Döbbenetes dolog derült ki a magyar gazdákról: ez tényleg nem fontos nekik?

Döbbenetes dolog derült ki a magyar gazdákról: ez tényleg nem fontos nekik?

agrarszektor.hu
A természeti csapások ma már olyan mértékben veszélyeztetik a mezőgazdasági termelést, hogy irreális kockázatot vállalnak azok a gazdálkodók, akik valamilyen módon nem biztosítják be magukat. A gyakorlatban mégis az látszik, hogy - miként az idei súlyos aszály kapcsán is kiderült - sokan egyáltalán nem kötnek biztosításokat, és más, állami vagy uniós támogatásokra épülő biztosítási rendszerhez sem csatlakoznak. De hogyan működik ma Magyarországon a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, és milyen elemei vannak? Az öngondoskodás fokozásával miként csökkenthetik a gazdálkodási kockázatokat a mezőgazdasági termelők, ennek érdekében milyen hozzájárulásokat és díjakat kell fizetniük, illetve milyen támogatásokat vehetnek igénybe? A szakértők ezekre a kérdésekre keresték a választ a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Jégesők a védekezés ellenére is voltak, és lesznek is. Annyit tudunk garantálni, hogy a károk mértéke kisebb lesz, mint védekezés nélkül - mondta Kocsis Áron, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos jégkármérséklő rendszerének üzemeltetési igazgatója a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián. A szakember elmondta, hogy a klímaváltozásból kifolyólag a 2010-es években az ország teljes területén egyre nagyobb problémát okoztak a zivatarok, jégkárok, főleg a mezőgazdaság számára, ezért kapott felhatalmazást a NAK egy országos jégkármérséklő rendszer kiépítésére. A rendszer 986 generátorból áll, a védekezési szezon pedig minden évben április 15-től szeptember 30-ig tart. A generátorok acetonos ezüst-jodidot égetnek el, amely a feláramló levegő segítségével jut el a felhőzet magasságába. Kocsis Áron elmondta, hogy a hatóanyagot 2-4 km-es magasságba juttatják fel, onnantól a feláramlás viszi tovább, és hogy az ezüst-jodid molekuláknak köszönhetően sok apró jégszem keletkezik, ami vagy elolvad, mire a földre leér, vagy csak kisebb jégkárokat okoz.

A zivataros napok számának ismerete azért fontos, mert jégeső csak akkor esik, amikor zivatarfelhők vannak. A 2015-2017-es időszakban átlagosan 23 ilyen zivataros nap volt egy évben, a 2018-2021-as években azonban már átlagosan 30 zivataros napot élhettünk át. A villámlási adatok pedig azért fontosak, mert a villámlás együtt mozog zivatarban a jégesővel. Ha sok a villámlás, jellemzően nagyobb a jégkár is

- ismertette Kocsis Áron.

