Bőven van még tartalék a magyar agráriumban, a számok viszont nem ezt tükrözik
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
A klímánkra az utóbbi időben nagyon jellemzőek a szélsőségek, melyek a növényeknek, és a kertészkedőknek is nagy kihívásokat jelentenek.
A hazai mezőgazdasági terület legnagyobb részét, 1,4 millió hektárt, a 100-300 hektár közötti birtokok használják.
A banki szakember szerint nagy kérdés, hogy üzletileg szükség van-e 4,5 millió hektár termőföldre Magyarországon.
Bőven akad adminisztratív tennivalója a termelőknek Magyarországon ebben a hónapban is.
A következő hetekben a MÁK megkezdi az egységes kérelmek ellenőrzését, adminisztratív és helyszíni ellenőrzések formájában.
Az EU tanácsa jóváhagyta a közös agrárpolitika felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot.
Uniós agrárügyi biztos szerint tartósan önkéntes lehet a szántóterületek parlagon hagyása.
2024-ben már figyelni kell a vetésváltási szabályokra és a nem termő területek kijelölésére.
Csaknem 10 százalékkal emelkedett a termőföldek ára tavaly Magyarországon, a gyümölcsösök és a szőlők hektáronkénti átlagára volt a legmagasabb.
Magyar biosör-termékcsaládot fejlesztettek ki alternatív gabonafélékből hatéves kutatómunkával.
11 százalékkal drágult 2022-ben a termőföld hektáronkénti átlagára, és ezzel átlépte a 2 millió forintos újabb lélektani határt.
Egyre nagyobb a dióültetvények és a bodzások területe Magyarországon, míg az almáé és az őszibaracké egyre fogy.
Mintegy 32 ezer hektárral bővült szántóterület Magyarországon a tavalyi évhez képest.
Megváltoznak a szántóföldi vetésváltás szabályai.
Itt vannak a friss számok, ezekből a földekből van a legkevesebb az országban.
Biodiverzitás-szigetek létrehozásával szándékoznak helyreállítani a szántókat.
Egyre vonzóbbak az agrárképzések itthon.
A támogatások megszerzéséért szükséges bizonyos elvárások teljesítése.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.