Ez a trükk tényleg működik: így védik a növényeiket a profi gazdák
A biostimulátorok célja, hogy támogassák a növényeket a stresszhelyzetek kezelésében.
A biostimulátorok célja, hogy támogassák a növényeket a stresszhelyzetek kezelésében.
Sok készítmény környezeti és egészségügyi hatásai, valamint a kártevők egyre gyorsuló adaptációja miatt sürgető újabb megoldásokra áttérni.
Több gazda keresi az alternatív tápanyag-utánpótlást szolgáló készítményeket – mutatjuk, mit kell tudni róluk.
A mikrobiológiai készítmények olyan élő gombákat vagy baktériumokat, illetve zöldalgákat tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak a talajegészségre és termesztett növényeinkre.
Az ENSZ 68. Közgyűlése 2015-öt a Talajok Nemzetközi Évének, december 5-ét pedig a talaj világnapjának nyilvánította.
Az uniós szerkivonás és a fogyasztók elvárása igényelné az innovációkat, de a kereskedelem és a szabályozás nem kedvez a terjedésüknek.
A hosszútávú megoldás az extrém időjárással szemben a hőstresszt toleráló fajták termesztésbe vonása lehet.
A magyar szántóföldi növénytermesztés leggyakoribb eleme a kalászosok vetése, nem hiányozhat egyetlen vetésforgóból sem.
A biostimulátorokat és növénykondicionálókat sokan már a kiskertekben is bevetik.
Magyarországon a szója termőterületének aránya az elmúlt 10 évben növekvő tendenciát mutat.
2027-ig 600 ezer hektár európai termőföldön váltaná ki részben a mesterséges műtrágyát az olcsóbb és fenntarthatóbb biostimuláns.
Kiváló a szezon a zöldség-gyümölcs ágazatban, de csökken a fogyasztás, a felvásárlók hallani sem akarnak áremelésről.
A jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak majd a biológiai, mikrobiológiai megoldások a növénytermesztés során.
Így változik a klíma.
Egyetemi innováció az ökogazdálkodásért.
A kertészetben már a technológia részévé váltak a biostimulátorok.
A tápanyaghiány jelenti az egyik legkomolyabb problémát.
Megéri biostimulátor tartalmú tápanyag-utánpótlást végezni.
Erős évet zárt 2020-ban a Malagrow Kft.
Drága volt a többi inputanyag, és az aszály sem növelte költekezési kedvet.

Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.