Nincs minden területre érvényes, egyetlen megfelelő technológia, a művelés intenzitását több tényező is befolyásolhatja.
Észak-Dakota az elmúlt két évtizedben a búzatermesztésről a szójára állt át, miután a vetésterület 2000 óta a háromszorosára nőtt.
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb csapadékeloszlás miatt a magyar mezőgazdaságban napjainkra létfontosságúvá vált a szárazgazdálkodás alkalmazása.
A klímaváltozás és a vízhiány miatt már nem elég önmagában a magasabb terméshozamra törekedni.
A 2026-os év rendkívüli aszálya és hősége miatt a kaposvári Deseda-tó vízszintje 70-80 centimétert apadt.
Jól jött a szeptemberi eső a repce vetésén gondolkodó termelőknek, ráadásul nincs még elkésve senki.
A szakemberek szerint egyre inkább az alternatív talajművelési megoldások felé fordulnak a magyar gazdák.
Már régóta tudni lehetett, hogy a klímaváltozás Magyarországot is el fogja érni, de az utóbbi években felgyorsult a folyamat.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A jövőbe nem látunk, de azt sejthetjük, hogy valószínű az a víz mennyiség, ami most hiányzik a talajból, nagyon hamar nem tud visszapótlódni.
Sajnos esőt nem tudunk csinálni (de lehet, hogy igen?). Ezért egyelőre marad az, hogy ami lehullik azzal miként sáfárkodunk.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
A magyar gazdák is elkezdtek foglalkozni a klímaváltozással és annak hatásaival, következményeivel.
A régi bölcsesség szerint a gazdák három rossz évet tudnak túlélni, de az idei már zsinórban a hatodik rossz év.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A hagyományos mezőgazdasági termelést a fenntartható, talajmegújító módszereknek kell felváltania itthon.
A gabona betakarítása utáni tápanyagutánpótlás egyik legfontosabb feladata a szármaradványok megfelelő kezelése.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárási eseményei egyértelművé tették, hogy a mezőgazdaság egyik legfontosabb kihívása a víz helyben tartása.
A talajszerkezet javítása kulcsfontosságú az aszályhatások mérséklésében, vagyis a vízmegőrzés nem pusztán öntözés, hanem talajállapot kérdése is.
A vízhiány és a szűkülő horgásztavi piac mellett az export jelenthet megoldást.
Jelentős mértékben nőtt az import tojás mennyisége az Európai Unióban az év első felében.
A 2022-es "történelmi" aszály után azt hittük, ennél rosszabb nem jöhet – aztán jött 2026.
A kutatók először készítettek globális térképet különleges gombahálózatokról, amelyek védelme a jövőben a természetvédelem egyik fontos feladatává válhat.
A Jammertal Borbirtok vezető szőlésze szerint idén először látványos aszálytünetek jelentek meg a szőlőn is - a bor azonban így is kiváló lehet.
