A koronavírus magyar haltermelésre gyakorolt hatásáról beszélgettek a szakemberek

A beszélgetés során elhangzott:

• A magyar haltermelés 80 százalékát a halastavi, a fennmaradó 20 százalékát az intenzív technológiák adják. Utóbbiaknál nehezebb a beavatkozás lehetősége, hiszen nem lehet a termelést leállítani.
• A fogyasztó asztalára kerülő halak általában háromévesek. Leggyakoribb a ponty, ami ekkor 2-3 kilogrammos.
• 30-50 hektár a jellemző halastóméret az országban. Nemcsak élelmiszer-előállításra szolgálnak, a tavaknak és a bennük lévő halaknak az ökológiai egyensúly fenntartásában nagy szerepük van, számos állat eledeléül szolgálnak. A haltermelők szeretnék, ha erre kompenzációs forrásokat kapnának.
• Az ágazat termeli meg azokat a halakat, amik az ország vizeibe kerülnek és a több mint 500 ezer horgász rendelkezésére állnak. Import élőhal - az állategészségügyi kockázatok miatt - nem telepíthető hazai horgászvizekbe.
• Az étkezésihal-előállításból származó éves árbevétel 8,5-9 milliárd forint, ez az állattenyésztés összes árbevételének csak mintegy 1,5 %-a, azonban az ágazatnak ennél jóval nagyobb a jelentősége.
• A hazai egy főre eső halfogyasztás 6,7 kg jelenleg, ez az utóbbi 3-5 évben több mint 10 százalékot emelkedett. Az EU-ban ez a mennyiség átlagosan körülbelül 20 kg. Kiugróan magas a fogyasztás például Izlandon és Japánban (70 kg/fő/év), illetve Portugáliában (60 kg/fő/év). Ez hozzájárul ahhoz, hogy ezekben az országokban magasabb is a születéskor várható élettartam.
• A hal rendkívül egészséges: sok szelént, foszfort, B6-, B12-vitamin, telítetlen zsírsavat tartalmaz.
• Jelenleg a hazai halexport 5000-6000 tonna évente (főleg pontyot, mellette busát, amurt, ragadozó halakat szállítunk ki, jellemzően Lengyelországba, Ausztriába, Németországba).
• A halfogyasztás hazánkban ünnepekhez kötődik, ezen kellene változtatni. Kisgyerekkorban kell megszerettetni a halat, marketingre van szükség, közösségi forrásból.
• A koronavírus-járvány hatásainak az egyik legjobban kitett ágazat az akvakultúra. 1500 ember dolgozik az ágazatban, az ő megélhetésüket biztosítani kell.
• A HoReCa-szektor megszűnt, az exportpiacok bezárultak. Támogatásra vagy új értékesítési csatornákra van szükség.
• 1100-1500 tonna hal "szorult be" a telelő tavakba, ezeket a horgászvizekbe kellene telepíteni.
• Az ágazat kérte a MAHOP irányító hatóságát, hogy gyorsítsák a kifizetéseket, a pályázatok elbírálását.

A beszélgetés a Youtube mellett megtekinthető Győrffy Balázs NAK-elnök Facebook-oldalán is, illetve meghallgatható a Soundcloudon és a Spotify-on. Győrffy Balázs korábban dr. Nagy Istvánnal, Éder Tamással és Jakab Istvánnal beszélgetett a koronavírus magyar agráriumra, illetve élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatásairól. 

Címlapkép forrása:MTI/Czeglédi Zsolt