Jó a termés, de így sincsenek pénzüknél a termelők

Jó a termés, de így sincsenek pénzüknél a termelők

Idén jobbára hálásak lehetnek az időjárásnak a zöldség- és gyümölcstermesztők, még a helyenként túl sok csapadék sem tudta tönkretenni a termést, országosan tehát kedvező a kép. Részleteiben nézve már vannak problémák, a fagy, a szokatlanul hűvös tavasz helyenként belerondít az amúgy kedvező összképbe. A legnagyobb gond ugyanakkor az árakkal van: a termelők költségnövekedését nem veszi figyelembe a piac, amelyet idehaza és külföldön egyaránt a fogyasztáscsökkenés jellemez.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Az időjárást illetően az idei év szöges ellentéte a hazainak, amely meglátszik a zöldség-gyümölcs ágazat termelési eredményein is. „Tavaly már a március úgy indult, hogy nem volt elegendő nedvesség a talajban, erre pedig egy hónapokon át tartó, rendkívüli aszály jött. Most fordítva van, hiszen már az ősz és a tél folyamán volt elegendő csapadék, és később, tavasszal, illetve a nyár eddigi folyamán is rendszeresen volt eső” – mondta el az Agrárszektornak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Hozzátette: „a sok csapadék összességében kedvező, de néhol már túl sok volt, és problémákat is okozott.”

Sok csapadék, egyenetlenül

A csapadék országosan ugyan bőséges volt, de eloszlása már korántsem volt egyenletes. A Kisalföldön és Szabolcs megyében például az elmúlt hónapban egyes részeken nem is volt eső. A túl sok csapadék kárt is okozott, például a cseresznye esetében néhol repedések jelentek meg a gyümölcsökön a hirtelen érkező, nagy mennyiségű víz miatt, a meggy esetében szintén sok a víztartalom. Ezen két termény esetében jelentős veszteségek is keletkeztek idén, igaz, inkább a tavaszi fagyok tizedelték meg az állományt, valamint a virágzás idején tapasztalt borús, hűvös időjárás.

A fagy leginkább a kajszi és az őszibarack termését károsította, itt országosan mintegy 70-80 százalék a kiesés, vagyis az idei kínálat nagyon gyenge. Az alma termését ma a szakma jónak látja, az elmúlt évek nehézségei után idén normális évet zárhatnak az almatermelők – legalábbis, ami a termés mennyiségét illeti.

A borsó és kukorica remek idén

A zöldségek esetében a tavaszi vagy és a jégkár hatása nem jelentős, így az időjárás ezen a téren inkább a pozitív hatásait mutatta meg. Ennek megfelelően a hazai zöldborsótermés nagyon jónak ígérkezik, bár a betakarítás már befejeződött, végső számok még nincsenek, de az eddigiek szerint kiváló termés lett.

Hasonlóan jó a csemegekukorica termése is, még az öntözetlen földeken is szép eredmények születtek, az öntözött földeken pedig alig volt szükség víz-utánpótlásra

– mondta el Apáti Ferenc.

Az időjárás még a szántóföldi zöldségtermesztőknek jött jól, hiszen itt komoly jelentősége van a külső hatásoknak, míg a hajtatott kultúrák esetében ez nem számottevő. A szántóföldi termesztésben ugyanakkor jó a helyzet, pozitívak a tapasztalatok. Igaz, a túl sok eső itt is okozott helyenként problémákat: a sárgarépa és a hagyma esetében például a nagy csapadékhullámokat követően megállt a víz a földeken, amely károsította a termést.

Az árak nem nőttek az esőtől

Mindez az árakról, a piaci helyzetről már nem mondható el. A felvásárlási árak csökkennek, a jelenség hátterében nem csupán a bőséges termés, hanem a fogyasztók magatartása is áll.

Idehaza és európai szinten is csökken a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ez igaz a friss és a feldolgozott árura egyaránt, összességében 10-20 százalékos keresletcsökkenés tapasztalható. A  piacot az önköltség nem érdekli, a kereslet és a kínálat szabja meg az árakat. A kajszi és az őszibarack esetében a nagy terméskiesés miatt magasak az árak, a többi termény esetében jó a kínálat, ezért alacsonyabb árakkal szembesülnek a termelők.

– figyelmeztetett az elnök.

Hangsúlyozta: ez nem csak nálunk, hanem más országokban is jelentkezik, a konzerv vagy fagyasztott árut termelő feldolgozók, amelyek többnyire exportra szállítanak, már jelezték: külföldi partnereik hallani sem akarnak áremelésről, inkább csökkentést szeretnének.

Jó ötlet a spórolás?

A termelők helyzetéről szólva kijelentette: az inputköltségek továbbra is magasak. „Bár a műtrágya-árak az utóbbi időben csökkentek, a mostani szint így is háromszor-négyszer magasabb, mint néhány évvel ezelőtt. A növényvédőszerek ára két év alatt 50 százalékot emelkedett, az energiaár pedig attól függ, ki milyen beszerzési stratégiát választott.”

A költségek csökkentése érdekében a termelők persze spórolnának, ezt azonban csak korlátozottan tudják megtenni. „Az intenzív és hajtatott kultúrák esetében erre kevesebb lehetőség van, a szántóföldi zöldségtermesztésnél van erre egy kis mozgástér, de a nagy biomassza-arány miatt, ez sem jelent nagy lehetőségeket. A gyümölcstermesztésben már inkább jellemző ez, hiszen a hazai gyümölcsültetvények mintegy fele idős és korszerűtlen, ezekre már csak emiatt sem fordítanak sokat a termelők.”

Az inputköltségek drágulása átalakítja a kereskedelmet, és valamelyest a termelést is. Kereskedői oldalon az tapasztalható, hogy a korábban drágán beszerzett műtrágyát nemritkán veszteséggel értékesítik a szereplők, a vevők pedig – látva az árak csökkenését – csak a szükséges mennyiséget veszik meg. A betárolás tehát nem jellemző, inkább kivárnak a gazdák.

„Jellemző, hogy a termelők visszavettek a vásárlási hajlandóságukból, különösen a prémium termékek esetében. A spórolás érthető, de sok esetben ez rossz döntésekhez vezet, amely még többe kerül majd” – mondta el az Agrárszektornak Márton Zoltán, a tápanyag-utánpótlással, elsősorban a biostimulátorokkal foglalkozó Malagrow szaktanácsadója.

Ez akkor jelentkezik igazán, ha valami probléma adódik, ha a körülmények nem ideálisak.

Például, ha valaki a paprika esetében a kalcium-utánpótláson igyekszik spórolni, könnyen szembesülhet azzal, hogy a nagy hőségben a növények kalciumfelvétele lelassul. A végén adott esetben csak lecsópaprikának adhatja el a termést, amely nagyobb kiesést jelent, mintha tudatosan költött volna az inputanyagokra, és azt nem kiadásként, hanem befektetésként kezelte volna” – fogalmazott.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?