Magyarországon 2001 és 2020 között közel egyharmadával csökkent a szőlőültetvények területe. Ugyanakkor az ezen területek csaknem felét érintő újratelepítéseknek köszönhetően a legtöbb magyar borvidéki ültetvény alkalmas a minőségi borok előállítására - derült ki a KSH legfrissebb interaktív kiadványából. A statisztikák szerint a szőlőterületek mintegy 70%-a 5 hektár feletti birtokokon koncentrálódik, és ezeket a gazdaságoknak csupán az egytizede műveli meg. A magyar szőlőültetvények 70%-a fehér borszőlővel van telepítve, ám a legnagyobb területet a kékfrankos foglalja el.

A kiadványból kiderült, hogy a korábbi szőlőültetvény-összeírások és a HEGYIR (Hegyközségi Információs Rendszer) adatai alapján a borvidékek és a borvidéken kívüli ültetvények területe a 2001-es 91 ezer hektárról 2020-ra közel harmadával, 62 ezer hektárra esett vissza. Ez a csökkenés főleg a borvidéken kívüli ültetvények visszaszorulását jelentette. Az utóbbi években már minimális volt a szőlő termőterületének csökkenése. A szőlőültetvények méretének alakulásáról korábban az Agrárszektor is beszámolt.

Egyre kevesebb a magyar szőlő: drasztikusan csökken a termőterület az országban

Az elmúlt harminc év nem volt kegyes ehhez a gyümölcshöz.

Már elkezdődött a szőlőültetvények minőségjavító szerkezetváltása

A KSH elemzése szerint a bortermelést szolgáló növénykultúra hazai sajátosságait húsz év távlatában vizsgálva egyrészt a területcsökkenés, másrészt az ennek a hátterében is meghúzódó törekvés figyelhető meg: a gazdaságosabban művelhető, minőségi árutermelésre való átállás igénye. Ez borvidékenként eltérő jellegű és mértékű változásokat takar.

Magyarországon a szőlőterületeik a legdrágább művelési ágba tartoznak. 2020-ban a legtöbbet - átlagosan 2,4 millió forintot - a szőlő művelési ágba tartozó termőföldekért kellett fizetni, miközben a mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 1,4 millió forint volt hektáronként. A szőlőként nyilvántartott területek mintegy 1,5-2%-a cserél gazdát évente, ami nagyjából ezerhektáros nagyságrendet jelent. A termőföldek árának emelkedéséről bővebb információk itt találhatóak.

Fillérekért is vehetsz földet ezen a magyar vidéken: már ennyiért is van ajánlat

De vannak olyan megyék is, ahol ennek a két-háromszorosáért kaphatunk földet.

Magyarországon minden ötödik település egy borvidékhez tartozik

Ahogy azt már a kiadvány is említette, az árutermelő szőlőültetvények összes területe 2020-ban 62 ezer hektár volt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) nyilvántartása alapján, ezek a 6 magyar borrégióba, ezen belül pedig a 22 borvidékbe sorolt 97 hegyközségben találhatóak. Ugyanakkor földrajzilag e területeken kívül is találhatóak ültetvények. A borvidékek 2020-ban 624 önálló települést, valamint további 6 településrészt foglaltak magukba, valamint további 172 településről, mintegy 200 hektárról jelentettek árutermelést.

Magyarország szőlőterületeinek eloszlása meglehetősen egyenetlen. A Kunsági borvidék a legnagyobb, amely 20 ezer hektáros területével az ország bortermelő területének közel egyharmadát teszi ki. A terület 70%-án fehér-, a többi részen vörösbort adó fajták találhatók. Ez az arány azonban jelentősen eltérő tud lenni borvidékenként. Míg a Szekszárdi, a Villányi, a Soproni és az Egri borvidéken a vörösbort adó fajták dominálnak, addig a Móri, a Nagy-Somlói, a Tokaji borvidéken szinte nincs is vörösbort adó ültetvény.

