Magyarországon 2022-ben csaknem 7 ezer hektáron termesztettek szilvát, melynek 70%-a három megyében, Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében koncentrálódott. A tavalyi év során azonban a tavaszi fagyok és a nyári aszályos időszak miatt valamivel az átlag alatti lett a szilvatermés, nagyjából 50-60 ezer tonna között mozgott, de a vízhiány miatt a gyümölcsök egy része nem érte el az ideális méretet és beltartalmi értéket. A szilva esetében ráadásul a tavalyi történelmi aszály hosszabb távon is problémát jelenthet, mert a következő évi virágrügyek differenciálódásában is zavart okozhatott, ami ismételten terméscsökkenéssel járhatott, amint arról korábban az Agrárszektor is beszámolt.

Rengeteg ültetvény eltűnhet az országból: búcsúzhatunk sok magyar gyümölcstől?

A gyümölcstermelők várakozásainak és terveinek is rendesen alávágott az idei évet nagymértékben meghatározó aszály.

Az idei évről azonban mostanáig meglehetősen kevés hír látott napvilágot. Lapunk ezért megkereste Apáti Ferencet, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnökét. A szakember korábban, általánosságban még úgy fogalmazott, hogy tavaly már a március is úgy indult, hogy nem volt elegendő nedvesség a talajban,amire pedig egy hónapokon át tartó, rendkívüli aszály jött. Most fordítva van, hiszen már az ősz és a tél folyamán volt elegendő csapadék, és később, tavasszal, illetve a nyár eddigi folyamán is rendszeresen volt eső. A szakember hozzátette, hogy a

a sok csapadék összességében kedvező, de néhol már túl sok volt, és problémákat is okozott.

Jó a termés, de így sincsenek pénzüknél a termelők

Kiváló a szezon a zöldség-gyümölcs ágazatban, de csökken a fogyasztás, a felvásárlók hallani sem akarnak áremelésről.

Milyen éve volt 2023-ban a gyümölcstermesztőknek?

Ami az idei évet illeti, Apáti Ferenc kérdésünkre elmondta, hogy a magyar termelők a tavalyi aszály hatásait közvetetten tapasztalják, ám az minden bizonnyal hozzájárult az idei terméskiesésekhez az is. A szakember kifejtette, az ok-okozati összefüggések ott kezdődnek, hogy az adott évben virágot (majd termést) hozó virágrügyek differenciálódása, az előző évben megy végbe. Ha az előző évben nagy a fák termésterhelése és/vagy kedvezőtlen az időjárás - mint például az erőteljes aszály 2022-ben -, akkor a fáknak nem marad elegendő energiája arra, hogy a termés kinevelése mellett még elegendő mennyiségű és jó minőségű (tehát jó kondíciójú, fertilis) virágrügyet képezzenek. Ennek a következménye a következő évben egy gyenge virágzás és/vagy rossz terméskötődés.

A tavalyi évszázados aszály után augusztus végén még úgy gondoltuk, hogy a következő évben (vagyis idén tavasszal) alig lesz virág a fákon. Valószínűleg az mentette meg ezt a helyzetet, hogy augusztus végén megérkeztek az első érdemi csapadékok, és az egész ősz csapadékos volt, így a fáknak sikerült még az utolsó pillanatban elegendő mennyiségű virágrügyet érlelni, aminek az lett az eredménye, hogy idén tavasszal egy közepes-jó virágzást tapasztaltunk minden gyümölcsfajnál

- ismertette Apáti Ferenc.

A FruitVeB elnöke szerint azonban valószínűsíthető, hogy a virágok kondíciója, fejlettsége, termékenyülő képessége - a tavalyi aszály miatt - mégsem volt megfelelő, mert számos gyümölcsfajnál (de különösen a meggy, szilva és a cseresznye esetében) azt tapasztalták, hogy a jó virágzás ellenére gyenge vagy nagyon gyenge volt a terméskötődés. A gyenge kötődést azonban nem lehet közvetlenül és egyértelműen a tavalyi aszály számlájára írni, mert idén tavasszal is voltak olyan időjárási jelenségek, amelyek rontották a virágok termékenyülését és a gyümölcsök kötődését:

• A virágzást megelőző időszakban, illetve a virágzás alatt is voltak éjszakai lehűlések, több hullámban érkeztek a tavaszi fagyok, ami okozott közvetlen vagy látens virágkárosodást.
• A virágzás alatt vagy az azt követő 2-4 hetes időszakban több hullámban volt (akár tavaszi fagyok nélkül is) borult, hűvös, szeles, csapadékos időjárás. Ennek köszönhetően vagy nem jártak elég intenzíven a méhek és nem volt megfelelő a megporzás, vagy pedig jó volt a megporzás, de a hűvös, fényszegény időjárás miatt rossz volt a terméskötődés, amire „rátettek még egy lapáttal” a tavalyi aszály és a tavaszi fagyok okozta látens virágkárok is. Ilyen jellegű terméskiesést - amint azt fentebb is említette - főleg a meggy, a cseresznye és a szilva esetében lehet tapasztalni (vagyis rossz kötődés és/vagy nagy tisztuló hullás). Igaz, hogy a kajszibarack és az őszibarack hozta a leggyengébb termést, de itt a terméskiesés oka sokkal inkább azonosítható a tavaszi fagyokkal.

A hazai gyümölcsösök állapotát illetően Apáti Ferenc elmondta, hogy a mintegy 80 ezer hektárnyi hazai gyümölcsültetvény mintegy 40-50%-a eleve idős és/vagy korszerűtlen, ezért itt már eleve nem lehet kiváló kondícióról beszélni. Vagyis ezek nem kielégítő állapota nem egy esetlegesen kedvezőtlen évjárattal magyarázható, hanem az életkorukkal vagy a gondozottságuk intenzitásával.

