Tulajdonképpen a madárinfluenza volt az a tényező, ami az elmúlt időszakban a hazai baromfiágazat fejlődési lehetőségeit a leginkább rombolta, és sajnos a betegséghez köthető közvetett károk mértéke is lényegesen magasabb volt, mint azt várták.
A megbetegedés okozta veszteségek nemcsak az állatok leöléséből származó kárértékből származtak (bár ez is jelentős), hanem a telepítések elmaradásából származó egyéb kiesések, a piacvesztés és más közvetett károk együttesen okoztak nagyon komoly veszteségeket
– hangsúlyozta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke az ágazat aktuális helyzetével kapcsolatban. Mint mondta, az egyik legnagyobb gondot az okozta, hogy a hatósági korlátozások miatt nem lehetett új állományokat telepíteni, ami jelentősen rányomta a bélyegét az ágazat első negyedéves teljesítményére. Amint azt a Baromfiágazatban közölt számok is mutatják, a tavaly októbertől induló madárinfluenza járvány közvetlen és közvetett hatási miatt az ágazat termelése az első negyedévben élősúlyban mintegy 4,8 százalékkal csökkent. Az is látszik azonban, hogy a csökkenés nem minden termékpályát érintett: míg a csirke- és a pulykatermelés esetében növekedést, addig a víziszárnyasok esetében jelentős csökkenést lehetett tapasztalni, mind a máj, mind a pecsenye hasznosításánál.
Hogy a kiesést be lehet-e pótolni, azt Csorbai Attila szerint egyelőre nehéz megmondani, főleg annak fényében, hogy közben más világpiaci folyamatok is jelentős hatással vannak például az inputanyagok beszerzési költségeire, és így a baromfiágazatra is. Az újratelepítések mindenesetre megkezdődhettek, azt azonban még nem lehet tudni, mit hoz a jövőnk.
Fontos döntést hozott a hatóság: szigorú korlátozásokat oldottak fel itthon
Kiutat jelent-e a vakcina?
Csorbai Attila lapunknak arról is beszélt, hogy a madárinfluenza növekvő fenyegetésére válaszul egyre több ország fordul a vakcinázás mint megelőző intézkedés felé, a vakcina azonban nem tudja megakadályozni, hogy a vírus bejusson a telepre, az a járványvédelem feladata. Mint mondta, a vakcina fő előnye sokkal inkább az, hogy még ha a madár meg is betegszik, nem fogja tovább üríteni a vírust, vagy csak minimális mértékben, tehát a környezetére nem jelent komoly fertőzési veszélyt.
Franciaországban már sikeresen használják a vakcinát, méghozzá főként a kacsatermeléssel foglalkozó régiókban, a kacsa ugyanis élettani okokból kifolyólag, emésztési sajátosságai miatt sokkal nagyobb mennyiségben, könnyebben üríti a vírust. A francia oltási programnak ugyanakkor része egy nagyon komoly monitoring rendszer is, melynek keretében az oltott állományokat folyamatosan és szigorúan ellenőrzik, hogy időben észleljék, ha esetleg mégis megjelenik a vírus
– emelte ki a szakember, majd hozzátette: Magyarországon a járvány gyors terjedésének egyik fő oka az, hogy az Alföld középső és déli részén van egy nagyon magas telepsűrűségű régió, ami azzal jár, hogy ha csak egyetlen helyen megjelenik a vírus, onnan nagyon könnyen tovább tud terjedni.
Van olyan térség, ahol egy 10 kilométeres körön belül több száz telep – ami nagyjából ugyanazt eredményezi, mintha bemennénk egy plázába koronavírusosan, maszk nélkül.
Súlyos betegség terjed Európában: egyre több ország kezd el vakcinázni
Persze az is igaz, hogy éppen ezt az alföldi területet számos vadmadár használja vonulása során, amelyeknek szintén lehet szerepe a vírus megjelenésében, szállításában és terjesztésében is. Ám amint azt Csorbai Attila ezzel kapcsolatban megjegyezte, hasonlóan jelentős madárvonulási útvonalak a környező országokban is vannak, járványkitörés azonban náluk mégis kevesebb volt, mint Magyarországon.
Ennek egyik okát tehát a telepsűrűségben látom, a másik ok pedig az, hogy valószínűleg a járványvédelmi intézkedések sem megfelelőek. És talán azon is el kellene gondolkozni, hogy a vírus széllel vagy homokkal történő terjedése mennyiben lehetséges és milyen mértékű. Bár ilyen telepsűrűség mellett majdnem mindegy, hogy 500 métert vagy 1 kilométert tud-e terjedni a vírus a széllel.
