PR • 2026. augusztus 25. 10:13
Sajnos esőt nem tudunk csinálni (de lehet, hogy igen?). Ezért egyelőre marad az, hogy ami lehullik azzal miként sáfárkodunk.
Egyre csak azt látjuk, jönnek a felhők, aztán széthullik felettünk és ennyi volt. Miért nincs csapadék? – van kondenzációs mag? – van, ami kipárologjon, felszíni víz? Mindent is beszántottunk, hogy minél több termő terület legyen – vissza kellene adni valamit a természetnek, aztán Ő is segít nekünk. A kizsákmányolás megy egy darabig, de aztán elapad a csap!
A nedvesség helyben tartása azzal indul, hogy a föld tudja is beinni az esőt. Ne folyjék el gyorsan!

Ehhez a talajművelés milyensége a meghatározó kérdés. Lehet intenzíven forgatni a talajt, minden évben megnövelni a térfogatát, csak azt is sokan elmondják, hogy ezzel elég a föld, kevés a szerves anyag, rossz a szerkezet ezért egy nagyobb intenzitású eső esetén a felszín eliszapolódik és ezután a víz elfolyik. Minden évben újra kell építeni a térfogatot. Ezzel szemben, egy mulcsos technológia már jóval nagyobb előrelépés. A szármaradvány helyben marad, egyenletesen bekeverve a talajba, és a fellazított kevert talaj azonnal vissza is van tömörítve!
Az aratás után a szalma felszínen kalapként védi a termőföldet. Néhány fokkal alacsonyabb hőmérséklet már nagyon sokat tud jelenteni. Mi történik akkor, amikor folyton lehordjuk a szalmát és nem kerül ez pl. trágya formájában vissza? A száraz régiókban a takarónövényt el is felejthetjük, mert ha tavaszi vetésű növényünk nincsen akkor az ősziek elé nem lehet betenni – így nem lesz szerves anyag a rendszerben, vagy csak a növények gyökerei, ez pedig igen kevés ahhoz, hogy a talaj szervesanyag tartalma nőjön, ami humusz tartalom nőjön, a szerkezet javuljon és több tápanyagot meg nedvességet tudjon tárolni.

Az alacsony tarló és elhordott szalma után azonnal meg kellene csinálni az ultrasekély tarlóhántást, csak azért, hogy a felszín alatti mélyebb rétegeket védjük a nagy felmelegedés ellen.
A magas tarló kinek való? A no-till egyik megoldása az, hogy magasan hagyjuk a tarlót, ez árnyékol, a sok nóduszon keresztül nem is tud kipárologtatni. A vetőgép könnyebben boldogul és kiküszöbölhető a hairpinning hatás. Azonban az igen magas tarló a kikelt apró növényeket is annyira le tudja árnyékolni, hogy ezek annyira szenvednek, hogy el is tűnnek.

Ennek az elkerülésére lehet megoldás, hogy a vetés előtt vagy után lehengerezzük a magas tarlót. Attól függően, hogy milyen mélyre vetettünk, akár késhengert is használhatunk.
Sajnos nagyon sokan a no-tillre úgy gondolnak, hogy nem csinálunk semmit csak vetünk és aratunk! Az a helyzet, hogy itt nagyobb odafigyelés kell, mint bármikor máskor, ugyanis egyszer nyúlunk a földhöz és ez éppen a vetés! Itt dől el majdnem minden. Egyszer hibáztunk, egész évet hosszan kiséri!
A mulcsos technológia alapja is a sekély tarlóhántás. Amúgy felesleges is túl mélyre keverni a magokat – sekélyről is kikelnek, és ha szerencsénk van és kap a talaj némi csapadékot akkor sokszor még olyan gyomok is kicsíráznak, amelyek a kalászosoknál pl. zéró kritériumot jelentenek!
A tarlóhántás után az árvakelés kezelésére is érdemes figyelmet fordítani. Az árvakelés nem egyenlő takarónövény vagy köztes növény termesztésével!

Az sem mindegy, hogy a vetésforgóban mikor vetünk (ősszel vagy tavasszal) ugyanis egy nagy tömegű árvakelés az őszi vetésűek elől nagyon sok vizet elhasznál!
Az őszi vetéseknél általában a nagy mennyiségű szármaradvány a felszíni rétegekben vagy éppen a felszínen ellenfél szokott lenni úgy a vetőgépnek, mint az apró magnak.
A minél jobb minőségű vetés eléréséért, a növények gyökerei akadálymentes fejlődéséért talajművelést végzünk, mulcs kultivátorral.
Mekkora intenzitással? – minimális szükséglet, hogy a tömör réteget amennyiben létezik áttörjük, és a szármaradvány mennyisége az, ami meghatározza az intenzitást. Nagy mennyiségű pl. kukoricaszár, gabona vagy kevesebb pl. napraforgó, repce más intenzitást igényel.

