A hajtatást általában a zöldség- és dísznövénykultúráknál alkalmazzák. Célja, hogy meggyorsítsa a növények fejlődését, és a termesztés független legyen az éghajlati viszonyoktól.
A hajtatás főleg a zöldség- és a dísznövénykultúráknál alkalmazott eljárás. Célja, hogy a növények kezdeti fejlődését előbbre hozza, meggyorsítsa, vagy, hogy a termesztést az éghajlati viszonyoktól függetlenítse. Mindezek miatt a szaporítóanyagot szabályozott hőmérsékletű és légterű berendezésben (növényházban) hajtatják, illetve nevelik. Egyes esetekben, például a korai zöldségeknél, valamint a hőigényes virágoknál a hajtatás egészen a terméshozatalig tart. Máskor azonban a már megerősödött palántákat kiültetik a szabadföldi körülmények közé. A hajtatás gazdaságossága sok tényezőtől függ, ilyen példuál a berendezés energiaigénye és a felhasznált fűtőanyag, valamint az előállított növényházi termék forgalmazási körülményei.
A gabona betakarítása utáni tápanyagutánpótlás egyik legfontosabb feladata a szármaradványok megfelelő kezelése.
A kérődzők metánkibocsátása gyakran kerül a klímaviták középpontjába, de van megoldás.
2025-ben a friss kajszi importja - elsősorban Spanyolországból - 23 százalékkal, 2,72 ezer tonnára nőtt, miközben az export 88 százalékkal, 205,6 tonnára csökkent.
Tizenöttel több hőhullámos nap jöhet, ami a szarvasmarha-ágazatot is súlyosan fenyegeti.
Az elmúlt időszakban jelentős árcsökkenés volt megfigyelhető a magyar boltokban a tejtermékeknél.
KWS repcehibridek: piacvezető stabilitás, modern genetika és kiemelkedő terméseredmények 2026-ban is.
Reng Zoltán: hosszú távú gondolkodás nélkül nincs versenyképes agrárium
