A hajtatást általában a zöldség- és dísznövénykultúráknál alkalmazzák. Célja, hogy meggyorsítsa a növények fejlődését, és a termesztés független legyen az éghajlati viszonyoktól.
A hajtatás főleg a zöldség- és a dísznövénykultúráknál alkalmazott eljárás. Célja, hogy a növények kezdeti fejlődését előbbre hozza, meggyorsítsa, vagy, hogy a termesztést az éghajlati viszonyoktól függetlenítse. Mindezek miatt a szaporítóanyagot szabályozott hőmérsékletű és légterű berendezésben (növényházban) hajtatják, illetve nevelik. Egyes esetekben, például a korai zöldségeknél, valamint a hőigényes virágoknál a hajtatás egészen a terméshozatalig tart. Máskor azonban a már megerősödött palántákat kiültetik a szabadföldi körülmények közé. A hajtatás gazdaságossága sok tényezőtől függ, ilyen példuál a berendezés energiaigénye és a felhasznált fűtőanyag, valamint az előállított növényházi termék forgalmazási körülményei.
Egyértelműen látszik, hogy a tápanyagutánpótlást ma már nem lehet úgy tervezni mint régen, a megszokott módszerek már nem kifizetődőek.
Az egyszerű megoldások gyakran hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a költséges vegyszerek felhasználása, vagy a folyamatos gépi beavatkozás.
A Hormuzi-szoroson műtrágyát és takarmányalapanyagokat is szállítanak, így az útvonal tartós kiesése komoly ellátási zavarokat és áremelkedést okozhat.
A 03.10-én megjelent rendelet szerint, a mezőgazdasági vállalkozók csak a hivatalos töltőállomáson tudnak védett árú dízelt vásárolni.
A következő időszakban jelentős átalakulás várható a mezőgazdasági gépforgalmazás szerkezetében
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