Amikor kevés a szármaradvány felesleges a talajt túlművelni, mert akkor nem marad a felszínen szalmakalap, amit látjuk, hogy nagyon kell. Amikor sok a szármaradvány akkor a felszínen a vetést megnehezítheti, így jobb, ha kevesebb marad belőle.
A HORSCH Pronto egy olyan mulcsvető amelyik az elmúlt több mint két évtized alatt nagyon sokat bizonyított. Az eredeti HORSCH Pronto elv még ma is áll!
A mellső tárcsa kever – aprít, utána a gumikerekes henger letömörít és a felszínt egyengeti, és a HORSCH TurboDisc vetőcsoroszlyák ebbe az „autópályába” vetnek. A mélységtartó kerék pedig le is zárja a vetést!
A HORSCH Pronto folyamatosan fejlesztéseken ment át, ezért is tudta megőrizni közkedveltségét, és ennek köszönhetően, nagyon sok más színű HORSCH Pronto hasonlat is megjelent a piacon. Ezek a fejlesztések mindig abba az irányba tartottak, hogy az aktuális technikai megoldások, mindig stabil, strapabíró és a legmagasabb műszaki, elektronikai lehetőségeket nyújtsák a termelőknek!

A HORSCH Pronto elv még mindig él, ugyanis ez az alapja ennek a mulcsvető technológiának. A szármaradványban gazdag felszínbe kell precízen vetni. Ezek után a vetőmagnak még jó talajkontaktussal is kell rendelkezni, ami biztosítja a kelést.
Mitől valósulnak ezek itt meg?
A rövidtárcsa egy plusz művelést végez, rendezi a szalma és föld elegyet, ezt pedig a gumikerekes hengersor tömöríti. A letömörített, és egyengetett felszínen a vetőcsoroszlya egyenletesen tud haladni! Ez adja a precíz vetésmélység tartást. A gumikerekes henger 2/3 – 1/3 aránya (kerék – kerékköz) és a kerekek egy sorba való felfűzése, biztosítja a felszín egyengetést, valamint a mag alatti tömörítést.
Az adagolás tökéletesen megoldott! A legapróbb szemektől biztonságosan ki tudja adagolni a kívánt mennyiséget! A különböző tartály változatok lehetővé teszik akár az egy menetben négy különböző anyag adagolását, vetését!
Az egyre kevesebb csapadék eredménye, hogy a minimális talajművelés egyre nagyobb hangsúlyt kap. Itt a tavasziak elé, nagyon gyakran halljuk a sávos művelés megoldását. A nyári csapadék hiány lehet elviszi a termelőket oda, amit már korábban kipróbáltak, hogy a repce visszajön termesztésbe. A repce karógyökere adja máris, hogy a sávos művelésre tökéletesen alkalmas.
Ennek a megoldása a HORSCH Focus vetőgép, ahol a HORSCH Prontóval ellentétben mellső tárcsa helyett egy kapa mezőt találunk. A kapák a vető sorok alá lazítanak és kijuttatják a tápanyagot, a repce karógyökere akadálymentesen tud fejlődni, és a depó műtrágya hatására igen intenzív mélyreható gyökerezést tudunk elérni.

A talajművelést a talaj kötöttsége határozza meg. Minél kötöttebb a talaj annál több művelést igényel, ugyanis az apró magnak morzsás szerkezetre van szükség és a mag alatt a művelés után tömörített talajra. Ennél a sávművelésnél a kapa után néhány pillanat múlva már jön is a vetőegység, itt nincs több hónap várakozás amíg a talaj leülepszik.
Vetőcsoroszlyából kétféle között választhatunk: a HORSCH Protonban már sok ezerszer bizonyított HORSCH TurboDisc, vagy a nagy szármaradványú felszínre kifejlesztett HORSCH TurboEdge. A HORSCH TurboEdge csoroszlyában a dupla tárcsa helyett egy kapát találunk, amelyik a nagy mennyiségű szármaradványt félretolja a vetési síkból és így biztosítja a tökéletes mag talaj kontaktust.

A vetésforgó és a technológia kiválasztása a közel jövőben nagyon fontos lesz, amennyiben a klimatikus viszonyok így maradnak vagy még extrémebbek lesznek. A nyári 40 fok vagy e feletti hőmérsékleteket, nem bírják a hagyományos kultúrnövények, így valószínű, hogy azok a növények termesztései kerülnek előtérbe, amelyek beérnek már a kánikula előtt.
Az a véleményem, hogy érdemes őshonos gyümölcsfákat ültetni a parcellák köré, mert valószínű a több száz év alatt a kiválasztódás folyamán mentek át már ilyen vagy hasonló helyzeteken keresztül, és bizonyítják, hogy még mindig itt vannak.
Szász Zoltán
+36 30 7430 302
Címlapkép: No-till vetés – HORSCH Avatar álló tarlóban
Fotók: HORSCH
(x)

