvözi, hiszen a többi eszközzel ellentétben nemcsak az időjárás okozta károk, hanem termelési, gazdasági és piaci kockázatok ellen is pénzügyi védelmet nyújt a gazdaságok jövedelmezőségének szinten tartására. Az új, IV. pillér bevezetésével az állattenyésztési, a növénytermesztési és a kertészeti ágazattal foglalkozó termelőknek lehetőségük nyílt a piaci zavarokból (kereskedelmi korlátozások), áringadozásokból (például inputköltségek növekedéséből) eredő vagy a gondos termelés ellenére is (például természeti csapás vagy pandémia miatt) elszenvedett veszteségeik ellen gazdaságukat biztosítani.
A krízisbiztosítási rendszerben való részvétel önkéntes, és a termelői öngondoskodáson alapul. A rendszerhez csatlakozó termelő 3 évig vállal részvételt, és ezen időszak alatt évente krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő által használt termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány. Az MKBR tagjai időszakosan gazdasági és pénzügyi adatokat szolgáltatnak a referenciaidőszakra és a tárgyévre vonatkozóan a gazdaságuk mezőgazdasági jövedelmének megállapításához. Ha a termelő mezőgazdasági tevékenységéből származó tárgyévi jövedelme a referenciaidőszak jövedelméhez képest - a termelőnek nem felróható okból - 30%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor a krízisbiztosítási rendszeren keresztül a kölcsönös kockázatkezelési alap kedvezményezettje lesz, vagyis a termelő a kockázatkezelési alapból krízisbiztosítási kompenzációra tarthat igényt. A kompenzációs összeg maximuma a jövedelemkiesés 69,9%-a, minimuma a hozzájárulás összegének 120%-a.
A biztosításokkal ellentétben az MKBR-ben a kompenzáció megállapításának nem része a tényleges kár felmérése, hiszen a termelők jövedelemcsökkenését a szolgáltatott adatokból határozzák meg. A kárfelmérés helyett a Magyar Államkincstár rendszeres ellenőrzést folytat le a csatlakozott termelőknél az adatok valódiságának biztosítása céljából. E folyamat része, hogy a termelők által nyújtott adatokat különböző rendszerekkel és adatbázisokkal kötik össze, továbbá az AKI közel 200 ellenőrző algoritmusával vizsgálják meg, és a felmerülő anomáliákat tisztázzák az ügyféllel. Az induló évben (2021-ben) 136 mezőgazdasági vállalkozás csatlakozott - vállalva a krízisbiztosítási feltételeket - és felelt meg a sok ellenőrzési szempontnak, 2025-ben 194 termelő volt jogosult kompenzációs kérelem benyújtására (a vizsgált évben belépők száma 15 volt).