Vége a málnának, nem elég a krumpli, de vannak jó hírek is

Vége a málnának, nem elég a krumpli, de vannak jó hírek is

agrarszektor.hu
Összességében jól alakult a hazai zöldség-gyümölcs ágazat idei éve, de bizonyos problémák makacsul tartották magukat 2023-ban. Sok gondot okozott például a tavaszi fagy, továbbra is óriási probléma a munkaerőhiány, amely a klímaváltozással párosulva bizonyos kultúrák visszaszorulását eredményezi. További gond, hogy az árak idén itt sem alakultak a termelők számára kedvezően és esett a fogyasztás is. Összességében azonban a technológiailag felkészült szereplők még ma is sikeresen tudnak helytállni ebben az ágazatban.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Változó hatások

A csapadék országosan ugyan bőséges volt, de eloszlása már korántsem volt egyenletes. A túl sok csapadék kárt is okozott, például a cseresznye esetében néhol repedések jelentek meg a gyümölcsökön a hirtelen érkező, nagy mennyiségű víz miatt, a meggy esetében szintén sok a víztartalom. Ezen két termény esetében jelentős veszteségek is keletkeztek idén, igaz, inkább a tavaszi fagyok tizedelték meg az állományt, valamint a virágzás idején tapasztalt borús, hűvös időjárás.

Ennek megfelelően a hazai zöldborsótermés kedvezően alakult, és hasonlóan jó volt a csemegekukorica termése is, még az öntözetlen földeken is szép eredmények születtek, az öntözött földeken pedig alig volt szükség víz-utánpótlásra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az időjárás még a szántóföldi zöldségtermesztőknek jött jól, hiszen itt komoly jelentősége van a külső hatásoknak, míg a hajtatott kultúrák esetében ez nem számottevő. A szántóföldi termesztésben ugyanakkor jó volt a helyzet, pozitívak a tapasztalatok. Igaz, a túl sok eső itt is okozott helyenként problémákat: a sárgarépa és a hagyma esetében például a nagy csapadékhullámokat követően megállt a víz a földeken, amely károsította a termést.

Az árak nem alakultak jól

Idehaza és európai szinten is mérséklődött ugyanis a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ez igaz a friss és a feldolgozott árura egyaránt, összességében 10-20 százalékos keresletcsökkenés tapasztalható. A piacot az önköltség nem érdekli, a kereslet és a kínálat szabja meg az árakat. A kajszi és az őszibarack esetében a nagy terméskiesés miatt magasak voltak ugyan az árak, a többi termény esetében jó volt a kínálat, ezért alacsonyabb árakkal szembesültek a termelők.

A munkaerő óriási kérdés

A munkaerőhiány egyes gyümölcsöknél, illetve zöldségeknél mára 30-40 százalékos területi visszaesést ozott Magyarországon. Kiemelték azt is, hogy az ország középső és nyugati részein napi 12-15 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba, de van ahol, a 15 ezer forintot meghaladó napi bért is kifizetik az idénymunkásoknak.

EZ IS ÉRDEKELHET

A zöldség-gyümölcs ágazatok többsége meglehetősen munkaerőigényes tevékenység, a teljesen gépesíthető művelésű fajok (beleértve a betakarítás gépesítését) munkaerőigénye hektáronként 200-500 munkaóra, a csak kézzel betakaríthatóké viszont fajtától függően hektáronként 500-4000 munkaóra között van. Sőt, a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6000 munkaórát is elérheti, míg a hajtatott zöldségtermesztésben hektáronként 10-25 ezer munkaóra a foglalkoztatás-igény.

A gyümölcstermesztésben a legnagyobb kézi munkaerőt a bogyós gyümölcsök - például a málna, a szeder vagy a szamóca - igényelnek, ezeknél a fajoknál a legnagyobb munkaerőigény a betakarításkor keletkezik, ahol rövid idő alatt, nagy intenzitású kézimunkára van szükség, mivel a termés jellege igényli az érett fázisban történő azonnali szüretelést. Éves művelésük 3-6 ezer munkaórát igényel hektáronként, melynek háromnegyede a betakarítás nagyon rövid időszakában merül fel.

