PR • 2026. augusztus 25. 10:13
Sajnos esőt nem tudunk csinálni (de lehet, hogy igen?). Ezért egyelőre marad az, hogy ami lehullik azzal miként sáfárkodunk.
Sajnos esőt nem tudunk csinálni (de lehet, hogy igen?). Ezért egyelőre marad az, hogy ami lehullik azzal miként sáfárkodunk.
Egyre csak azt látjuk, jönnek a felhők, aztán széthullik felettünk és ennyi volt. Miért nincs csapadék? – van kondenzációs mag? – van, ami kipárologjon, felszíni víz? Mindent is beszántottunk, hogy minél több termő terület legyen – vissza kellene adni valamit a természetnek, aztán Ő is segít nekünk. A kizsákmányolás megy egy darabig, de aztán elapad a csap!
A nedvesség helyben tartása azzal indul, hogy a föld tudja is beinni az esőt. Ne folyjék el gyorsan!
Ehhez a talajművelés milyensége a meghatározó kérdés. Lehet intenzíven forgatni a talajt, minden évben megnövelni a térfogatát, csak azt is sokan elmondják, hogy ezzel elég a föld, kevés a szerves anyag, rossz a szerkezet ezért egy nagyobb intenzitású eső esetén a felszín eliszapolódik és ezután a víz elfolyik. Minden évben újra kell építeni a térfogatot. Ezzel szemben, egy mulcsos technológia már jóval nagyobb előrelépés. A szármaradvány helyben marad, egyenletesen bekeverve a talajba, és a fellazított kevert talaj azonnal vissza is van tömörítve!
Az aratás után a szalma felszínen kalapként védi a termőföldet. Néhány fokkal alacsonyabb hőmérséklet már nagyon sokat tud jelenteni. Mi történik akkor, amikor folyton lehordjuk a szalmát és nem kerül ez pl. trágya formájában vissza? A száraz régiókban a takarónövényt el is felejthetjük, mert ha tavaszi vetésű növényünk nincsen akkor az ősziek elé nem lehet betenni – így nem lesz szerves anyag a rendszerben, vagy csak a növények gyökerei, ez pedig igen kevés ahhoz, hogy a talaj szervesanyag tartalma nőjön, ami humusz tartalom nőjön, a szerkezet javuljon és több tápanyagot meg nedvességet tudjon tárolni.
Az alacsony tarló és elhordott szalma után azonnal meg kellene csinálni az ultrasekély tarlóhántást, csak azért, hogy a felszín alatti mélyebb rétegeket védjük a nagy felmelegedés ellen.
A magas tarló kinek való? A no-till egyik megoldása az, hogy magasan hagyjuk a tarlót, ez árnyékol, a sok nóduszon keresztül nem is tud kipárologtatni. A vetőgép könnyebben boldogul és kiküszöbölhető a hairpinning hatás. Azonban az igen magas tarló a kikelt apró növényeket is annyira le tudja árnyékolni, hogy ezek annyira szenvednek, hogy el is tűnnek.
Ennek az elkerülésére lehet megoldás, hogy a vetés előtt vagy után lehengerezzük a magas tarlót. Attól függően, hogy milyen mélyre vetettünk, akár késhengert is használhatunk.
Sajnos nagyon sokan a no-tillre úgy gondolnak, hogy nem csinálunk semmit csak vetünk és aratunk! Az a helyzet, hogy itt nagyobb odafigyelés kell, mint bármikor máskor, ugyanis egyszer nyúlunk a földhöz és ez éppen a vetés! Itt dől el majdnem minden. Egyszer hibáztunk, egész évet hosszan kiséri!
A mulcsos technológia alapja is a sekély tarlóhántás. Amúgy felesleges is túl mélyre keverni a magokat – sekélyről is kikelnek, és ha szerencsénk van és kap a talaj némi csapadékot akkor sokszor még olyan gyomok is kicsíráznak, amelyek a kalászosoknál pl. zéró kritériumot jelentenek!
A tarlóhántás után az árvakelés kezelésére is érdemes figyelmet fordítani. Az árvakelés nem egyenlő takarónövény vagy köztes növény termesztésével!
Az sem mindegy, hogy a vetésforgóban mikor vetünk (ősszel vagy tavasszal) ugyanis egy nagy tömegű árvakelés az őszi vetésűek elől nagyon sok vizet elhasznál!
Az őszi vetéseknél általában a nagy mennyiségű szármaradvány a felszíni rétegekben vagy éppen a felszínen ellenfél szokott lenni úgy a vetőgépnek, mint az apró magnak.
A minél jobb minőségű vetés eléréséért, a növények gyökerei akadálymentes fejlődéséért talajművelést végzünk, mulcs kultivátorral.
Mekkora intenzitással? – minimális szükséglet, hogy a tömör réteget amennyiben létezik áttörjük, és a szármaradvány mennyisége az, ami meghatározza az intenzitást. Nagy mennyiségű pl. kukoricaszár, gabona vagy kevesebb pl. napraforgó, repce más intenzitást igényel.
