Nem sikerült jól az év: túlélésre játszik a magyar gyümölcstermesztés

Nem sikerült jól az év: túlélésre játszik a magyar gyümölcstermesztés

Vegyes évet zár a lassan végéhez közelítő idei gyümölcsszezon, hiába a tavalyihoz képest jóval csapadékosabb év, a 2022-es aszály nagyon rányomta a bélyegét a hazai termésre, és az ágazat egészét tekintve közepes, vagy annél gyengébb idény várható. Bár az almatermés jobb lett a tavalyinál, a kajszi és az őszibarack esetében a termés döntő többségét elvitték a tavaszi fagyok. Erről a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke beszélt az Agrárszektornak.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Bár a tavalyi év után jobb évben reménykedhettek a hazai gyümölcstermesztők, az időjárás és a 2022-es történelmi aszály hosszútávú következményei végül keresztülhúzták a számításaikat. Az idei almatermés ugyan jobb lett, mint a tavalyi, de még így is elmarad a gyümölcsfajta tényleges potenciáljától. Bár a meggytermésnél is jelentős a terméskiedés, az idei év legnagyobb vesztesei a kajszibarack és az őszibarack voltak, ennél a két gyümölcsnél ugyanis mintegy 70%-os terméskiesésről lehet beszélni - árulta el az Agrárszektor kérdésére Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke.

Milyen évet zárt a magyar gyümölcstermesztési ágazat 2023-ban? Mi mondható el az idei gyümölcstermésekről?

A 2023-as évben a közepesnél gyengébb idényt zárnak a magyar gazdák. Legjelentősebb gyümölcsfajaink közül az almánál a tavalyihoz képest lényegesen jobb, 280 ezer helyett 500 ezer tonna körüli termésre számítunk ugyan (még javában zajlik a betakarítás), de ez csak azért ilyen nagy arányú növekedés, mert a súlyosan aszályos 2022-es évben az utóbbi 10 év legkisebb termését szedtük le a fákról. Nem tekinthető az idei termés rossznak még akkor sem, ha már most a szüret vége felé közeledve úgy látszik, hogy kevesebb lesz a termés, mint amire számítottunk (450-500 ezer tonna). Meggynél az idén 15-20%-os visszaesést láttunk a tavalyihoz képest, a kajszitermés jelentős részét elvitte a fagy, és őszibaracknál is jelentős fagykárokat tapasztaltak a gazdák, a két barackfajnál mintegy 70%-os terméskiesés volt idén. A szilvánál szintén a tavalyi aszály volt a meghatározó: a fák kondícióját a tavalyi augusztusi esők mentették meg, hogy 2023-ban egyáltalán lehessen gyümölcsöt várni, így az idei, 40-50 ezer tonna közötti, közepesnél valamivel kisebb termés a körülményekhez képest nem is olyan tragikus.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mire lehet még számítani a várható gyümölcstermések terén?

Almánál a több év átlagában közepesnek mondható termésből 400-430 ezer tonna ipari és 100-120 ezer tonna étkezési almára lehet számítani. A mennyiséggel igazából nem is lenne probléma, a gondot inkább az idei jégkárok és főleg a varasodás okozza, ami az ipari alma részarányát növeli. A fajták között kirívóan gyengén vagy jól teljesítő fajtát nem látunk, nagyobbrészt a fajták összehasonlításában is kiegyensúlyozottnak látszik a termés. A gyümölcsméretek - a közel optimális időjárás okán - szintén nagyon kedvezően alakulnak: az öntözetlen ültetvényekben is sok esetben már most olyan vagy nagyobb a gyümölcsök mérete, mint tavaly betakarításkor, jóllehet, tavaly az évszázados méretű aszály okán maradt apró az öntözetlen ültetvények gyümölcse.

A FruitVeB szeptember közepén, még a betakarítás kezdetén egy igen optimista prognózist adott ki az idei diótermésre, amit azonban a jövő héten minden bizonnyal korrigálni kell. A kép sokkal vegyesebb annál - főleg a növényegészségügyi problémák miatt -, mint ami a betakarítás megkezdésekor látszott, és nem kizárt, hogy lefelé kell módosítani az előrejelzés számait, de biztosat csak a betakarítás vége felé lehet mondani, ez pedig a jövő hét elejénél korábban nem várható.

Milyen állapotban vannak az ültetvények? Történt-e előrelépés az ültetvények korszerűsítése, vagy átlagéletkorának javítása kapcsán? Milyenek most a kilátások az ágazatban? Hogyan látják a helyzetüket az ágazat szereplői?

