PR • 2025. november 16. 19:04
Sivatagot idéző szárazság tapasztalható idén Lajoskomáromban, ahol az őszi szezonban elvetett gabonák közül sok egyáltalán nem kelt ki. Mindez komoly kérdéseket vet fel arról, hogy milyen termést várhatunk a jövő évre.
Ezért kincs az agráradat,
hogy adatalapú döntéseket hozzunk a termelésben. Jelen gazdasági helyzetben nemcsak a helyspecifikus megoldások, hanem az optimalizálás és a költségcsökkentés kerül előtérbe.
Csepregi Attilát idézve:
Mára a digitális fejlesztés többé nemcsak nagyobb és költségesebb erőgépek beszerzését jelenti, hanem a gazdálkodás széles 'svédasztalából' olyan megoldások kiválasztását, amelyek hozzájárulnak a gazdasági fenntarthatósághoz, a jövedelmezőség növeléséhez, és a kockázatok minimalizálásához. A meglévő technológiát jobban, átgondoltabban és pontosabban alkalmazzuk, ezzel optimalizálva a termelési folyamatokat.
Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője az Agro Naplónak arról beszélt, hogy a kukorica esetében a végső hozam a legjobb tábláikon 7,2 tonna lett, a leggyengébbeken pedig 3,8 tonnát mértek. Ezek alapján a kukoricára vonatkozó termésátlaguk végeredményben 6,2 tonna lett, ebben azonban az is benne van, hogy korábban mintegy 400 hektárnyi gyenge területet már lesilóztak, így ez a rossz minőség esetükben nem húzta le az idei üzemi átlagot. Termésátlaguk a napraforgó esetében 3 tonna, a búza esetében 7,6 tonna, az árpa esetében pedig 8,6 tonna lett, így az előző évet a szakember átlagosként értékelte.
Komoly aggályokat vetett fel náluk azonban az, hogy Lajoskomáromban idén január 1. óta mindössze 270 mm csapadék hullott, a brutális aszály következtében pedig az őszi szezonban elvetett gabonák közül e sorok írásáig még semmi nem kelt ki (2025. 10. 31). A csapadékeloszlást tekintve az is érdekes, hogy egymáshoz közeli területek esetében is nagy különbségek vannak, így az egyik földjüknél ők is a fentinél közel 100 mm-el több csapadékot mértek – a korábbi hazai klímaadottságokhoz képest azonban még a 370 mm is kevésnek számít.
Egyelőre azt látjuk, hogy ha nem kapunk csapadékot, ha nem kapunk vizet, akkor a mi gabonáink nem fognak kikelni. Szaharai szárazság van a talajban, ami a mélyebb szinteken is teljesen nedvességmentes, ez pedig nagy probléma, és jelentősen meghatározza azt, hogy a jövő évben mi lesz. Ebben a helyzetben ráadásul kultivátoros alapművelést végezni és trágyázni sem lehet, így kénytelenek vagyunk várni
– mondta Csepregi Attila. Hozzátette: egy kollégája már 50 éve dolgozik a cégnél, de egyetlen olyan lajoskomáromi vetésre sem emlékszik, amit ne zavart volna meg az eső. És olyanra se, hogy az elvetett búza egy hónap alatt ne kelt volna ki.
Csepregi Attila lapunknak arról is beszélt, hogy a súlyos aszályhelyzet ellenére az előzetesen összeállított vetésterven túl sokat már nem fognak alakítani, legfeljebb csak a napraforgó és a kukorica arányát tudják még megváltoztatni. Új növényeket beemelni biztosan nem fognak, hiszen a tapasztalatuk az, hogy ez a döntés általában nem jön be, legfeljebb csak akkor, ha már megvan hozzá a kialakult rendszer, a logisztika és a termékpálya is.
A szakember hozzátette: nem szabad csak azért valamit változtatni vagy valami újdonságot csinálni, mert van rá támogatás. Az esetlegesen behozott új projekteknek racionálisan magyarázhatónak és logikusnak kell lennie és meg kell állniuk a saját lábukon.
A világ ugyanis sajnos olyan irányba változik, hogy minden döntésnek komoly jelentősége van.
Tartson velünk!
Az Agro Napló folyamatosan nyomon követi és beszámol gazdaságunk mezőgazdasági tevékenységeiről, technológiai fejlesztéseiről és innovációiról.
Fotók: Csepregi Tamás
(x)