A szakember emlékeztetett, hogy bár az elmúlt időszakban a zivatarok száma 30%-kal nőtt, ellenben a védekezés hatására kárenyhítési alaphoz bejelentett, jégkárral sújtott terület mértéke 42%-kal csökkent. Kárenyhítési alaphoz bejelentett jégkárok bruttó értéke pedig azt mutatja, hogy a rendszer évente több 5 milliárd forintnyi jégkárt takarít meg. Kocsis Áron beszélt arról is, hogy a védekezési szezonban átlagosan heti 4 napon működnek a generátorok az ország valamelyik részén, de május-júniusban ez az arány magasabb: van, hogy minden nap mennek a generátorok, míg áprilisban és szeptemberben alacsonyabb. Volt olyan szeptember is, például az idei, amikor egy napot mentek csak a generátorok. Az üzemeltetési igazgató elmondta, hogy a kezelők számára a kollégáik 4 telephelyen 24/7 órában elérhetőek, ezzel biztosítva, hogy minden generátor működjön a riasztás során, egyébként pedig 13 kocsival járják az országot, a hatóanyag-utánpótlás, a karbantartás és a javítás miatt. Kocsis Áron bemutatta, hogy 2022. május 25-én négy szupercella haladt át Magyarország felett, ami 15143 hektáron okozott károkat, ami az idei káreseményeknek az 53%-át tette ki. A szupercellák mellett idén az aszály miatti összeesküvés-elméletek és téveszmék okozták a legnagyobb kihívást, emiatt több tanulmányt is bemutattak az elmúlt 60 év kutatásaiból: ezek mind azt bizonyították, hogy az ezüst-jodidos védekezés a csapadék mennyiségére nincs hatással, csak a halmazállapotára. A mostani legnagyobb kihívás, hogy egyre nehezebben és egyre drágábban találnak manuális generátorkezelőket. Ezek kezdenek kiöregedni, és nehéz pótolni őket, mivel ez a munka állandó jelenlétet kíván. Legnagyobb fókusz a generátorok automatizálásán, illetve a határon túli védekezésen van, ugyanis a határ menti járásokban a jégkárok 20-25%-kal magasabbak, mint az ország belső területein. A szakember beszélt arról is, hogy a meteorológiai fejlesztések két irányban történnek: egy zivatarkövető algoritmus kialakítására törekednek, valamint egy káradatbázis kialakítására.

A jégkármérséklő rendszer által nyújtott védekezés egy láthatatlan szolgáltatás a gazdálkodók számára. De a káradatokat megnézve jól látható, hogy van hozzáadott értéke a tevékenységünknek

- emelte ki Kocsis Áron.

Kocsis Áron, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos jégkármérséklő rendszerének üzemeltetési igazgatója
Kocsis Áron, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos jégkármérséklő rendszerének üzemeltetési igazgatója

Mit kell tudni a mezőgazdasági krízisbiztosítás rendszeréről?

Magyarországon a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek 4 pillére van: az agrárkár-enyhítés, a díjtámogatott biztosítás, a jégkármérséklés és mezőgazdasági krízisbiztosítás, bár ez utóbbi nem egy biztosítási forma, hanem egy jövedelemcsökkenést kompenzáló, a Vidékfejlesztési Programból történő kifizetés - ismertette Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. szakember elmondta, hogy a mezőgazdasági krízisbiztosítás azért jelentős uniós szinten is, mert két olyan területre is kiterjed, amire a többi nem: ennél az állattenyésztés és a piaci folyamatok is kaphatnak kompenzációt, míg a többi lehetőség főleg a növénytermesztésre és a természeti károkra fókuszál. Mivel a krízisbiztosítás a jövedelem csökkenését kompenzálja, és meglehetősen bonyolult rendszer, még nincs sok tagja, de vannak benne lehetőségek.

Ez nem a széles tömegek eszköze, hanem egy meghatározott célcsoporté, a bevezetéséhez pedig szükség volt a kockázatkezelési rendszer megelőző 10 évére

- emelte ki Juhász Anikó.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára
Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára

Mit takarnak a díjtámogatott biztosítások?

Mostanra már elmondható, hogy a magyar termelők kezdik megtanulni, milyen kockázati lehetőségekre, milyen biztosítási csomagok vannak - jelentette ki Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító Zrt. mezőgazdasági üzleti igazgatója, hozzátéve azt is, hogy ezeket a csomagokat, a bennük levő elemeket nem a piaci biztosítók találták ki. A szakember beszélt arról is, hogy három alapvető csomag van, az „A”, a „B” és a „C”. Az egyes csomagokban pedig különböző növénykultúrák és kockázati tényezők vannak, így például az „A” csomagban az alapvető szántóföldi növények találhatóak meg, valamint 8 kockázati tényező. Baranyi Szabolcs beszélt arról is, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy korábban a magyar gazdák nem nagyon akartak aszályra biztosítást kötni, de aztán jött a 2022-es év. Korábban mindenki tudta, vagy tudni vélte, hogy milyen kockázatok lehetnek az országnak azon részén, ahol működött, de az idei rendkívüli aszály mindent felborított. A szakember elmondta, hogy mindenkinek meg kell gondolnia az „A” csomagot, amiben az aszály elleni biztosítás automatikusan benne van, ahogy a jégeső, eső és egyéb kockázatok elleni biztosítás is, ugyanakkor ennek a csomagnak a legnagyobb a támogathatósága.

