Idén még szenved a géppiac, de jövőre jöhet az emelkedés
Az ágazat szereplői csak a következő év második felében várják a fellendülést a gépforgalmazásban.
A pasztinák kétéves növény, az első évben fejlődik ki fogyasztásra alkalmas, fehér húsú gyökere. Sokan keverik a gyökérpetrezselyemmel, pedig sokban különbözik a két növény.
A pasztinák vad alakja Európa szerte előfordul a réteken. Feltehetően már a középkorban is ismerték és termesztették, azonban igazán népszerű azokban a nyugat-európai országokban lett.
A pasztinák kétéves növény, az első évben fejlődik ki fogyasztásra alkalmas, fehér húsú gyökere, míg a második éven virágszára és ernyős virágzata. Karógyökere a talaj függvényében hosszú, vagy akár kerek is lehet, csak akkor ágazik el, ha nincs elég mélyen megmunkálva a talaj.
Termesztés és ápolás
Bár külseje emlékeztet a gyökérpetrezselyemre, több eltérés is akad a két növény között. A pasztinák intenzívebb ízű és szárazanyag tartalma is magasabb, levele pedig egyáltalán nem fogyasztható. Íze jellegzetes, édeskéssé teszi az ételeket, levesek ízesítésére kitűnő, ha mértékkel használjuk. Ha szeretnénk a kertben pasztinákot termeszteni, az üzletek vetőmag kínálatában, jellemzően a Fertődi félhosszú fajtával találkozhatunk, mely hosszú tenyészidejű, krémszínű, fehér húsú gyökere 25-30 cm hosszú. Késő ősszel szedhető fel, a fagyokat is jól bírja.
A pasztinák nem különösebben igényes zöldség, szinte bármilyen talajon megterem, amennyiben az nem túl tömörödött. Rosszul és nem elég mélyen megmunkált talajban, a gyökér elágazik, ráncos lesz és íze is romlik. Legjobban a semleges vagy savanyúbb talajtípusokat kedveli, de meszes, lúgos talajokon is megél. Ideális számára, ha a terület, ahol termesztjük, az előző évben volt szerves trágyázva. A későbbi fejtrágyázást meghálálja. Kedveli a napos, világos fekvést, de félárnyékban is megél, jó hidegtűrő növény.
A pasztinákot kora tavasszal, márciusban vetjük 2-3 cm mélyen, a sorok között 35-40 cm sortávolságot hagyva. Mivel a magok rendkívül lassan csíráznak érdemes sorjelző növényeket is vetni, például hónapos retket. Ha nem jutnak elég nedvességhez, a magok csírázása még lassabb, ezért ha tartósan nincs csapadék, öntözni kell a vetést. Fontos, hogy tartsuk gyommentesen a sorokat, ez megkönnyíti a pasztinák fejlődését. Amikor a fiatal növények elérik a 2-3 leveles állapotot, ritkítsuk meg a sorokat, amennyiben túl sűrűn vetettünk. A fiatal növények között kb. 10 cm-es távolság legyen. A pasztinák a megfelelő fejlődéshez folyamatos és bőséges öntözést igényel, ezért nyáron öntözni kell. A pasztinákot ásóval emeljük ki a földből, így megelőzhető, hogy sérüljön a gyökér, mivel nem érzékeny az őszi fagyokra, ezért ráérünk a betakarítással. Szedésekor érdemes kesztyűt húzni, mivel a levelek érintése, az arra érzékenyeknél bőrgyulladást is okozhat. A betakarított pasztinák pincében, homokban rétegezve tárolható a többi gyökérzöldséghez hasonlóan, vagy akár száríthatjuk is.
Betegségek és kártevők
A pasztinák betegségekre nem kifejezetten érzékeny, bár lisztharmat és peronoszpóra megtámadhatja. Kártevők közül a levéltetvek, valamint a gyökereket rágó kártevők okozhatnak problémát. Utóbbiak ellen a talaj-előkészítéskor célszerű védekezni. A gyökereket rágó cserebogár, illetve bagolypillehernyó ellen azonban ajánlatos a talaj-előkészítés során Basudin vagy Galition granulátumot kiszórni.
Az ágazat szereplői csak a következő év második felében várják a fellendülést a gépforgalmazásban.
A mezőgazdasági gépalkatrészek utánpótlásáról Bedekovits Csabát, a Kramp Hungary kereskedelmi igazgatóját kérdeztük.
A nyári strandszezon után sokan másfajta kikapcsolódást keresnek, és Magyarország borvidékei kiváló őszi programlehetőségeket is kínálnak.
Mintegy 1,1 millió tonna rizst semmisítettek meg az elmúlt időszak áradásai Bangladesben.
Ez az amerikai robot óriási segítséget nyújthat a termelőknek a vegyszerhasználat csökkentésében.
Kiemelt támogatásokra számíthatnak a környezettudatos termelők.