Klasszikus értelemben akkor beszélhetünk agrárországokról, ha a gazdasági teljesítmény nagyon jelentős része származik a mezőgazdaságból. Ilyen klasszikus értelmezés alapján tehát nincs a világon olyan fejlett ország, amelyik agrárország lehetne. Egy idő után ugyanis a többi gazdasági szektor teljesítménye törvényszerűen elhagyja a mezőgazdasági teljesítményt, az agrárium GDP-hozzájárulása pedig 1-3 százalékra csökken – mondta el az Alapvetés podcast műsorában Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Vannak ugyanakkor egyéb típusú, megengedő válaszok is arra a kérdésre, hogy mikor beszélhetünk agrárországról.

Nőtt a magyar gazdaság, de az agrárium rontotta az összképet

Hiába nőtt 2024 negyedik negyedévében a gazdaság teljesítménye, a gyengélkedő agrárium visszahúzta a bővülést.

Erősebben agrárkarakterisztikájú egy ország, ha mondjuk a földterületének jelentős része alkalmas mezőgazdasági művelésre, ha nincsen egyéb típusú nyersanyagból sok a területén vagy ha a tájképre rányomja a bélyegét a mezőgazdasági művelés és az ehhez kötődő vidéki életforma. Vagy akkor, hogyha a mezőgazdaság valamilyen oknál fogva strukturálisan fontos részt képez a gazdaság egészéből, például van valamilyen nagyon karakteres, egyedi termény, ami a világpiacon meghatározó súlyú lesz

– mutatott rá Madár István. Hozzátette: bár a klasszikus definíciót ez csúnyán sérti, ilyen alapon az Amerikai Egyesült Államok vagy akár Franciaország is óriási agrártermelő országnak számít, miközben törpe minoritás az a kis agrárteljesítmény, amit egyébként az ország egésze gazdasági teljesítményként letesz az asztalra.

Hogy hogyan csökkent a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása Magyarországon, hogy ehhez képest mennyiben teljesít ma jobban az élelmiszeripart is magába foglaló teljes magyar agrofood szektor és tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.