Hazánkban a legnagyobb területen a kékfrankos (összterület 12%-a), a bianca (9%) és a cserszegi fűszeres (7%) terem. A termesztett fajták száma azonban meglehetősen széles körű, a 20 leggyakoribb mellett 2020-ban további 100 fajta esetén jelentettek 1 hektár feletti területről árutermelést. A 3 legnagyobb területen termelt fajta esetében dominál a Kunsági borvidék. A második legnagyobb területtel rendelkező bianca fajtát például közel 5700 hektáron, jórészt a kunságin termelik. Ezzel szemben a negyedik legnagyobb területű fajta, a furmint esetében már a Tokaji borvidék a meghatározó.

Magyarország szerepe a nemzetközi borpiacon

A magyarországi bortermelés 2015 óta évi 300 millió és 360 millió liter között alakult. Ezzel hazánk az Európai Unió hatodik legnagyobb termelője, a közösség teljes mennyiségének 2%-ával. Magyarország egyben a világ első 15 bortermelője között is szerepel. A felhasználási oldalt tekintve 33 millió hektoliter bor elfogyasztásával az Amerikai Egyesült Államok áll az élen, a világ összes borfogyasztását 2020-ban összesen 234 millió hektoliterre becsülik.

2020-ban a világ országai összesen 105,8 millió hektoliter bort értékesítettek külföldi piacokra. Bár a bor exportmennyisége tavaly 1,7%-kal mérsékődött, értéke már 6,7%-kal volt kisebb 2019-es volumenhez képest. Bár a legnagyobb exportot Olaszország bonyolította le 20,8 millió hektoliterrel, az értéket nézve viszont Franciaország lett az első, 8,736 milliárd euróval. A behozatalt vizsgálva mennyiség szerint 14,6 millió hektoliterrel az Egyesült Királyság, érték alapján viszont 5,160 milliárd euróval az Amerikai Egyesült Államok volt a legfőbb importőr.

A hazai borfogyasztás az Európai Unióban az első 10 között van az évente egy főre jutó mennyiség alapján. Ennek nagyságában csökkenő tendencia figyelhető meg, mert amíg 2018-ban még 24,6, 2019-ben már csak 21 liter volt. Világviszonylatban a legnagyobb egy főre jutó fogyasztás ennek a kétszerese körül mozog, a franciák, az olaszok és a portugálok állnak az első három helyen. A globális fogyasztás 2018-ban és 2019-ben is mérséklődött, és a járvány miatt 2020-ban gyorsult a csökkenés üteme.

A magyar borexport összességében emelkedő pályán mozgott az elmúlt években, értéke 2020-ban 120 millió euró volt, a teljes hazai termékexport 0,1%-a. A főbb célországok Szlovákia, Németország, az Egyesült Királyság és Csehország voltak, a kivitel hattizede ide érkezett. A borimport jóval kisebb volumenű és értékű volt, "mindössze" 20 millió eurót ért el 2020-ban. A behozatal koncentrált, az import háromnegyedét az Olaszországból, a Franciaországból és a Németországból bejövő bor értéke teszi ki.

Összetételét tekintve jelentős az eltérés a hazai export és import között. Amíg a kivitel több mint felét az alacsony egységárú, tartályban szállított bor teszi ki, addig hazánkba jórészt a drágább, palackos borok érkeznek. Amíg az export-átlagárak nem érték el az 1 eurót 2020-ban, míg az importé 2,6 euró volt literenként. Uniós összevetésben csak Szlovákia átlagára alacsonyabb, mint a hazai exportár. Ausztria átlagosan háromszor, Franciaország pedig több mint hatszor drágábban tudja értékesíteni a nemzetközi piacokon a borait. A magyar borok külföldi ismertségével kapcsolatban itt olvashatóak a világ vezető borszakértői között számon tartott Herczeg Ágnes gondolatai.

Kiderült a nagy titok: ilyennek látják külföldön a magyar borokat

A magyar bor palackba zárt szenvedély.