A 2022-es évben a „B” és a „C” csomag támogatottsága 40% lesz, az A-é pedig 57%. Arra számítottunk, hogy 60% fölé megy majd a támogatás intenzitása, de a rengeteg kármentességi kedvezmény elvesztésével olyan szinten megnőtt a díjak tömege, hogy ezzel lecsökkent a támogatás intenzitása

- ismertette Baranyi Szabolcs.

A szakember emellett beszélt arról is, hogy a támogatottságtól jelentősen növekedtek a piaci biztosítások. Sajnos azonban a szántóföldi növénytermesztőknek a 45%-a sem kötött piaci biztosítást, és akik kötöttek ilyet, azoknak is csak a 40%-a kötött aszályra - emelte ki Baranyi Szabolcs. Vagyis a szántóföldi növénytermesztőknek kevesebb, mint 18%-a kötött aszályra biztosítást.

Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító Zrt. mezőgazdasági üzleti igazgatója
Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító Zrt. mezőgazdasági üzleti igazgatója

Hogyan tudja támogatni egy alkusz cég a biztosítások terjedését?

Nagyon aktuális az alkuszok szerepe a biztosítási piacon, ugyanakkor biztosra vehető, hogy a 2022-es rekord aszálykár-kifizetések után a növénybiztosítás terén nagy átrendeződés lesz - jelentette ki Hajgató Szilveszter, a Hungarikum Alkusz cégcsoport régióvezetője, agrárbiztosítási szakértője. A szakember elmondta, hogy az eddigi piacvezető társaság novemberben kiértékesítette az ügyfeleit, és módosította, jelentősen szigorította a jelenlegi szerződéses feltételeket. Ez a piacon kötött növénybiztosítások több mint 50%-át érinti, és arra kell számítani, hogy az intézkedéssel érintett szereplők körbe fognak nézni, milyen más, kedvezőbb lehetőségek vannak másoknál.

2022-ig a biztosítók nagyon hasonló szolgáltatású, és közel azonos árazású termékeket adtak a piacon, ez azonban 2023-ban meg fog változni, valószínűleg a szolgáltatásokban lesznek nagy eltérések. Egy ilyen helyzetben viszont egy független, külsős piaci szakértő nagy segítséget nyújthat a gazdáknak a megfelelő ár-érték arányú biztosítások kiválasztásában

- mondta Hajgató Szilveszter.

Hajgató Szilveszter, a Hungarikum Alkusz cégcsoport régióvezetője, agrárbiztosítási szakértője
Hajgató Szilveszter, a Hungarikum Alkusz cégcsoport régióvezetője, agrárbiztosítási szakértője

A mezőgazdasági biztosítások is egy erősen támogatásvezérelt terület, ami akkor pörgött fel, amikor megjelent hozzá a támogatás - mutatott rá Cseszlai István, a NAK Biztosításközvetítő Kft. ügyvezetője. A szakember beszélt arról is, hogy ők a kisebb gazdálkodóknak próbálnak meg minél többet segíteni, így náluk kisebb átlagos biztosítási összegek vannak, mint más, ezzel foglalkozó társaságoknál. Az viszont pozitívum, hogy sikerül egyre több termelőt megszólítaniuk. Cseszlai István egyetértett azzal a gondolattal, hogy 2023-ban nagy átalakulások lesznek a biztosítási piacon, az idei év nemcsak a termelők fejében, de a biztosítók fejében is át fogja rendezni a dolgokat. A szakember egyúttal rámutatott, hogy a magyar termelők számára az egyik legfontosabb és leghitelesebb információforrás még mindig a szomszéd. Amit a szomszédjuk kipróbált, és bevált neki, illetve amit az jónak tart, azt ők is ki fogják próbálni. A hitelességi sorrend pedig a következőképpen állítható fel: első a szomszéd, őt követi a szaktanácsadó, a falugazdász, a szakportálok és csak a lista végén kaptak helyet a szakmai szereplők.

