Kegyetlen drágulás csapott le a dinnyére: luxus lesz a magyarok kedvenc gyümölcse?

MTI
Csaknem másfélszeresére nőtt a görögdinnye átlagára Magyarországon az elmúlt 21 évben. Noha 2000 és 2003 között rendesen bezuhant a nyár egyik slágergyümölcsének számító görögdinnye piaci átlagára, a 2003-as mélypont (54,7 forint/kilogramm) soha többet ismétlődött meg, mi több, általában elmondható, hogy a dinnye átlagára jobbára emelkedő pályát mutat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI legfrissebb grafikonjából az is kiderült, hogy az alacsonyabb átlagárú éveket mindig egy nagyobb áremelés követte.

Agrárszektor 2022 konferencia

Jövő héten érkezik az idén 10 éves Agrárszektor konferencia, a hazai agrárium kiemelkedő kétnapos szakmai eseménye Siófokon! Gazdálkodók, döntéshozók, véleményformálók, vállalati csúcsvezetők, élelmiszeripari szakértők, államigazgatási topvezetők egy helyen, egy időben az agrárium csúcstalálkozóján! 

Mintegy 144%-kal emelkedett a görögdinnye piaci átlagára Magyarországon a 2000 és a 2021 közötti időszakban. A vizsgált időszak elején a dinnye kilója átlagosan 93,1 forintba került, ám ez 2021-re 227 forintra nőtt - derült ki a KSH, az MTVA sajtóarchívuma és az MTI friss adatközléséből. A nyár egyik legfontosabb gyümölcsének számító görögdinnye piaci átlagára 2003-ban érte el a mélypontot, amikor 54,7 forintba került kilója, és bár azóta is volt néhány év (2005, 2011 és 2016), amikor jelentős visszaesést regisztráltak a gyümölcs árában, összességében az tapasztalható, hogy az árak folyamatosan emelkednek, és ezeket a visszaeséseket mindig komoly áremelkedések követték. Különösen jelentős volt ilyen téren a 2004-es, a 2006-os év és a 2012-es amikor egyaránt 44-44-44%-ot ugrottak az árak az előző éviekhez képest, valamint 2018, amikor 27%-kal emelkedett a dinnye piaci átlagára.

A görögdinnye átlagára Magyarországon (2000-2020) (Forrás: KSH/MTVA Sajtóarchívum/MTI)

Gondot jelenthet azonban az, hogy az export piacok elvesztésének eredményeként folyamatosan csökken a hazai termőterület. Amíg 2021-ben 3500 hektáron ültettek görögdinnyét a magyar termelők, ez 2022-re már csupán mintegy 2800-3000 ezer hektárnyi területet jelent. Ez azonban semmiféle módon nem veszélyezteti a hazai ellátást, sőt, a termelők jelenleg azon dolgoznak, hogy minden olyan hazai regionális ponton, ahol adott a logisztika és megoldott a tárolástechnológia, újra felépítsék a direkt külföldi piacaikat. A szakértők szerint a termelési, szállítási és munkaerőköltségek megugrása miatt idén a nyári főszezonban sem valószínű, hogy 170-180 forint alá menne a nyár egyik slágergyümölcsének kilogrammonkénti kiskereskedelmi ára, ami a tavalyi minimumhoz (130 forint/kg) képest 30-40%-os áremelkedést jelent.

De milyen dinnyék közül válogathatnak a magyarok?

A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete az Agrárszektor megkeresésére elmondta, hogy a termelés nagyban meghatározza a választékot, így már a vetőmag-illetve palántavásárlásnál eldől, hogy milyen dinnyék kerülnek majd adott évben a piacra. Görögdinnyéből ezen felül a helyi vásárlói szokások is befolyásolják, hogy adott helyen mivel találkozunk: például áruházláncokba jellemzően maximum 10 kg-ig kerülhet be görögdinnye, de a piacokon, saját értékesítési helyeken ennél sokkal nagyobb példányokkal is lehet találkozni.

EZ IS ÉRDEKELHET

A szakember beszélt arról is, hogy ennél a gyümölcsnél a piros hússzín a jellemző, de már a sárga húsú fajták is fellelhetőek az egyes üzletekben. A magyar görögdinnyék jellemzően csíkosak, a sárga húsú viszont úgynevezett fordított csíkos, melynek köszönhetően meg lehet különböztetni őket egymástól. Ha pedig valaki nosztalgiázni szeretne, néhány évvel ezelőtt megjelent a fekete héjszín is, mellyel rögtön egy kis retro hangulatba lehet kerülni. Érdemes szót ejteni a hagyományos "magos" és magszegény dinnyéről is: utóbbi növekvő tendenciát mutat a világ számos táján, így idehaza is, mely a vásárlóknak kényelmi szempontot, a kereskedelemben akár hosszabb pultontarthatósági időt is jelenthet.

És mire lehet számítani a sárgadinnyéknél?

A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének szakembere beszélt arról is, hogy a magyar sárgadinnye-termesztés stabil, kiemelten a hazai ellátásra fókuszál. Nagyságrendileg idén is várhatóan 450 hektárnyi területen ültetnek ki sárgadinnyét itthon, több ütemben (fóliasátras termelés, szabadföld, majd ismét fóliasátor), ennek közel 90%-át a sárga húsú, Kantalup típusú gyümölcsök, a fennmaradó 10%-ot pedig a zöldhúsú Galia típus, vagy más néven a cukordinnye teszi ki. A szakember beszélt arról is, hogy a kiültetések jó ütemben zajlanak, ha az idő is kedvező lesz, május végén, június elején már megkezdődhet a fóliás dinnyék betakarítása.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?