agrarszektor.hu • 2026. augusztus 17. 09:46
Egy oxfordi kutatás szerint a tojástermelés teljes átállítása szabadtartásos és ökológiai rendszerekre 60 százalékkal növelné az üvegházhatású gázok kibocsátását, és csaknem megduplázná a szükséges földterületet. A tanulmány rávilágít az állatjólét és a környezetvédelem közötti nehéz kompromisszumokra, miközben az Egyesült Királyságban a ketreces tartás rohamos visszaszorulása figyelhető meg - tudósított a Food&AgriBusiness.
A kutatók több lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak a tojáságazat jövőjével kapcsolatban, elemezve a ketreces, mélyalmos, szabadtartásos és ökológiai rendszerek különböző arányait, miközben a jelenlegi termelési volument állandónak tekintették. Megállapításuk szerint a ketreces rendszerben tartott tyúkok hatékonyabban hasznosítják a takarmányt, így kevesebb állattal és kevesebb takarmánnyal ugyanannyi tojás állítható elő. Ez döntő szempont, mivel a takarmányozás jelenti az ágazat környezeti lábnyomának legnagyobb összetevőjét.
A számítások szerint egy teljesen ökológiai modell esetén az ágazat teljes kibocsátása 2,3 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre nőne a jelenlegi termelési szerkezet 1,4 millió tonnájával szemben. Ha viszont minden tyúkot ketrecben tartanának, ez az érték mindössze 1,1 millió tonnára csökkenne.
Az Egyesült Királyság piaci adatai közben egyértelmű trendet mutatnak. A Szabadon Tartott Tojástermelők Brit Szövetsége (BFREPA) júliusi adatai szerint a ketreces állomány négy év alatt 38,3%-kal zsugorodott, 8,1 millióról 5 millió egyedre esett vissza, így a ketreces tartás aránya 21,9%-ról 11,6%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a szabadtartásos állomány 26 millióról 33,5 millió egyedre nőtt, és a ketrecmentes tartási formák együttesen már a teljes állomány 88,4%-át teszik ki.
Ha a jelenlegi tojástermelést teljes egészében ökológiai tartásból kellene fedezni, a bioállományt több mint huszonötszörösére kellene növelni a jelenlegi 1,7 millió egyedről, sőt az alacsonyabb termelékenységet figyelembe véve még ennél is nagyobb mértékű bővítésre lenne szükség.
Az iparági szereplők vegyes reakciókkal fogadták a kutatást. A Soil Association Certification szakértője szerint a tanulmány ugyan értékes, de hiányos képet ad, mivel nem veszi figyelembe a biodiverzitást, a talaj állapotát, a vízminőséget és a szintetikus anyagok használatát. Gary Ford, a BFREPA stratégiai vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a teljesen ökológiai forgatókönyv megvalósítását egyetlen kiskereskedelmi lánc sem követeli meg, emellett az ehhez szükséges kapacitás sem áll rendelkezésre, ezért az ilyen jellegű összehasonlítás kevés érdemi támpontot nyújt a fogyasztóknak.