agrarszektor.hu • 2026. november 20. 16:32
A nyugat-európai nagy állattenyésztő országok mellett Magyarországon esett be a leginkább a nyerstej felvásárlási ára.
Akár 28 százalékkal is csökkent a nyers tej és a vágósertés felvásárlási ára az év első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest. A Vesper piackutató legfrissebb árindexe szerint a visszaesés éppen a legnagyobb európai állattenyésztő régiókat sújtotta a legjobban, a tejárak zuhanása pedig a magyar gazdákat is érzékenyen érintette - írta meg a Vesper Tool.
A Vesper tej- és sertésárindexe tizenegy európai ország adatait vetette össze az állattartók számára legfontosabb két mutató, a nyerstej és a vágósertés felvásárlási ára alapján. Az idei január és augusztus közötti időszakban a legintenzívebb állattenyésztést folytató északnyugat-európai régió szenvedte el a legnagyobb veszteséget, ugyanis Hollandiában, Dániában és Belgiumban egyszerre zuhant be mindkét termék ára a 2025-ös szinthez képest. Hollandiában a vizsgált időszakban a bázisidőszakhoz képest 27,7%-os csökkenés volt megfigyelhető a felvásárlási árakban, míg Dániában 25,5%-kal, Belgiumban pedig 23,8%-kal esett vissza a nyerstej és a vágósertés felvásárlási ára. A lista negyedik helyén Magyarország kapott helyet, hazánkban ugyanis a két termék felvásárlási ára 22,2%-kal volt alacsonyabb az idei év január és augusztus közötti időszakában, mint egy évvel korábban.
A vágósertés felvásárlási ára valamennyi vizsgált országban csökkent. Bár Spanyolországban a tej ára az év eleji emelkedést és a nyári korrekciót követően szinte stagnált, mindössze 0,6%-kal mérséklődött, a spanyol sertésárak 26,3%-kal estek vissza, ami az egyik legsúlyosabb zuhanás volt Európában. A listát még így is Hollandia vezeti, ahol a vágósertés felvásárlási árak 28,5%-kal csökkentek a vizsgált időszakban a bázisidőszakhoz képest. A vizsgált államok közül egyedül Finnország lóg ki a sorból, ahol mindkét mezőgazdasági alapanyag ára stabil maradt, így a finn gazdák könyvelhették el a legkisebb veszteséget. Magyarország ezen a listán az ötödik helyen szerepelt, hazánkban 2026 január és augusztus közötti időszakában a vágósertés felvásárlási ára 19,8%-kal maradt el az előző év azonos időszakának árszintjétől.
A tejpiacon a legnagyobb kibocsátású országokban volt a legmélyebb a visszaesés. Litvániában, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Dániában és Magyarországon a termelők legalább a negyedével kaptak kevesebbet a tejért, mint 2025 első nyolc hónapjában. Jelenleg a litván gazdáknak fizetik a legkevesebbet, náluk az ár 16,9%-kal marad el a vizsgált huszonhat ország átlagától, a negatív rangsorban pedig Magyarország és Belgium követi őket. Hazánkban a 2026-os év január-augusztus időszakában a tejárak 24,6%-kal maradtak el az előző év azonos időszakának szintjétől, az uniós országok átlagánál pedig 14,8%-kal voltak alacsonyabbak a hazai felvásárlási árak. Rákóczi András, a Tedej Zrt. vezérigazgató-helyettese, Tej Terméktanács termelői társelnöke az Agrárszektornak úgy nyilatkozott, hogy már az elmúlt időszakban is voltak olyan szereplői az ágazatnak, akik felhagytak a tevékenységgel, és sajnos a jövőben további gazdaságok bezárására lehet számítani.
Ezzel szemben a főként belső piacra termelő, kisebb déli és szigetországokban alig változtak a tejárak. Málta, Ciprus, Görögország és Horvátország nagyjából a tavalyi szinten fizetett a gazdáknak, sőt Cipruson és Máltán a felvásárlási árak közel 50%-kal meghaladják az európai átlagot.
A nyers tej árának drasztikus esése közvetlenül összefügg a feldolgozott tejtermékek piaci helyzetével. A tejfeldolgozók a vaj, a sajt és a tejpor értékesítéséből származó bevételből fizetnek a gazdáknak, az európai vajárak pedig több mint 25%-kal zuhantak egyetlen év alatt. A mostani piaci folyamatok így kettős hatással járnak, hiszen miközben a legtöbbet termelő régiók állattartói jelentős bevételkiesést szenvednek el 2026-ban, a húst és tejterméket felvásárló élelmiszeripari vállalatok a tavalyinál jóval olcsóbban jutnak hozzá a nyersanyaghoz.