A magyar bor nemzeti identitásunk része, hozzátartozik a kultúránkhoz, ezért az ágazat támogatása, a termékek piaci pozícióinak erősítése kiemelt feladata az agrártárcának.
Az aranyszínű sárgaság az egyik legveszélyesebb szőlőt fertőző zárlati károsító, amit hazánkban először 2013-ban mutatott ki a hatóság.
Indul az aranyszínű sárgasággal fertőzött szőlők drónos felderítése Magyarországon.
Szinte hihetetlen, de a kórokozó 22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon.
Az amerikai szőlőkabóca 2006-ban jelent meg hazánkban, kártétele a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjesztésében merül ki.
Szakmai összefogás indul az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzéssel szemben itthon.
A statisztikák szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt a fogyasztói igény a csemegeszőlő iránt.
Egyre komolyabb fenyegetést jelent az aranyszínű sárgaság, amely alattomosan, sokszor észrevétlenül terjed, és több borvidéket sújt Magyarországon.
Nagy István agrárminiszter határozott fellépést ígért a szőlőültetvényeket megtámadó szőlő aranyszínű sárgaság terjedésének megfékezésére.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elsőkén igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét Békés vármegyében.
Érkezik a segítség a súlyos kárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelőknek Magyarországon.
Védjük meg közösen a hazai ültetvényeket a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen.
Védekezés nélkül akár 100%-os termésveszteséget is okozhat a szőlő lisztharmat itthon.
Moldova vámmentesen szállíthat árut Európa több országába - ez főleg a szőlő, az alma, a szilva és a cseresznye exportját érinti.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás keretében fokozni kell a kutatás-fejlesztési tevékenységet és azok támogatását a borágazatban.
A csemegeszőlő termesztése lényegesen kevesebb környezeti kockázatot jelent más gyümölcsfajokkal szemben.
Kevesebb mennyiséggel, de jó minőséggel kalkulálhatnak idén a bortermelők hazánkban.
Az új borjogi szabályok és agrártámogatások révén a borászoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megerősítsék pozíciójukat a nemzetközi piacon.
Az időjárásnak köszönhetően idén bizonyos fajtáknál akár három héttel korábbi szüret is előfordulhat Pécs környékén.
Könnyített feltételekkel részesülhetnek állami fajtaelismerésben a Kárpát-medencei szőlő tájfajták.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
