2022. június 1-jén Magyarország területének közel 55%-án, mintegy 5,1 millió hektáron végeztek mezőgazdasági tevékenységet. Ennek mintegy 82%-a, 4 millió 163 ezer hektár hasznosult szántóterületként, 15%, azaz 771 ezer hektár gyepként, míg a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 3%-át borították, illetve volt még valaami 2,9 ezer hektárnyi konyhakert, ami a teljes mezőgazdasági területeknek csupán a 0,06%-át adta. A tavalyi évhez képest 32 ezer hektárral lett nagyobb a mezőgazdasági terület nagysága. Az elmúlt tíz évben a szántó, a szőlő és a gyümölcsös művelési ágakhoz tartozó területekben komolyabb csökkenést lehetett megfigyelni, míg a gyepek aránya viszonylag állandónak volt mondható.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elemzése szerint a mezőgazdasági területekben történő változások kiöregedett szőlők és gyümölcsösök, valamint a nem művelt konyhakertek kivonásával, valamint a felhagyott vagy éppen feltört gyepterületekkel magyarázhatóak. Ám ugyanilyen ok lehet a gazdálkodók kiöregedése és a generációváltás elmaradása, ezzel kapcsolatban pedig a tevékenység abbahagyása. Ez utóbbi azonban a gazdák életkorától függetlenül is bekövetkezhet, hiszen a jelenlegi klimatikus és gazdasági helyzetben sok olyan kihívással - ilyen például a munkaerőhiány és a termelési költségek növekedése - kell megküzdenie a gazdaságoknak, amelyek masszívan veszteségessé tehetik a termelést.

Egyre több magyar gazda mond le erről a gyümölcsről: sorra tűnnek el az ültetvények

Kritikussá vált a munkaerőhiány a magyar kertészeti ágazatban.

Ez a veszély a magyarországi gyümölcsösöknél és az ezzel foglalkozó szakembereknél különösen magas. Mint ismeretes, a hazai gyümölcstermelést az elmúlt években egyaránt sújtották a tavaszi fagyok és az aszályos időszakok. 2021-ben az áprilisi fagyok a kajszitermés 70-95%-át, az őszibarack közel 80%-át és az alma több mint 30%-át tették tönkre, és ez zsinórban már a második ilyen veszteséges év volt, ezért a gazdák nem minden aggodalom nélkül kezdtek neki az idei évnek. És bár a gyümölcsösök fejlődését az aszály mellett a tavaszi és a húsvét utáni fagyok az elmúlt évhez hasonlóan idén is gátolták, összességében jóval kevesebb kárt okoztak, mint az elmúlt két évben. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke kérdésünkre korábban elmondta, hogy a kajszinál és az őszibaracknál

2020-ban és 2021-ben óriási károkat, sok gazdaságban totális termésveszteséget okoztak a tavaszi fagyok. Ha ez idén, esetleg jövőre is megismétlődik, akkor nagyon sokan fel fognak hagyni e gyümölcsök termesztésével, mert 3-4 éves totális terméskiesését nem lehet túlélni

A szakember szerint, bár a statisztikák azt mutatták, hogy Magyarországon a gyümölcsösök ültetvényfelülete nem változott jelentősen az elmúlt 10 évben. Ebből viszont arra lehet következtetni, hogy a telepítések és a kivágások nagyjából egyenlőek a gyümölcsültetvények összesített szintjén. Apáti Ferenc szerint az ültetvénytelepítési kedv az élőmunka-igényes, és/vagy az időjárási károk (különösen a tavaszi fagyok) szempontjából kockázatos fajoknál - így a kajszinál, a cseresznyénél, az őszibaracknál, és a szamócánál - erőteljesen megtorpant, míg a dió, a bodza, valamint a szamóca, a cseresznye és a kajszi területe növekedett az elmúlt időszakban.

Egyre több magyar gazda mondhat le erről a gyümölcsről: sok ültetvény eltűnhet

A következő öt évben teljesen átalakulhat a gyümölcstermesztés Magyarországon?

A legnagyobb területen termesztett gyümölcsfajok területe zsugorodott

A KSH elemzése szerint a gazdálkodók országosan a mezőgazdasági terület 1,6%-át használják gyümölcsösként, a megyénkénti arányok jelentősen különböznek. A gyümölcsösök elhelyezkedése koncentrált, a teljes terület 37%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Míg ebben a megyében a mezőgazdasági területek több mint 10%-án gyümölcsöt termesztenek, addig Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye területének mindössze 0,3%-át borítják gyümölcsösök. A gyümölcsültetvények területének nagysága az utóbbi egy évben érdemben nem változott, a törzses fajok összterülete némileg csökkent, a gyümölcsbokroké kismértékben nőtt.

