A hazai borrégiók közül a legdrágább termőterületnek a Balaton borrégió számított, ahol a szőlők hektáronkénti ára a 2020/2021-es időszakban megközelítette a hárommillió forintot. A legolcsóbb a Felső-Magyarország borrégió (Bükki, Egri és Mátrai borvidék) volt, hektáronként kevesebb mint 1,4 millió forinttal, de nem sokkal kellett többet fizetni a Duna borrégióban sem, ahol 1,5 millió forint alatt mozogtak a hektáronként fizetendő összegek. A hazai borvidékek azonban nem csak a bortermeléssel foglalkozók számára vonzók. Több bortermő terület kiemelt turisztikai célpont, sokan keresik fel ezeket a térségeket szabadidős céllal. Ezen felül a városoktól elszakadni szándékozók is otthonra találhatnak a nyugodt, zöld környezetben, különösen az otthoni munkavégzés egyre nagyobb térhódításának köszönhetően - olvasható a Takarék Bank közleményében.

A Balaton-környéke a legdrágább, Tokaj a legolcsóbb

A Takarék Index elemzői megvizsgálták, hogy a borvidékeken lakást vásárolni szándékozókat milyen lehetőségek várják. Elemzésük szerint a legdrágábbnak a Balatonfüred-Csopaki számít, ahol csaknem 660 ezer forintot kellett fizetni négyzetméterenként 2021-ben. A második legdrágább Balaton-felvidéki borvidék 540 ezer forint körüli fajlagos medián árral, míg a harmadik az Etyeki-Budai borvidék majdnem 520 ezer forintos négyzetméterenkénti áraival. A legolcsóbb borvidéknek a Tokaji számít, ahol 160 ezer forint körül mozognak a fajlagos árak, és Villányin is a többihez képest olcsón lehet lakóingatlant vásárolni, kevesebb mint 200 ezer forintért négyzetméterét. A Takarék Index elemzői azt is megvizsgálták, hogy milyen árszintekkel szembesülnek azok, akik valamely borvidéken szeretnének ingatlant vásárolni. Ebben az esetben is a Balatonfüredi-Csopaki borvidék lett az első, ahol 2021-ben majdnem 45 millió forintért cserélt gazdát egy tipikus (medián) árazású ingatlan. Az Etyek-Budai borvidéken csaknem 38 millió forint, míg a Balaton-felvidéki borvidéken majdnem 30 millió forint volt tavaly az eladásra került ingatlanok medián ára. A legolcsóbb a Tokaji borvidék, ahol egy tipikus árazású ingatlanért kevesebb mint 8 millió forintot kellett adni. 

Áttörés jöhet a szőlőtermesztésben: ez rengeteg gazda életét megkönnyítheti

A szőlőmetszés gépesítésén dolgozik az Innovitech Kft.

Jelentősen drágultak a borvidékek az elmúlt években

A borvidékek között a leginkább a Balatonfüred-Csopaki borvidéken drágultak az ingatlanok 2008-ról 2021-re, csaknem 230 százalékkal. A legkevésbé a Villányi borvidék árai nőttek, ahol 52 százalékos drágulás volt az elmúlt tizenhárom évben. Összességében a borvidékek közül a drágább helyszínek árai jobban nőttek, míg az olcsóbb területek kevésbé drágultak. Csak néhány kivétel van, az Etyek-Budai borvidék például a harmadik legdrágább volt tavaly, de az elmúlt bő egy évtizedben az áremelkedésben csak a középmezőnyhöz tartozott. Ezzel ellentétben a Tolnai borvidék ingatlanjai a fajlagos árszinthez képest relatív kicsit jobban drágultak. A 2008-as válságot követő felívelési időszakban, 2014-2021 között is a Balatonfüred-Csopaki borvidéken drágultak leginkább az árak (216%), amit a Neszmélyi borvidék (185%) és a Bükki borvidék (180%) követett. Az elmúlt nyolc évben a legkevésbé a Hajós-Bajai borvidék, a Villányi borvidék és a Nagy-Somlói borvidék drágult, de ezen helyszíneken is duplázódtak az árak. 