Az idei növényvédelemben leginkább a csapadékos, párás időjárás okoz kellemetlen meglepetéseket, ami növeli a gombabetegségek kockázatát, és fokozott igényt támaszt a növényvédelmi beavatkozásokkal szemben. A rovarok tekintetében különösen nagy fertőzést tapasztalunk idén a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) tekintetében. Szokatlanul jelentős volt a kártétele már a meggyben is, de a bogyós gyümölcsöket sem kíméli, és úgy tűnk, hogy - egyik kedvenc növényében - a bodzában is fel kell készülni egy erős kártételre, Majd aztán a nyár második felében és kora ősszel a szőlőtermesztőknek is okozhat kellemetlen meglepetéseket

- tette hozzá Apáti Ferenc.

Mire számíthatnak a szilva szerelmesei?

A szilva idei évét illetően a szakember elmondta, hogy ennek a gyümölcsnek az érés időszakában az lenne a kedvező, hogy a maximális hőmérsékletek 30-32 fok között alakuljanak, legyen napsütéses idő, legyen ritka, de megfelelő mennyiségű csapadék. Itt azért hozzá kell tenni, hogy az előző hetek jelentős esőzései okán a talajok vízkészlete teljesen rendben van - jelezte a FruitVeB elnöke.

Magyarországon 6 ezer hektáron termelünk szilvát. Ennek mintegy 40-45%-a található az észek-kelet magyarországi térségben, kb. 40%-a Bács-Kiskun és Pest vármegyékben, a fennmaradó mintegy 15-20% pedig a Dunántúlon vagy az ország más részein

- közölte a legfrissebb számokat Apáti Ferenc.

A szakember beszélt arról is, hogy a magyar termelők egy normális évjáratban 60 ezer tonna körüli szilvatermést takarítanak be, de volt már olyan év is (2014 és 2018), amikor az össztermés közelített a 80 ezer tonnához, de a legrosszabb évjáratban (2020) alig érte el a 25 ezer tonnát. Ebben az évben két részre szakad az ország szilvatermés szempontjából:

• A termőterület szűk felét adó észak-keleti országrészen fajtától függően közepes vagy jó termést tapasztalunk,
• míg a termőterület bő felét adó Bács-Kiskun, Pest vármegyék és Dunántúlon általában gyenge, helyenként közepes a szilvatermés.

Ez a kettősség vélhetően annak a következménye, hogy az ország középső és nyugati részén egy-másfél héttel korábban kezdődött a virágzás, és ez az évek többségében így szokott lenni, ezért az április fagyok érzékenyebben érintették az itteni szilvaültetvényeket, nagyobb mértékű fagykárokat okozva, vagy rosszabb terméskötődést eredményezve. Fentiek alapján egy közepes szilvatermésre lehet számítani: vélhetően nem fogja elérni vagy megközelíteni a normál évjáratok 60 ezer tonnás termését, de azért jócskán a rossz évjáratok 25 ezer tonnás termése fölött lesz - tette hozzá Apáti Ferenc.

Hol juthatnak hozzá fillérekért a friss hazai szilvához az élelmes magyarok?

Az elmúlt két hétben a szilva kilónkénti bruttó termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon a 350 és a 650 forint között mozgott. A budapesti fogyasztói piacokon az elmúlt hetekben 500-1000 forint közötti árakkal lehetett találkozni, míg a vidéki fogyasztói piacokon 550-850 forintos árakat jegyzett fel az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A kiskereskedelmi üzletekben 450 forint körüli áron kínálják a szilvát. Mindenesetre, aki ebből a gyümölcsből is szeretne kedvezőbb áron vásárolni, az megpróbálkozhat a "Szedd magad!" és a "Vedd magad!" opciókkal. Ezeken a helyeken jellemzően 120-490 forint között kaphatunk egy kiló friss magyar szilvát. Nagyon fontos azonban, hogy a látogatás előtt mindig tájékozódjon az ember, hogy az adott kertészet mikor van nyitva, és hogy mit kell magával vinnie a vásárlónak a szedéshez. Emellett azt is célszerű megnézni, hogy az adott helyen be kell-e jelentkezni előre, illetve indulás előtt ellenőrizni az adott termelő közösségi oldalán, vagy honlapján, hogy nyitva van-e még aznap, vagyis megéri-e egyáltalán elindulni. Ebben óriási segítséget jelenthet a Gyümölcsvadász és a szeddlemagad.hu oldala, ahol a mindenkori szezonális gyümölcsök "Szedd magad" akciói között lehet böngészni. A szilva esetében az alábbi akciók várnak az élelmes magyarokra:

Pest vármegye és Budapest környéke:

• Abony - Makai Farm
• Pécel - Hardi Miklós kertje
• Pomáz - Breier Farm
• Szokolya - Lakati József Gyümölcsöse

Bács-Kiskun vármegye:

• Kecskemét - Bács Zöldért Zrt.
• Kecel - Dakota Kert

Fejér vármegye:

• Gárdony - Borbás Kert

Győr-Moson-Sopron vármegye:

• Győrszentiván - Mészáros Gyümölcsös
• Győrszentiván - Nagy Család Gyümölcsöse

Heves vármegye:

• Gyöngyös - "Székely föld" Székely családi gazdaság

Nógrád vármegye:

• Borsosberény - Berényi Aronia Kert
• Rimóc - Percze Vencel

Somogy vármegye:

• Csurgó - Ulrich Gyümölcsöskert