Most az látszik, hogy a négy biztosítóból, aki eddig növénybiztosításokat nyújtott, kettő mintha nem próbálna meg versenyezni az ügyfelekért: az aszály miatt 40% körüli emelést vezettek bizonyos termékeknél, valamint komplett megyéket, komplett kultúrákat zártak ki a biztosítási körökből. Persze, lehet szemezgetni és megtartani a legjobb ügyfeleket, de ennek a biznisznek pont nem ez lenne a lényege. A következő időszakban sokkal részletesebben kell elmagyarázni az ügyfeleknek, hogy mire készüljenek, és mi alapján válasszanak az egyes csomagok közül

- hívta fel a figyelmet Cseszlai István.

Cseszlai István, a NAK Biztosításközvetítő Kft. ügyvezetője
Cseszlai István, a NAK Biztosításközvetítő Kft. ügyvezetője

Mennyire ismerik a gazdák a lehetőségeiket?

Kicsit speciális a helyzetben vagyunk, mivel a vetőmagtermesztésben vagyunk érdekeltek, ami egy nagyon intenzív ágazat. A partnereinknek és nekünk is fontos, hogy biztosítva legyenek a területek - mutatott rá Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója. A szakember beszélt arról is, hogy a tapasztalataik azt mutatják, hogy az elmúlt években tudatosabbak lettek a termelők, a vállalat pedig folyamatosan tájékoztatja a gazdákat a biztosítások fontosságáról. Sándorfy András azt is elmondta, hogy ők garantált árakkal dolgoznak a termelőkkel, amit akkor is kifizetnek nekik, ha nem termett vetőmag a földön. Emiatt azonban, ha van is káreset, az a Marton Genetics-nél realizálódik, és ezt téríti meg a biztosító.

Baranyi Szabolcs szerint nagyon fontos, és nagyon meg kell követelni, hogy akik ma mezőgazdasági biztosítást közvetítenek a termelők felé, azoknak a szakmai felkészültsége megfelelő legyen. A felmondások alapján látszik, mely alkuszok partnerei mondják fel a legtöbb biztosítást. Ha azonban olyan közvetítőkkel dolgozik a biztosító, akik rendesen el tudják magyarázni a dolgokat, az jó irányba viheti a piaci biztosításokat a jövőben. A lényeg, hogy a termelő tudja, miről szól valójában a biztosítása.

Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója
Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója

Lesz-e elegendő forrás a károk fedezetére 2022-ben?

Juhász Anikó elmondta, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer, azaz az I. pillér nem a Vidékfejlesztési Program része, vagyis nem uniós, hanem nemzeti forrásokból épül fel. Ez egy alap, aminek az egyik felét a termelők teszik bele, a másik felét pedig az állam. Évente körülbelül 12-12,5 milliárd forint áll rendelkezésre, amiből a jégkármérséklés kap támogatást, a maradék pedig a termelőknek kerül kifizetésre. Az idei év nemcsak termelői szempontból volt extrém, kárenyhítések terén is: majdnem 1,5 millió hektárra jött be aszálykár, és 50 ezer káresemény-bejelentés történt. Azt viszont még nem lehet tudni, ebből mennyi lesz az a kárenyhítési összeg, ami jogosan jár majd a termelőknek, még nem tudni, mivel még csak november végén zárult le a bejelentési határidő. Az biztos, hogy az a keretösszeg, amire szükség lenne, az több, mint ami rendelkezésre áll. Az elmúlt 10 évben egyszer volt olyan eset, amikor már nem volt elegendő pénz az alapban, de akkor a kormány tudott segíteni. Juhász Anikó szerint az látszik, hogy a díjtámogatott biztosításoknál se lehet elérni a 70%-ot, és a kárenyhítésnél is egészen biztosan lesz valamennyi visszaosztás. A díjtámogatott biztosításoknál nem a költségvetés a korlát, hanem az, hogy a Vidékfejlesztési Programban mekkora keret van erre. Ezt lehet módosítani, csak azt az Európai Uniónak is jóvá kell hagynia. A mostani időszakra már megvan a keretösszeg, amit ki tudnak fizetni, ezért kerültek csökkentésre a támogatási összegek. A krízisbiztosítás kapcsán a helyettes államtitkár elmondta, hogy az a program akkor indult, amikor az állattenyésztést rendesen megütötte a piac, az állategészségügy, az energiaválság és a takarmányárak megugrása. Ennél is tenni kell majd valamit, mert biztos, hogy nem lesz 100%-os térítés.

