Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
Magyarország talajtani adottságai rendkívül változatosak, ezért az öntözésre adott reakcióik is nagy mértékben eltérőek lehetnek.
A 2050-re becsült 10 milliárd ember ellátása merész és okosabb döntéseket igényel majd a világ birtok-, talaj- és vízgazdálkodását tekintve.
Az Európai Unió új, vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégiája mérföldkő a kontinens vízgazdálkodásának történetében.
A 2025-ös szezon ismét bebizonyította, hogy a növénytermesztésben nincs többé kiszámíthatóság.
A biomassza nem csak a mi és állataink élelme, hanem energiává alakítható anyag, ugyanakkor a hozzáférése társadalmi, gazdasági és környezeti következményekkel jár.
Egy új kutatás szerint a mezőgazdasági hulladékból előállított biogáz gyártása során keletkező melléktermék értékes talajjavító lehet.
Az őszi nagytakarítással alapozhatjuk meg a jövő év termesztési sikereit a kertben.
A talaj nem csupán a növények gyökereinek támasza, hanem egy rendkívül összetett, élő rendszer is.
A mikrobiológiai készítmények olyan élő gombákat vagy baktériumokat, illetve zöldalgákat tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak a talajegészségre és termesztett növényeinkre.
A finn Multiva munkagép-kínálata a kisebb és közepes gazdaságok számára is elérhetővé teszi a legújabb talaj-, talajélet- és talajnedvesség-kímélő technológiákat.
Az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok értékes tápanyagokat rejtenek, azonban ezek ebben a formájukban a növények számára felvehetetlenek.
A feltételesség kapcsán elvárás, hogy a legforróbb időszakokban a talaj takarása biztosított legyen tarlóval, tarlóápolással, vagy növényi takarással.
A Phylazonit Szántóföldi Akadémián résztvevő termelőknek Keszthelyen és Csongrádon volt lehetőségük betekinteni a talajok mélyebb rétegeibe.
Hiába változik a talajművelés Magyarországon és világszerte, az ekét nem lehet teljesen kivezetni a szántóföldi növénytermesztésből.
A talajtakarásos termesztés jelentősen hozzájárul a talaj fizikai, kémiai tulajdonságainak megőrzéséhez.
A humusz nem csupán a talaj „lelke”, hanem számos fontos ökológiai és gazdálkodási funkció betöltője is.
A világon mindenhol fokozódik a talajromlás – és ezzel együtt nő az élelmiszer-ellátás bizonytalansága is.
A tartós csapadékhiány miatt kénytelen megkezdeni több halastó lehalászását július első két hetében.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