Magyarországon a gyümölcstermesztés zászlóshajója az alma: a 2023. évi adatok szerint 20 564 hektáron folyik almatermelés. A területi tendencia már az ezredforduló óta csökkenő: a szűk negyed évszázaddal ezelőtt meglévő mintegy 42 ezer hektár vagy a tíz évvel ezelőtt is művelt közel 30 ezer hektár almaültetvény zsugorodott a mai méreteire. A termés mennyiségére is a csökkenés jellemző hosszú távon: az ezredforduló körüli 1 millió tonnás terméspotenciálunk mára mindössze 600-650 ezer tonnára zuhant, de - az időjárási károk miatt - még ezt a potenciálunkat sem sikerült kihasználni az utóbbi években. Az ágazat állapotát és jövőbeli tendenciáit nézve valószínűsíthető, hogy a termőterület évi kb. ezer hektáros csökkenése a következő pár évben is folytatódhat vagy akár fel is gyorsulhat, ami egyúttal a terméspotenciált is csökkenti. Megjegyzendő az is, hogy jelenleg már mintegy 6 ezer hektár almaültetvény áll ökológiai (bio) művelés alatt, átállás alatti vagy átállt státuszban. Valószínűsíthető azonban, hogy az almatermő terület ezen 30%-a relatíve alacsony terméspotenciállal rendelkezik, tekintettel arra, hogy gyakorlati ismereteink alapján javarészt az idősebb vagy gyengébb kondíciójú ültetvények kerültek át az ÖKO programba.

A legnagyobb termesztőkörzetünk jelenleg (mint ahogyan a múltban is) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: 15 136 hektár almaültetvény található itt, ami a jelenlegi termőfelületünk 75%-a. Kiegészülve Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék 1 705 hektárnyi termőfelületével, azt lehet mondani, hogy az észak-keleti országrész adja a hazai almatermő felület bő 80%-át.

Az almával éppen ellentétes, nem biztos, hogy piaci szempontból kedvező folyamat játszódik le a dió esetében. Magyarországon az utóbbi években rohamosan nőtt a diótermő terület, ami viszont az árupiacokon már jóval kevésbé fogja éreztetni hatását, mert nagyon finoman fogalmazva a frissen telepített diósok jelentős része nem termelés-, hanem támogatásorientált. Ez azt jelenti, hogy az újonnan telepített ültetvényeket azonnal bejelentik öko, AKG stb. programokba, és minimális fenntartással bent tartják őket a támogatások felvétele érdekében. (Ez nem csak a dió területére jellemző probléma, több gyümölcsfaj esetében is jelentkezik.) A közvetlen, normatív támogatással önmagában nincs probléma, a gondot az jelenti, ha a gazdálkodói szándék nem az áru- és profittermelés, hanem a „támogatásmaximalizálás” és „ráfordításminimalizálás” irányába megy el. Ugyanis ezen támogatások így értelemszerűen nem hasznosulnak kellő hatékonysággal, és nem feltétlenül szolgálják az ágazat technológiai, műszaki fejlődését. A termelők nagyon hasznosnak tartják viszont az ültetvénytelepítési, öntözési és a gépbeszerzési támogatásokat is, amelyek az előző években sokat segítettek a magas színvonalon termelni szándékozó gazdáknak az ültetvények modernizálásában, valamint a posztharveszt és termék-előkészítési műveletek gépesítésében.

Összességében elmondható, hogy a gyümölcstermesztésben az elmúlt két év nem a fejlesztésekről, hanem a túlélésről szólt, mint ahogyan szinte minden gazdasági szektorban. Az energiaválság, a költségek drasztikus emelkedése (két év alatt mintegy 50%-os költségemelkedés), mindezek ellenére gyakran a termelői értékesítési árak csökkenése, továbbá a folyamatos időjárási csapások jelentős bizonytalanságot, sőt kilátástalanságot szültek.

Ebből eredően nagyon kevés beruházás, fejlesztés valósult meg, így 2023-ban nagyon keveset léptünk előre az ültetvények korszerűsítésében és a hatékonyság növelésében. Ez eleve nem egy egyéves, hanem egy hosszabb távú folyamat, de számottevő előrelépés ebben az évben nem volt. Az látszik a statisztikákon egyértelműen, hogy szinte minden gyümölcsfajnál folyamatosan fogy a termőfelület, ami az utóbbi 2-3 évben - éppen a fenti okok miatt - felgyorsulni látszik, vagyis a piaci letisztulás zajlik, sőt felgyorsult.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?