A törzses gyümölcsfajok közül a dió területe több mint ezer hektárral nőtt a tavalyi évhez képest, így most már 10 ezer hektáron termesztik, viszont a 14 ezer hektáros meggy és a 23,2 ezer hektáros alma termőterülete összesen közel 2,5 ezer hektárral csökkent. A bogyós fajok közül a bodzát a telepítéseknek köszönhetően majdnem 500 hektárral nagyobb területen, összesen 6,6 ezer hektáron termesztették, mint egy évvel korábban. Szamócával idén 660 hektáron, az előző évinél 18%-kal nagyobb területen foglalkoztak.

Magyarország almatermő területének 73%-a, közel 17 ezer hektár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Ugyancsak ebben a megyében termelnek a legnagyobb területen meggyet, 5 ezer hektáron és diót, 4,7 ezer hektáron. Bodzát legjelentősebb mértékben, 2,7 ezer hektáron Bács-Kiskun megyében telepítettek, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is közel 1 ezer hektárral nőtt ennek a gyümölcsnek a területe, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 0,7 ezer hektárt telepítettek, így az összes bodzaültevény 67%-a ebben a három megyében van. Emellett jelentős igény mutatkozott az új, hazánkban eddig nagyobb területen nem termesztett fajokra is, Somogy és Zala megyében például mogyoró, Somogyban és Baranyában csipkebogyó termesztésére alkalmas területeket soroltak be 2021-ben a termőhelyi kataszterbe, vagyis a következő években ezek termesztése is fellendülhet hazánkban.

Aggasztó azonban, hogy a FruitVeB becslései szerint a hazai 80 ezer hektáros ültetvényfelület mintegy 40-50%-a korszerűtlen, potenciálisan versenyképtelen, 25-30%-a jelenleg nem eléggé hatékony, de fejleszthető, míg a maradék 25-30%-a - mely néhány száz termelő vállalkozást jelent - tekinthető igazán professzionális, versenyképes felületnek. Ahogy Apáti Ferenc korábban is említette a magyarországi gyümölcsösöknek csak mintegy negyede-harmada öntözött, és mindössze 5%-án található jégháló, ami a jégvédelem fontos eszköze. A fagyvédelem technológiai spektruma igen széles, de hatékony fagyvédelmi technológia csak körülbelül az ültetvények 3-4%-án lehet. Ezek pedig az elmúlt évek időjárási szélsőségeit nézve olyan problémák, amelyeket minél előbb kezelni kell.

A szőlőtermesztés tekintetében Heves megye dominál

A magyarországi mezőgazdasági területek mintegy 1,2%-át, 60,2 ezer hektárt borít szőlőültetvény, amely 2,7%-kal kisebb az egy évvel korábbinál. Az összes szőlőterület több mint harmada, 21,5 ezer hektár a Kiskunsági borvidéknek otthont adó Bács-Kiskun megyében helyezkedik el, ahol jellemzően borszőlőtermeléssel foglalkoznak, 20,8 ezer hektáron művelve azt. A Mátrai és az Egri borvidék révén Heves megyében található a szőlőterületek további 19%-a, összesen 11,3 ezer hektár. A szőlősök összes területen belüli aránya, 3,1% ebben a megyében volt a legnagyobb. A szőlőterület mezőgazdasági területen belüli aránya ugyancsak Heves megyében a legmagasabb, eléri a 6%-ot is. A borszőlő mellett a csemegeszőlő és az úgynevezett direkttermő szőlőfajok termesztése szintén az említett megyékben a legmeghatározóbb.

A legnagyobb területen idén is kukoricát, búzát és napraforgót vetettek

2022. június 1-jén, a korábbi évekhez hasonlóan az ország földterületének 45%-át művelték szántóként. A szántók közel 46%-a az alföldi megyékben található. A szántóterület mezőgazdasági területen belüli aránya az ország északnyugati megyéin kívül Tolnában, Békésben, Komárom-Esztergomban, Fejérben és Baranyában volt magasabb. Nagy kiterjedésű szántóterületek jellemzik Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyét, azonban a mezőgazdasági területen belüli 71%-os, illetve 73%-os arányuk alacsonyabb az országos 82%-os átlagnál. Szántóföldi növénytermesztés szempontjából az egyik legjelentősebb megye Békés, ahol az ország összes szántóterületének 9,5%-a terül el, és ez a művelési ág 90%-os részarányt képvisel a megye mezőgazdasági területéből.

