Egyre kevesebb a magyar szőlő: drasztikusan csökken a termőterület az országban

Egyre kevesebb a magyar szőlő: drasztikusan csökken a termőterület az országban

MTI
Az elmúlt harminc évben brutálisan lecsökkent a szőlő termőterülete Magyarországon. Amíg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI friss adatközlése szerint 1990-ben még 138,5 ezer hektáron termesztettek szőlőt hazánkban, ez 2020-ra több mint felével csökkent. A legnagyobb visszaesés 1999 és 2002 között következett be, amikor a magyarországi szőlőültetvények közel 27 százaléka szűnt meg három év leforgása alatt.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Alig harminc év alatt több mint 54%-kal csökkent a szőlő termőterülete Magyarországon. Ahogy az a KSH, az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI megrázó grafikonján is látható, amíg 1990-ben még 138,5 ezer hektáron termesztettek szőlőt a magyarok, addig 2020-ra a gyümölcs termőterülete 63,3 ezer hektárra csökkent. A legnagyobb visszaesés 1999 és 2002 között következett be, amikor a szőlőültetvények 127 ezer hektárról 92,8 ezer hektárra csökkentek, vagyis a termőterület közel 27%-a szűnt meg két év leforgása alatt.

Érezhető növekedés csak ezt követően, 2002 és 2004 között volt utoljára a szőlőművelés alá vont területek méretében, amikor 92,8 ezer hektárról 94,5 ezer hektárra nőtt a gyümölcs termőterülete. Ezen kívül utoljára 2013-2015 között volt mérhető egy minimális termőterület-növekedés, 80,2 ezer hektárról 80,8 ezer hektárra. Összességében azonban kijelenthető, hogy 1990 óta gyakorlatilag folyamatos visszaesés figyelhető meg a gyümölcs termőterületében.

A szőlőművelés alá vont területek ilyen mértékű csökkenése mögött számos ok húzódhat meg, melyek közül mostanra a klímaváltozás vált az egyik legkomolyabbá. Már most egyre magasabbra kell ültetni a szőlőtőkéket, 2050-re pedig 73%-kal csökkenhet a szőlőtermesztésre alkalmas területek nagysága. A magyar borászok szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást minél hamarabb el kell kezdeni. A szakemberek nemrég egy konferencián meghatározták, hogy milyen fajták borszelekcióját, nemesítését és adaptációját kellene a jövőben elvégezni és ezáltal közép-, vagy hosszú távon a fajtahasználatot alakítani, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?