agrarszektor.hu • 2026. június 5. 07:01
A harmadik országokba irányuló sertéshús- és készítmény-export minden bizonnyal gyorsan leáll azt követően, hogy csütörtökön világossá vált: házisertést tartó telepen is megjelent az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa. A legnagyobb EU-n kívüli partnerek között Szerbia, Montenegro, Bosznia, valamint Vietnám és Dél-Korea vannak, ide eddig több mint 10 ezer tonna árut exportáltak a piaci szereplők.
Csütörtökön derült ki, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Vállajon egy 250 kocát tartó telepen kimutatták az afrikai sertéspestist. A telepen a szaporulattal együttesen mintegy 3 ezer sertés található. A kitörés a járványvédelmi vonatkozásokon túl érdemben hathat a hazai sertéspiacra is, különösen az exportra.
Úgy számolunk, hogy a harmadik országok piacait sajnos egy időre minden bizonnyal elveszítjük
- mondta el az Agrárszektornak Éder Tamás, a Hússzövetség társadalmi elnöke a kitörés hírére reagálva. Hozzátette: a teljes magyar sertésexport alig 10%-át tette ki a harmadik országokba irányuló kivitel tavaly, ez a viszonylag alacsony arány azonban jelentős részben annak volt a következménye, hogy a száj- és körömfájás miatti korábbi korlátozások még hónapokkal azután is érvényben maradtak, hogy az ország már mentesült a vírustól. De meg kell jegyezni azt is, hogy a vaddisznó állományban 2018 óta jelenlévő ASP miatt több potenciális célországba egyébként sem tudunk ma sem sertéshúst szállítani.
Első látásra az, hogy a probléma a tavalyi exportunknak mindössze a tizedét érinti, azt sugallhatná, hogy ez nem okoz komoly piaci zavart, de ez a feltételezés nem biztos, hogy megállja a helyét. Egyrészt a tavalyi száj- és körömfájás okán kialakult exporttilalmi időszak miatt ez a statisztikai adat nem teljesen reprezentatív, másrészt az elmúlt fél évben két-három nagy húsipari vállalatnak sikerült újraépítenie egyes harmadik országos piacait.
Éder Tamás elmondta: az Európai Unión kívüli, de földrajzilag közeli országok közül elsősorban Szerbiát, Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát kell említeni, míg a távolabbi partnerek közül Vietnám és Dél-Korea képvisel jelentősebb volument a magyar exportban. Bár ezek a piacok a jelenlegi kivitelünknek is csupán a 10-15%-át adják, ez éves szinten mégis több mint 10 ezer tonnás mennyiséget jelent.
Ha figyelembe vesszük a tavalyi 150 ezer tonnás teljes exportunkat, látható, hogy ez egyáltalán nem elhanyagolható tétel. Amennyiben ez a 10 ezer tonna beszorul az országba, és belföldön próbálnak meg értékesítési csatornákat találni neki, az rövidtávon egészen biztosan komoly piaci zavarokat fog okozni a teljes termékpályán.
Éder Tamás hangsúlyozta: minden szereplő abban reménykedik most, hogy a fertőzés egyedi, egyszeri eset marad. Kérdéses, hogy a napokban várhatóan életbe lépő külföldi importtilalmakat gyors regionalizációs megoldásokkal sikerül-e majd földrajzilag korlátozni, és ezáltal a mentes területekről induló exportot mielőbb felszabadítani. Ha azonban reálisan értékeljük a helyzetet, az egyébként is rendkívül nehéz gazdasági helyzetben lévő sertéságazatnak rövid távon mindenképpen számolnia kell a piaci zavarokkal. Megjegyezte:
Szembe kell néznünk a valósággal: a vírus már nyolc éve jelen van az országban, és ha nem történik meg a vaddisznóállomány érdemi és hatékony gyérítése, akkor nem lehet abban bízni, hogy a fertőzés hosszú távon elkerüli a sertéstelepeket.