Bár egyre több termelő él ezekkel a lehetőségekkel, sokan még mindig nem kötnek mezőgazdasági biztosítást.
Újra megnyílt az önkéntes csatlakozás lehetősége a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez.
Március végéig csaknem hárommilliárd forintnyi kárenyhítési juttatás érkezik a károsult gazdák számára.
Változott a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló rendelet tagsági jogviszonnyal foglalkozó része.
Mutatjuk, mit kell tudni a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer aktualitásairól.
A rekord méretű tavalyi kárkifizetéseket a korábbi szerződések tömeges biztosítói felmondása kísérte.
Az Államkincstár hamarosan megkezdi a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatások kifizetését.
A 2022-es év után jelentős átalakulás várható a mezőgazdasági biztosítások terén.
Folyamatos a döntéshozatal a pályázatokról.
A kamara segíti a hétvégi viharkárok felmérését.
Február 28-ig lehet csatlakozni a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez.
A konstruktív szemlélet segítheti a gazdákat a piaci kockázatok kezelésében.
Komolyak a károk, de még semmi sincs veszve.
Kiemelkedő munkát végeznek az állattenyésztési ágazat szereplői.
Még lehet csatlakozni a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszerhez.
Az új rendszer a gazdák jövedelmét is védi.
Hamarosan létrejön az MKR negyedik pillére is.
Elérhető a krízisbiztonsági rendszer a termelők számára.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.