Fontos kijelentést tett a magyar szőlőről az államtitkár: ez minden termelőt érint
Feldman Zsolt: Érdemi segítség a szőlőtermelés számára a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv.
Feldman Zsolt: Érdemi segítség a szőlőtermelés számára a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv.
Szőlő alapú gintermékek kifejlesztésébe kezd a Pécsi Tudományegyetem és a Danubiana Kft.
Közösen ellenőriz idén a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Ennek a szőlőtulajdonosok nem fognak örülni.
Így zajlik a szőlő zöldoltása helybenoltással.
Ide érdemes lehet elköteleződni.
Már letölthetők a szőlőiskolai szemlebejelentő nyomtatványok.
Áremelés jön a Balatonnál: ennek nem fognak örülni a magyar családok.
Egyszeri, vissza nem térítendő, átmeneti támogatást igényelhetnek a bortermelők.
Államtitkár: újabb szabályozási eszközök jöhetnek a termelők védelme érdekében.
Hatályba lépett a bortörvény és két végrehajtási rendelete.
Lassan itt az ideje a levélritkításnak a szőlőben.
Ezek a szőlő- és bortermelés részletes szabályai.
Ezt biztosan sokan nem tudták.
Kevesen éltek idén a zöldszüret lehetőségével.
Kis településen is lehet jól menő bizniszt csinálni.
A bianca és a furmint lehetnek a zöldszüretben leginkább érintett fajták.
A részletekről a jövő héten adnak tájékoztatást.
1900 termelő részesül benne.
Az ágazatban fontos lenne a közösségben gondolkodás.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.