agrarszektor.hu • 2025. június 23. 09:01
A Romániában azonosított juhhimlő gazdasági kockázatokat rejt, bár Magyarországra való átterjedésének esélye viszonylag alacsony. A fertőzés a magyar határtól távoli megyében jelent meg, és a két ország közötti juh- és kecskehús-kereskedelem sem jelentős, azonban a nem ellenőrzött állatszállítások veszélyt jelenthetnek - közölte a HVG.
A juhhimlő bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség, amelynek felbukkanása nemzetközi és uniós szintű jelentéstételt igényel, ami általában azonnali exportkorlátozásokkal jár - nyilatkozta a HVG-nek Dr. Tenk Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének vezetője. A szakember hangsúlyozta, hogy bár a hivatalos szállításokat érintik a korlátozások, a schengeni csatlakozás óta könnyebbé vált szürke vagy fekete magánimport jelenthet valódi kockázatot. Hasonló helyzet alakult ki a kiskérődzők pestise esetében is, amely az év elején jelent meg Magyarországon Románia felől, és komoly aggodalmat keltett a tenyésztők körében.
A romániai Bihar megyére vonatkozó kiviteli tilalmat az Európai Bizottság szeptember végéig meghosszabbította. Bár Teleorman megye, ahol a juhhimlő felbukkant, távol esik a magyar határtól, és a két ország közötti juh- és kecske termékek forgalma sem számottevő, a nem ellenőrzött állatszállítások mindig kockázatot jelentenek a fertőző betegségek terjedése szempontjából. A juhhimlő ugyan nem terjed a fertőzött állatok húsával vagy széllel - ellentétben a tavasszal 50 év után újra megjelent ragadós száj- és körömfájással -, de kellően ragályos ahhoz, hogy indokolt legyen az elővigyázatosság. A román hatóságok 3 kilométeres sugarú védelmi zónát és 10 kilométeres megfigyelési zónát alakítottak ki az érintett területen.
A kórokozó a fertőzött állatok orrváladékának belégzésével, nyállal, a bőrön kialakuló kifekélyesedő csomók váladékával, majd a kialakuló pörkök hámsejtjeivel terjed, de kisebb mértékben és csak rövid távon terjedhet akár ragályfogó tárgyakkal is, amelyek például a fertőzött állatokkal közvetlen kontaktusba kerülő eszközök vagy alom és szálastakarmány. A vírust terjesztheti a gyapjú és a nem feldolgozott bőr és irha is. A kórokozó juhhimlő vírus igen ellenálló, a környezetben még beszáradva is hónapokig fertőzőképes marad
- mondja Dr. Tenk Miklós.
A betegség súlyos tünetekkel jár: magas láz, bőrön megjelenő csomók és göbök, valamint légzőszervi problémák jellemzik. A kórokozó a belső szervekbe is eljut, és a nyirokcsomók jelentősen megduzzadnak. A fiatal bárányok elhullási aránya akár 100 százalékos is lehet, de a felnőtt állatok is jelentős arányban pusztulhatnak el. A betegség kimenetele az életkor mellett a fajtától is függ - az európai fajták általában érzékenyebbek, mint egyes közel-keleti fajták. Bár létezik vakcina a betegség ellen, az Európai Unió területén tilos a vakcinázás, mivel az elsődleges cél a mentesség fenntartása. Ennek érdekében a fertőzött állományokat fel kell számolni, ami - hasonlóan a ragadós száj- és körömfájáshoz - jelentős gazdasági károkat okozhat az érintett ágazatban.
A Romániában felbukkant betegség elsősorban a juhokra veszélyes, de a kecskékre is átterjedhet, bár ilyen esetben általában enyhébb tünetekkel jár. Fontos kiemelni, hogy a juh- és kecskehimlő kórokozói az embert nem betegítik meg. Magyarországon utoljára az 1950-es években fordult elő juhhimlő, amelyet akkor vakcinázással és az érintett állományok leölésével számoltak fel. Azóta a hazai állategészségügyi szakemberek főként szimulációs gyakorlatokon találkoznak a betegséggel. Dr. Tenk Miklós rámutatott, hogy a romániai eset nem egyedülálló, hiszen a mediterrán régióban, például Spanyolországban, Törökországban, Görögországban és Bulgáriában az elmúlt években több regisztrált eset is volt, az utóbbi két országban jelenleg is számos járványgóc található. Ezért a magyarországi szakemberek felkészítése erre a betegségre szükséges és időszerű.
A juh és kecske, illetve a belőlük készült termékek külkereskedelme Romániával minimális - a Juh Terméktanács adatai szerint a tavalyi év első 10 hónapjában mindössze 132 kilogramm fagyasztott vagy friss kecske- és juhhúst importáltak onnan.