Zsákfaluból hódít a családi borászat: nemrég még csak mezei szőlőtermelők voltak

Bõle István2020. július 27. 05:52

Ha egy család kizárólag szőlőtermesztéssel foglalkozik, akkor legalább két évtizede folyamatosan csökken a jövedelme, ez az oka annak, hogy a kisebb gazdaságokban tulajdonképpen kényszerré vált a borászkodás. Igazán sikeres viszont csak akkor lehet egy ilyen vállalkozás, ha az értékesítésből is nagy szerepet vállal, vagyis saját maga juttatja el a palackjait a szakboltokba, illetve a vendéglátóhelyekre. Emellett sok múlik a munkaszervezésen, és a nyitottságon, vagyis az új megoldások befogadásán is. Az Agrárszektor Veszprémi Lászlóval, egy kötcsei családi borászat vezetőjével beszélgetett.

Az Agrárszektor kérdésére Veszprémi László elmondta, évekkel ezelőtt a 11 hektár saját szőlő mellé még 7 hektárt béreltünk is, be kellett azonban látniuk, hogy az étkezési szőlő termelésére csak ráfizetnek, pláne, hogy az idénymunkákra egyre nehezebb volt embert találni. Visszaadták tehát a bérleteket, azóta pedig a saját területről szüretelt szőlő minden bogyójából igyekeznek bort készíteni a lehető legjobb minőségben.

December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is. A rendezvény az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt, illetve lehetőséget biztosít a networkingre és a kapcsolatépítésre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 3-4-én!

Mint megtudtuk, idénymunkásokat évek óta nem vesznek fel, ezért a gazdaságban minden feladat a család két generációjára, és a két állandó dolgozójukra vár a szőlőben, a borászatban, a kereskedelemben, a kiszállításban és a vendéglátásban is. Ezekben a napokban a legtöbb munkát a növényvédelem adja a szőlő- és a borgazdaságokban. Egymást követik a különböző mennyiségű csapadékot hozó záporok és a hűvösebb, majd a melegebb napok. Szinte óránként oda kell figyelni a szőlőlevelekre, mert pillanatokon belül megtelepedhet a fonákjukon a lisztharmat és a peronoszpóra. Veszprémi László azonban különösebben nem aggódik. 

A preventív módszert alkalmazzuk. Szerződésünk van egy nagy felkészültségű növényvédelmi szakemberrel, és mindenben követjük a tanácsait. A permetezést nem adtuk ki külső vállalkozásnak, hiszen ez egy olyan munka, amit sokszor vasárnap délután kell elvégezni. Egy idegen ennek talán nem érzi úgy a jelentőségét, mint mi, akiknek az egész évi munkája, jövedelmezősége múlhat néhány órán.
Kötcse és a bor
Kötcse egy nem egészen félezer lakosú zsákfalu a Balatontól 9 kilométerre, Szólád után. A Dél-Balatoni Borvidék része. Itt már magasabbak a dombok és meredekebb oldalakra telepítették a különböző fajtájú fehér (olaszrizling, Irsai Olivér, királyleányka) és kék (oportó, cabernet savignon) szőlőfajtákat. A faluban négy, közepesnek mondható borászat működik. 
Forrás: MTI/Vasvári Tamás

A kötcsei borászat irányítója kiemelte, hogy a területükön két éve zajlik egy kísérlet egy szlovákiai magyar vállalkozással együttműködésben. A szőlősorok közé pillangós növények keverékét vetik el, és amikor a pillangósok már 70-80 centiméteres magasságra megnőnek, illetve a magokat is megérlelik, akkor a növényeket lehengerezik. Így nem csak a jövő évi vetést végzek el, de ez a zöld szőnyeg védi a szőlőtöveket attól, hogy záporok idején a kártékony gombák spórái a talajról felcsapódjanak az alsó levelekre. A módszer másik előnye, hogy megoldja a talaj nitrogénutánpótlását is, így csak a többi szükséges nyomelem pótlására kell koncentrálnia a gazdának. Szüret után már csak egy mélylazításra van szükség, hogy a téli csapadékból minél többet tudjon tárolni az agyagos altalaj.

Mint az kiderült, a Veszprémi család gazdaságában eddig még soha nem szedte kombájn a fürtöket, ebben az évben viszont minden valószínűség szerint a munkáskezek hiánya miatt igénybe veszik a gépi segítséget. Ráadásul ez a megoldás már jobban szolgálja a minőséget, mert a hajnali munkavégzés miatt nem a felforrósodott szőlőszemek kerülnek majd be a présbe. A kézi szüret várhatóan csak a legmeredekebb domboldalakon marad meg a következő időszakban.

A koronavírus-járvány miatti leállás nagy bevételkiesést jelentett a Veszprémi borászatnak is. Január vége és június közepe között szinte be sem kellett kapcsolni a pénztárgépet, úgymond nulla bevételük volt. Partnereik döntően vendéglátóhelyek, amelyek hónapokra kénytelenek voltak bezárni. Boros pincéjükben vendégteraszt működtetnek, ahova csak néhány hete kezdtek el visszatérni a vendégek. Öröm az ürömben, hogy a Dél-Balatoni Borvidéken idén jól sikerült a szőlő virágzása, és a kötési is jó volt, szépen növekednek a szőlőszemek. Egyelőre jó termés mutatkozik, ezt azonban egyelőre még nem szabad elkiabálni. 

Címkék:
borászat, bor, szőlő, munkaerő, idénymunka, növényvédelem, borász, értékesítés, szőlőtermelő, pince,