Milyenek a kártérítési tapasztalatok 2022-ben?

Baranyi Szabolcs beszélt arról, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentése, amely szerint az állam beszáll a biztosítási szektorba, nagy felzúdulást okozott az ágazat szereplői között. A szakember szerint a piaci biztosítók rendesen működtek, és mindent megtettek az ügyfeleik érdekében. A kifizetett károk a Groupama Biztosító Zrt.-nél legalább 85%-a aszálykár volt, de voltak komoly jégkárok is. Az önrészek azonban nagyon eltérnek egy jégeső és egy aszály kárrendezésében: a jégesőnél magasabb összegeket kell kifizetni. Idén azonban kétségtelenül az aszály vitte a prímet, és emiatt már voltak lépések, drasztikusak is a biztosítói piacon is. Sándorfy András elmondta, hogy júliusban, amikor az első aszálykárok jelentkeztek, az a biztosító, akivel együtt dolgoznak, jóformán két nap alatt kiment a helyszínre, és felvette a jegyzőkönyvet és rendezte a kárt. Amíg ugyanis a biztosító nem véleményezi egy káreseményt, addig se a gazdálkodó, sem pedig más nem nyúlhat az adott területhez, mert mindent rögzíteni kell. De amint megvan a jegyzőkönyv, azonnal lehet intézkedni, és például be lehetett silózni a kukoricát, amit így legalább az állattenyésztésben fel lehetett használni. Az aszálykifizetések kapcsán szó esett arról is, hogy ezek mintegy 1/8-át öntözött területekre fizették ki, ám ez azért fordulhatott elő, mert a légköri aszály még az öntözött kultúrákban is jelentős pusztítást tud véghezvinni.

Mi várható 2023-ban?

Nagyon nehéz arról beszélni, mi lesz jövőre, mert az aszálykárral kapcsolatos feltételek meghatározása 10 évvel ezelőtt - mutatott rá Baranyi Szabolcs, aki szerint el kell gondolkodni azon, hogy felül kell-e vizsgálni ezeket a kritériumokat, illetve, be kell-e venni a tavalyi rendkívüli eseményeket a biztosított kockázatok közé? Cseszlai István úgy vélte, hogy újra kell majd számolni az egyes káresemények bekövetkezési valószínűségeit, ugyanakkor azt nem lehet tudni, hogy milyen évek jönnek. Ha jövőre is jön egy olyan aszály, vagy más, hasonló mértékű kárt okozó esemény, akkor nemcsak a gazdáknak, hanem a biztosítóknak is teljesen fel fognak borulni a számításaik. Nem lehet tudni, hol lesz az az egyensúlyi pont, ameddig a biztosítók még emelhetik a díjaikat, a gazdák pedig hajlandóak lesznek kifizetni azt. Sándorfy András szerint a 2022-es év komoly figyelmeztetés volt a termelők számára, hogy változtatniuk kell az eddigi gondolkodásukon. A szakember úgy látja, hogy nagyon sok termelő megérezte az idei évet, ezért jövőre jóval többen fognak biztosítást kötni, hogy legyen alattuk egy gazdasági háló, hogy nyugodtan folytathassák a termelést.

Kapcsolódó cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?