Egyre kevesebb a magyar szőlő: drasztikusan csökken a termőterület az országban

MTI
Az elmúlt harminc évben brutálisan lecsökkent a szőlő termőterülete Magyarországon. Amíg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI friss adatközlése szerint 1990-ben még 138,5 ezer hektáron termesztettek szőlőt hazánkban, ez 2020-ra több mint felével csökkent. A legnagyobb visszaesés 1999 és 2002 között következett be, amikor a magyarországi szőlőültetvények közel 27 százaléka szűnt meg három év leforgása alatt.

Agrárszektor 2022 konferencia

Közeleg az év nagy agráreseménye, a jubileumi Agrárszektor Konferencia 

Tizedik alkalommal rendezi meg az idén a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseménynek számít a hazai agráriumban. A november 30-december 1-jei jubileumi eseménynek a siófoki Hotel Azúr szálloda és konferenciaközpont ad otthont. A konferencia valamennyi olyan fontos agrártémával foglalkozik, amely hosszú távon is döntő hatást gyakorolhat az agrárgazdasági szereplők tevékenységeire. A rendezvény az agrárium valamennyi résztvevőjének – a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerfeldolgozóknak, a gazdálkodókat kiszolgáló szolgáltatóknak és a kereskedőknek – hasznos és naprakész információkat nyújthat, akik az államigazgatási, a vállalati-üzleti és az érdekképviseleti szféra csúcsvezetőtől hallhatnak színvonalas szakmai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Ne mulassza el, és jöjjön el a Portfolio Csoport siófoki Agrárszektor Konferenciájára november 30-december 1. között! 

Alig harminc év alatt több mint 54%-kal csökkent a szőlő termőterülete Magyarországon. Ahogy az a KSH, az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI megrázó grafikonján is látható, amíg 1990-ben még 138,5 ezer hektáron termesztettek szőlőt a magyarok, addig 2020-ra a gyümölcs termőterülete 63,3 ezer hektárra csökkent. A legnagyobb visszaesés 1999 és 2002 között következett be, amikor a szőlőültetvények 127 ezer hektárról 92,8 ezer hektárra csökkentek, vagyis a termőterület közel 27%-a szűnt meg két év leforgása alatt.

Érezhető növekedés csak ezt követően, 2002 és 2004 között volt utoljára a szőlőművelés alá vont területek méretében, amikor 92,8 ezer hektárról 94,5 ezer hektárra nőtt a gyümölcs termőterülete. Ezen kívül utoljára 2013-2015 között volt mérhető egy minimális termőterület-növekedés, 80,2 ezer hektárról 80,8 ezer hektárra. Összességében azonban kijelenthető, hogy 1990 óta gyakorlatilag folyamatos visszaesés figyelhető meg a gyümölcs termőterületében.

A szőlőművelés alá vont területek ilyen mértékű csökkenése mögött számos ok húzódhat meg, melyek közül mostanra a klímaváltozás vált az egyik legkomolyabbá. Már most egyre magasabbra kell ültetni a szőlőtőkéket, 2050-re pedig 73%-kal csökkenhet a szőlőtermesztésre alkalmas területek nagysága. A magyar borászok szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást minél hamarabb el kell kezdeni. A szakemberek nemrég egy konferencián meghatározták, hogy milyen fajták borszelekcióját, nemesítését és adaptációját kellene a jövőben elvégezni és ezáltal közép-, vagy hosszú távon a fajtahasználatot alakítani, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. alkalommal az idei év végén
Budapest Economic Forum 2022
Jön a legjelentősebb hazai makrogazdasági konferencia
Portfolio Future of Finance 2022
Új konferencia a teljes magyar pénzügyi szektor számára
EZT OLVASTAD MÁR?