Berla Attila • 2025. május 12. 06:02
2025 első hónapjai meglepően korán és intenzíven indultak az élőállat-szállítással foglalkozó cégek számára. Míg korábban a tél végéig gyakran csendesebb időszak volt jellemző, idén a szokásosnál hamarabb megmozdult a piac, legalábbis látszólag. Az év eleji aktivitás mögött ugyanis elsősorban korábban leszervezett, államilag támogatott megrendelések húzódtak, miközben a nemzetközi exportpiacokon komoly zavarok tapasztalhatók. A szektor hosszabb távú kilátásai kifejezetten bizonytalanok, különösen a száj- és körömfájás vírus hazai megjelenése óta, és egyre inkább fogynak a külföldi partnerek – fogalmazott az Agrárszektornak Fige László, a Kő-Kavics Trans Kft. ügyvezető-tulajdonosa.
Bár a száj- és körömfájás betegséget korábban már sikerült visszaszorítani Európában, 2025-ben ismét felütötte a fejét néhány országban, köztük Magyarországon is. A vírus önmagában nem veszélyes az emberre, de az állatállományra nézve rendkívül fertőző, és súlyos gazdasági károkat tud okozni. A fertőzés megjelenése automatikusan szigorú korlátozásokhoz vezet: karanténzónák, exporttilalmak, fokozott ellenőrzések és szállítási szabályok lépnek életbe, amelyek jelentősen visszafogják az állatmozgásokat, különösen a határon kívülieket.
Bár az élőállatok belföldi szállítása bizonyos feltételek mellett továbbra is engedélyezett, az exportpiacokra történő kijutás komolyan akadályozott. Az uniós előírások szerint egy ország akkor nyerheti vissza a „mentes” státuszt, ha legalább 200 napig nem jelent új esetet, ez azonban nem jelenti automatikusan a kereskedelmi bizalom visszatérését. Sok importőr ország önállóan hoz döntéseket, gyakran biztonsági okokra hivatkozva továbbra is kerülik az érintett területekről érkező árut
– mondta el az Agrárszektornak Fige László.
Egyre jobban szűkül a piac
A szakember hozzátette, hogy vírus okozta szűkülés még tovább növelte a nyomást a fuvarozókon. Az élőállat-szállításban tevékenykedő járműflották száma évek óta tartja a szintet, a megbízások száma viszont folyamatosan apad. A szűkülő exportpiac és a szigorúbb szabályozás miatt ma már több száz „szabad” jármű küzd néhány megmaradt megbízásért, ami lefelé hajtja az árakat, és kiélezett versenyt eredményez.
Különösen érezhető a nyomás olyan országokban, ahonnan eddig viszonylag stabilan érkeztek állatok magyar vágóhidakra, például Csehországból vagy Szlovákiából. A helyi szereplők sokszor nem nézik jó szemmel, ha magyar cégek viszik el a munkát, így helyi adminisztratív akadályok, vagy túlbuzgó ellenőrzések is megnehezítik a tevékenységet. A feszültség gyakran technikai kifogásokban öl testet: nem elég tiszta a jármű, nincs elég alomanyag, hiányos a dokumentáció, ezek mind hivatkozási alapot jelenthetnek az útból való kizárásra.
Az állatjólét kérdése az elmúlt években központi téma lett, legalábbis kommunikációs szinten. Szabályozások, ellenőrzések, hőmérsékleti adatok, pihentetési kötelezettségek, digitális naplók – egyre több előírás szolgálja azt a célt, hogy az állatok szállítása humánusabb körülmények között történjen. A szakma szereplői azonban gyakran úgy érzik, hogy ezek az intézkedések sokszor inkább a látszatot szolgálják, mint a valódi jólétet.
Papíron minden rendben van, a gyakorlatban pedig sokszor akadályozzák a munkánkat. Nem egyszer fordult elő, hogy a szállító járműveket állatvédők tartóztatták fel ellenőrzés címén, ami miatt az állatok túl hosszú ideig tartózkodtak a járművön, és emiatt az ellenőrző hatóságok szankciókat szabtak ki.
– magyarázta a szakember.
Megváltoztak a piaci körülmények, nincsenek új partnerek
A geopolitikai helyzet is jelentősen hozzájárult a mostani nehézségekhez. A 2020-as évek elején még aktív piacok – Oroszország, Kazahsztán, Ukrajna – gyakorlatilag megszűntek, a török export is 2024-ben gyakorlatilag leállt, először engedélyhiány, majd teljes tiltás miatt. Az új partnerek viszont nem jelentek meg a helyükön, a kieső piacokat nem pótolta senki, és az élőállat iránti nemzetközi kereslet sem nőtt érdemben.
A szakember elmondta, hogy a piacon megjelentek az extrém olcsón dolgozó kelet-európai cégek, főként lengyel székhellyel, ám gyakran nem lengyel sofőrökkel vagy tulajdonosokkal. Ezek az úgynevezett „papíron uniós” vállalkozások gyakran olyan költségszinttel dolgoznak, amellyel egy magyar cég nem tudja felvenni a versenyt.
Az alkalmazottjaik heteket élnek a kamionban, fuvartól fuvart keresve, így minden olyan helyzetben előnyben vannak, ahol az ár az elsődleges szempont.
Még ha a járványhelyzet hamarosan javul is, a kereskedelmi bizalom helyreállítása hónapokat, de akár éveket is igénybe vehet. Eközben az uniós szabályozás is egyre inkább abba az irányba tolódik, hogy hosszú távú élőállat-szállításra ne kerüljön sor. A központi elképzelés az, hogy a vágás minél közelebb történjen a tenyésztés helyéhez, vagy végső soron csökkenjen az állati termékfogyasztás, helyette pedig a mesterségesen előállított „műhús” váljon elfogadott alternatívává – fejtette ki aggodalmát Fige László.