Az elmúlt három évben a szántó vetésszerkezetében a gabonafélék aránya nőtt, az ipari növényeké, a takarmánynövényeké és a zöldségféléké kismértékben csökkent. Legnagyobb arányban a be nem vetett szántónál tapasztalható területcsökkenés, míg üvegházban és fólia alatt az előző évihez hasonló nagyságú területen folyt növénytermesztés.

Az idei évet az aszály határozta meg

A KSH elemzése rámutatott, hogy már az elmúlt egy évben is rendkívül aszályos volt az időjárás Magyarországon, mi több, 2021 júniusa és 2022 júniusa között az Alföldön összességében a szokásos csapadékmennyiségnek alig a fele esett. A csapadékhiány az Alföld középső és tiszántúli részein volt a legjelentősebb, ahol a búza és a kukorica termesztése meghatározó. Az idei aszály és forróság borzalmasan megviselte a szántóföldi növénykultúrákat, voltak olyan területek, ahol a termés szinte egésze elpusztult.

Ami az idei búzatermést illeti, az aszály azt is rendesen hazavágta. Noha pontos termésmennyiséget nehéz megbecsülni, de az idei búzatermés valószínűleg nem érte el a 4 millió tonnát. Ez pedig az elmúlt 5 év átlagához képest több mint 30%-kal lehet kevesebb.

A csemegekukorica és a zöldborsó után az édeskömény a legnagyobb területen vetett zöldségféle

2022-ben 2134 hektáron, az előző évivel azonos nagyságú területen folyt takarás alatti növénytermesztés hazánkban. A termesztőberendezésekkel a gazdálkodók jelentősen növelhetik termelési értéküket, a tenyészidőszak kitolható, ezáltal a hazai zöldségigény könnyebben kielégíthető a fő tenyészidőszakon kívül is. Az ugaroltatott területek kiterjedése az utóbbi évben 39%-kal, 75 ezer hektárra csökkent. 2022 júniusára 48,1 ezer hektár pihentetett területet hasznosítottak újra növénytermesztéssel, vagy vontak ki a szántóföldi művelés alól. Ezzel kapcsolatban azonban nem szabad elfeledni, hogy az orosz-ukrán háborúra való tekintettel az Európai Bizottság ideiglenesen és kivételesen lehetővé tette az élelmiszer- és takarmánynövények termesztését a parlagon hagyott területeken, miközben fenntartotta a gazdálkodók zöldítési támogatásának teljes szintjét.

A zöldségfélék termőterülete az előző évihez képest közel 4,3 ezer hektárral csökkent, amit leginkább a csemegekukorica vetésterületének 3,3 ezer hektáros és a zöldborsó vetésterületének pedig 2,2 ezer hektáros visszaesése okozott. A csökkenést ellensúlyozta, hogy a 2021-es trendet követve az édeskömény vetésterülete idén közel 4 ezer hektárral nőtt, így a zöldségfélék közül már a harmadik legnagyobb területen termesztették. A zöldségfélék vetésterületi megoszlása lényegesen nem változott a tavalyihoz képest, idén is csemegekukoricát vetettek a legnagyobb területen, előbbit 31,2 ezer hektáron, utóbbit 18,8 ezer hektáron, amely az összes zöldségterület közel 65%-át adja. A két legfontosabb zöldségnövény termesztése Hajdú-Bihar megyében koncentrálódik, itt található az ország csemegekukoricával és zöldborsóval bevetett területének 35%-a, illetve 22%-a.

A gyepek többsége az Alföldön található

Az ország mezőgazdasági területének 15%-a gyepterület, amelynek többségét legeltetéssel hasznosítják a gazdálkodók, ami a kérődző állatok leggazdaságosabb takarmányozási módja. Talán senkit sem ér meglepetésként, de az ország összes gyepterületének közel 30%-a, mintegy 225,6 ezer hektár két alföldi, legelőterületeket igénylő állatfajok tartására berendezkedett megyében, Bács-Kiskunban és Hajdú-Biharban található. Számottevő nagyságú gyepek vannak ezen kívül természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, például a Kiskunsági és a Hortobágyi Nemzeti Parkban, ahol a hagyományos állattartás támogatása kiemelt szerepet kap. A gyepterületek mezőgazdasági területen belüli aránya Nógrád megyében volt a legmagasabb, ahol elérte a 33%-ot is.