A bortermő területek települései közül a legdrágábbnak a 2020-2021-es árak alapján a budai agglomerációhoz tartozó Üröm számított, csaknem 760 ezer forintos négyzetméteráraival, a második Balatonszemes volt (715 ezer forint). A harmadiknak Biatorbágy bizonyult, amit több Balaton melletti település követett - Csopak, Balatonfüred, Badacsonytomaj, Zamárdi, Alsóörs és Balatonlelle -, több mint 600 ezer forintos medián négyzetméterárakkal. Ebben szerepet játszott, hogy a balatoni, illetve a budapesti agglomerációs településeknél az elmúlt évek jelentős újlakás-építési hulláma megemelte a négyzetméterárakat. A legolcsóbb helyszínek esetében a négyzetméterenként fizetendő összegek még az 50 ezer forintot sem érték el.

Vajon meddig ehetünk még magyar szőlőt? Rossz hírek érkeztek az ültetvényekről

Évek óta csökken a magyarországi szőlőterületek mérete.

Turisták és letelepedők

A különböző borvidékek közül turisztikai szempontból a legjelentősebb a Balaton környéki területek szerepe, amit főként a tó közelsége támogat. Szintén előkelő helyen szerepel a lakosságra jutó vendégéjszakák számát nézve a Villányi és az Egri borvidék, de ide tartozik, elsősorban Zalakarosnak köszönhetően a Zalai borvidék is. A turizmus a legkevésbé a Csongrádi, a Móri, a Hajós-Bajai és a Tolnai borvidéken erős az egy lakosra jutó vendégéjszakák 2020-as adatai szerint. Az elmúlt években több borvidék is jelentős számban vonzott új letelepedőket. Élen járt az Etyek-Budai borvidék a budapesti agglomerációs szerepe miatt, valamint a Balatonfüred-Csopaki borvidék, ahol a lakosságarányos vándorlási egyenleg a 2016-2020 közötti időszakban 9-10 százalék között alakult. De többen költöztek a legtöbb balatoni borvidékre is, mint amennyien elhagyták, valamint a Pannonhalmi, a Soproni, a Mátrai, a Neszmélyi, a Villányi és a Kunsági borvidékre. Leginkább a Tokaji borvidéket hagyták el a lakosok, a vándorlási egyenleg 2016 és 2020 között -4 százalék volt.

Csillagászati áron árulják az ország legdrágább szőlőbirtokát: ennyit kérnek érte

Nagyon mély zsebbe kell nyúlnia annak, aki meg szeretné venni.

Magyarország bortermő területei

Magyarországon mintegy 62 ezer hektár az árutermelő szőlőültetvények összes területe a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2020-as adatai szerint. A hat borrégióban - Balaton, Duna, Felső-Magyarország, Felső-Pannon, Pannon és Tokaji - 22 borvidék található. A szőlőterületek eloszlása azonban meglehetősen egyenetlen az egyes borvidékek között. A legnagyobb Kunsági borvidék területe több mint 20 ezer hektár. A nagyobb területek közé tartozik még a Mátrai, az Egri és a Tokaji borvidék. Nemcsak a szőlőterületek nagyságában különböznek azonban hazánk bortermő térségei, hanem azok minőségi alkalmassága szerint is, vagyis, hogy a használt szőlőterületek milyen minősítésű borok előállítására alkalmasak. Ezekből három fajtát különböztet meg a KSH a HNT termékleírásai alapján, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátottat, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFM) ellátottat, és a földrajzi jelölés nélkülit.

Országosan a borvidéki szőlőterületek 75 százaléka tartozik az OEM-es kategóriába. 17 százalék OFM-es besorolású és 7 százalék földrajzi megjelölés nélküli. A különböző borvidékek közül a legmagasabb az FN kategóriájú területek aránya, a Tolnai, a Zalai és a Hajós-Bajai borvidéken, 20-30 százalék közötti, míg az OEM minőségi osztályban arányaiban a legtöbb terület a Balatonboglári (99%), a Pannonhalmi (98%), a Soproni (97%), az Egri (97%), és a Balaton-felvidéki (96%) borvidéken belül tartozott. Területét tekintve az OEM minőségi osztályba tartozó területből a Kunsági borvidéken van a legtöbb, majdnem 9 ezer hektár, ugyanakkor a méretét tekintve az előbbinél jóval kisebb Egri, Mátrai és Tokaji borvidék esetében is meghaladja az OEM osztályba tartozó terület nagysága az 5 ezer hektárt.