És ha már itt tartunk: a Nagy István agrárminiszter által bejelentett elképzelésnek, azaz a telepek három éven át történő pihentetésének tulajdonképpen épp a telepsűrűség csökkentése lenne a legfontosabb hatása. Mint azt Csorbai Attila ehhez kapcsolódóan elmondta, nem csoda, hogy a kisebb termelők nyitottak is lennének erre a támogatásra, aki ugyanis már többször elesett, annak ez egy jó kiszállási lehetőséget biztosíthatna.
Itt a rendelet: fizet az állam a gazdáknak, ha befejezik a termelést
Fentiek alapján a vakcinázás hazánkban is jó megoldásnak tűnhetne, de azt is tudni kell, hogy ennek a döntésnek komoly piaci következményei is lennének. Bizonyos országok ugyanis egyértelműen elzárkóznak azoktól a vízi szárnyas termékektől, amelyek vakcinázott állatokhoz kötődnek.
Japán például egyértelműen elzárkózott attól, hogy ilyen termékeket fogadjon, de több más távol-keleti ország, sőt az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is tiltólistára tette a francia termékeket a vakcinázás kezdete óta. Ezt tehát mérlegre kell tenni, hogy ha és amennyiben ilyen vakcinázásra állnánk rá, annak milyen piaci következményei lennének
– mondta a szakértő, majd hozzátette: azt sem szabad elfelejteni, hogy a vakcinázáshoz kötődő havi rendszerességű monitoring vizsgálatoknak és mintavételezésnek mekkora költsége, emberierőforrás- és laborkapacitás-igénye van. Sőt, maga az oltás sem egyszeri alkalom, hanem egy duplikált oltás, amihez kapcsolódóan szintén jelentősek az erőforrásigények. Csorbai Attila szerint ugyanakkor már pusztán a monitoring előírások szigorítása is hozhatna itthon eredményt.
Az állományok szállítás előtti vizsgálata eddig is kötelező volt. Azonban még pontosabb eredményt kaphatnánk, ha a szállítást követően is megtörténne a mintavétel, de azt is elképzelhetőnek tartanám, hogy minden olyan beavatkozás előtt, ami az állat életében potenciálisan egy vírusfertőzés kockázatát hordozza magában, megmintázzuk az állatot.
A piac is átalakul
A madárinfluenza járványokon túl van az ágazatban egy másik trend is, méghozzá az, hogy folyamatosan nő a kereslet a baromfihús iránt, nemcsak globálisan, hanem Európában is. Míg más húsféléknél – például a marhahúsnál és a sertéshúsnál – stagnálást vagy akár csökkenést lehet tapasztalni, a baromfihús fogyasztása óvatos, de stabil emelkedést mutat. Ehhez képest – az érzelmi alapokon kialakított állatvédelem miatt – Nyugat-Európában nem is nagyon lehet új állattartó telepeket létrehozni, a különböző jogszabályi szigorítások miatt pedig az egységnyi területen termelhető állati termékmennyiség is lecsökkent.
Mindez Csorbai Attila szerint egyrészt a magyar termelőknek jelenthet komoly piaci lehetőségeket, másrészt pedig hosszú távon azt is eredményezheti, hogy a baromfitermesztés egyre inkább el fog tolódni Kelet- és Dél-Európa irányába.
Szintén javíthatják majd a hazai ágazat esélyeit a jelenleg futó pályázatok is, melyek közül az élelmiszeripari fejlesztésekre, illetve az állattartó telepek korszerűsítésére irányuló támogatási források különösen fontosak a fejlődés szempontjából. Ezek többségére a pályázatokat már benyújtották, jelenleg tehát az ágazat feszült figyelemmel várja a bírálatok eredményét.
Kijön az agrármatek? Most dől el 2000 milliárd sorsa
Mint azt Csorbai Attila ezekkel kapcsolatban kiemelte, ahhoz, hogy a növekvő európai keresletet ténylegesen ki tudják szolgálni a magyar termelők, nemcsak az állattartó telepeket kellene fejleszteni, hanem azokkal arányosan a vágóhidak kapacitását és a vágóvonalak sebességét is növelni szükséges, sőt ezzel párhuzamosan az élelmiszeripari feldolgozóüzemeknek is lépést kell tudni tartani a növekvő mennyiségekkel.
