PR • 2025. február 23. 10:15
Egyes kutatások szerint évente világviszonylatban mintegy 75 milliárd tonna termőtalaj fogy el, ez naponta 20–25 millió hektárt jelent.
Egyes kutatások szerint évente világviszonylatban mintegy 75 milliárd tonna termőtalaj fogy el, ez naponta 20–25 millió hektárt jelent. Az infrastruktúra fejlesztése, a lakóövezetek, gyárak építése miatt is fogy a termőtalaj. Továbbá a helytelen talajművelés, az okszerűtlen műtrágya- és vegyszerhasználat, a talaj növényekkel történő borítottságának hiánya talajpusztuláshoz vezethet. Ehhez járul hozzá a klímaváltozás káros hatásainak következménye, az erózió, a lemosódás és az elsivatagosodás.
Az intenzíven művelt termőtalajokban élő talajmikrobák számának és fajgazdagságának csökkenését kutatások igazolták. A Debreceni Egyetemen már a 80-as években születtek eredmények a monokultúrában termesztett kukoricaparcellák drasztikus baktériumszám csökkenéséről. A talajok romlásának megállítása nem egyszerű feladat, ismerni kell az adott talaj adottságait. Általában komplex technológia és szemléletváltás szükséges a termőtalajok megmentéséhez. Tulajdonképpen minden módszer a talajélet élénkítését, serkentését és a szervesanyag-megőrzését, -növelését szolgálja.
A helyes vetésforgó, a minél kíméletesebb talajművelés, a talajtakarás hozzájárulhat a termőképesség helyreállításához. A biostimulátorok és a mikrobiológiai készítmények használata pedig bizonyítottan képes a talajt javítani, a növények egészséges növekedését, fejlődését támogatni. Ma már ott tart a talajmikrobiológiai tudásunk, hogy a hasznos baktériumokat a talajba tudjuk oltani, melyek tápanyagot biztosítanak és tárnak fel a növények számára, növényihormon-termelésükkel a növekedést, fejlődést támogatják. Ezen kívül talajszerkezetet építenek és a patogén gombák szaporodásának gátlásával növénybetegségeket előznek meg.
A Magyar Talajvédelmi Szövetség a Nébihhel közösen 9 éve tartamvizsgálatot folytat talajoltó baktériumkészítményekkel Pécsett, különböző növénykultúrákban. Az eddigi eredmények azt mutatták, hogy a kezelt területek termésátlagai minden esetben meghaladták a kontrollt, vagyis a kezeletlen területek átlagait, de még a pozitív kontrollét is (+50 kg/ha nitrogén). A baktériumos talajoltás hatására a minő- ségi paraméterek is javultak.
Fotó: Dr. Pénzes Éva, Magyar Talajvédelmi Szövetség
(x)