Amikor kevés a szármaradvány felesleges a talajt túlművelni, mert akkor nem marad a felszínen szalmakalap, amit látjuk, hogy nagyon kell. Amikor sok a szármaradvány akkor a felszínen a vetést megnehezítheti, így jobb, ha kevesebb marad belőle.
A HORSCH Pronto egy olyan mulcsvető amelyik az elmúlt több mint két évtized alatt nagyon sokat bizonyított. Az eredeti HORSCH Pronto elv még ma is áll!
A mellső tárcsa kever – aprít, utána a gumikerekes henger letömörít és a felszínt egyengeti, és a HORSCH TurboDisc vetőcsoroszlyák ebbe az „autópályába” vetnek. A mélységtartó kerék pedig le is zárja a vetést!
A HORSCH Pronto folyamatosan fejlesztéseken ment át, ezért is tudta megőrizni közkedveltségét, és ennek köszönhetően, nagyon sok más színű HORSCH Pronto hasonlat is megjelent a piacon. Ezek a fejlesztések mindig abba az irányba tartottak, hogy az aktuális technikai megoldások, mindig stabil, strapabíró és a legmagasabb műszaki, elektronikai lehetőségeket nyújtsák a termelőknek!
A HORSCH Pronto elv még mindig él, ugyanis ez az alapja ennek a mulcsvető technológiának. A szármaradványban gazdag felszínbe kell precízen vetni. Ezek után a vetőmagnak még jó talajkontaktussal is kell rendelkezni, ami biztosítja a kelést.
Mitől valósulnak ezek itt meg?
A rövidtárcsa egy plusz művelést végez, rendezi a szalma és föld elegyet, ezt pedig a gumikerekes hengersor tömöríti. A letömörített, és egyengetett felszínen a vetőcsoroszlya egyenletesen tud haladni! Ez adja a precíz vetésmélység tartást. A gumikerekes henger 2/3 – 1/3 aránya (kerék – kerékköz) és a kerekek egy sorba való felfűzése, biztosítja a felszín egyengetést, valamint a mag alatti tömörítést.
Az adagolás tökéletesen megoldott! A legapróbb szemektől biztonságosan ki tudja adagolni a kívánt mennyiséget! A különböző tartály változatok lehetővé teszik akár az egy menetben négy különböző anyag adagolását, vetését!
Az egyre kevesebb csapadék eredménye, hogy a minimális talajművelés egyre nagyobb hangsúlyt kap. Itt a tavasziak elé, nagyon gyakran halljuk a sávos művelés megoldását. A nyári csapadék hiány lehet elviszi a termelőket oda, amit már korábban kipróbáltak, hogy a repce visszajön termesztésbe. A repce karógyökere adja máris, hogy a sávos művelésre tökéletesen alkalmas.
Ennek a megoldása a HORSCH Focus vetőgép, ahol a HORSCH Prontóval ellentétben mellső tárcsa helyett egy kapa mezőt találunk. A kapák a vető sorok alá lazítanak és kijuttatják a tápanyagot, a repce karógyökere akadálymentesen tud fejlődni, és a depó műtrágya hatására igen intenzív mélyreható gyökerezést tudunk elérni.
A talajművelést a talaj kötöttsége határozza meg. Minél kötöttebb a talaj annál több művelést igényel, ugyanis az apró magnak morzsás szerkezetre van szükség és a mag alatt a művelés után tömörített talajra. Ennél a sávművelésnél a kapa után néhány pillanat múlva már jön is a vetőegység, itt nincs több hónap várakozás amíg a talaj leülepszik.
Vetőcsoroszlyából kétféle között választhatunk: a HORSCH Protonban már sok ezerszer bizonyított HORSCH TurboDisc, vagy a nagy szármaradványú felszínre kifejlesztett HORSCH TurboEdge. A HORSCH TurboEdge csoroszlyában a dupla tárcsa helyett egy kapát találunk, amelyik a nagy mennyiségű szármaradványt félretolja a vetési síkból és így biztosítja a tökéletes mag talaj kontaktust.
A vetésforgó és a technológia kiválasztása a közel jövőben nagyon fontos lesz, amennyiben a klimatikus viszonyok így maradnak vagy még extrémebbek lesznek. A nyári 40 fok vagy e feletti hőmérsékleteket, nem bírják a hagyományos kultúrnövények, így valószínű, hogy azok a növények termesztései kerülnek előtérbe, amelyek beérnek már a kánikula előtt.
Az a véleményem, hogy érdemes őshonos gyümölcsfákat ültetni a parcellák köré, mert valószínű a több száz év alatt a kiválasztódás folyamán mentek át már ilyen vagy hasonló helyzeteken keresztül, és bizonyítják, hogy még mindig itt vannak.
Szász Zoltán
+36 30 7430 302
Címlapkép: No-till vetés – HORSCH Avatar álló tarlóban
Fotók: HORSCH
(x)