Gyakorlatilag eltűnt a málna

Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a kiemelkedően munkaerő-igényes málna termesztése visszaszorul. A gyümölcsnek nem kedvez a klímaváltozás sem, a hazai klíma ugyanis az elmúlt 15-20 évben szárazabbra és melegebbre fordult.

Ennek eredményeképp évről évre egyre kisebb a málna termőterülete Magyarországon, 2022-ben mindössze 101 hektáron termelték a gyümölcsöt, az éves termésmennyiség pedig már 1000 tonna alá csökkent. A málna hazai fagyasztóipari hasznosítása mára a megszűnés határára jutott, mivel Lengyelországból és Szerbiából számos esetben olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni, mint a hazai alapanyagot megvásárolni, ráadásul már a frisspiacon is egyre nagyobb teret hódít itthon a lengyel málna.

EZ IS ÉRDEKELHET

A megmaradt málnatermő felület inkább frisspiaci árut termel, de ezek döntően néhány tized vagy 1-2 hektáros ültetvények, a jelenlegi hazai termésmennyiség valamivel 1000 tonna alatt van, és ez évről évre folyamatosan csökken. A legtöbb málna Nógrád, Baranya és Zala megyében található. Az elmúlt években modern jelentős fejlesztést Nagykanizsa térségében hajtottak végre az országban - közölte a szervezet.

A fagy okozott gondokat

Az elmúlt évek eredményei is jól mutatják, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent az ültetvényekre, ezért elkerülhetetlen az új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a korszerű termesztési módszerek elterjesztése.

A kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken és az érzékenyebb fajtáknál a kár mértéke akár a 100 százalékot is eléri, míg az ellenállóbb, jó fagytűrő képességű fajták esetében 60-80 százalékos károkról érkeztek jelentések. Mindezek miatt a jó fagytűrő fajták estében is csupán gyenge, közepes terméssel számolhattak a termelők.

EZ IS ÉRDEKELHET

Míg a 70-es években az árutermelő őszibarack-ültetvények területe elérte a 13 ezer hektárt, ma már alig néhány ezer hektáron folyik őszibaracktermesztés az országban. Az is komoly problémát jelent, hogy az ültetvények döntő része elöregedett, elavult művelési rendszer és korszerűtlen, illetve elaprózott fajtahasználat jellemzi az ágazhatot. Az éves termésmennyiségekben komoly ingadozások voltak az elmúlt években, az időjárási körülményektől függően 16-45 ezer tonna között mozgott a hazai őszibaracktermés.

A burgonya jelentősége is csökken idehaza

2022-ben az aszályos év, valamint a novemberben az erre a zöldségre is kiterjesztett árstop nem tett jót a magyar burgonyának. Az idei év elején a boltok - ahogy korábban is - import termékkel töltötték fel a polcaikat, és ez egészen az első koranyári termésig így is maradt. Sajnos azonban az idei év se lett jobb, az időjárás, a károsítók és az egyre szigorodó elvárások komoly kihívás elé állították a hazai termelőket.

A csökkenés 2023-ban is folytatódott: ekkor ugyanis 5,83 ezer hektárról 161,5 ezer tonna burgonyát takarítottak be. A KSH adatai szerint a burgonya (vetőburgonya nélkül) behozatala 13%-kal 38,2 ezer tonnára csökkent 2023. január és augusztus között az előző év azonos periódusához képest. A legnagyobb beszállító Franciaország maradt, ahonnan 22%-kal kevesebb, 21,2 ezer tonna burgonya érkezett.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hollandiából 18%-kal több, 5,55 ezer tonna burgonyát szállítottak hazánkba. A burgonya kivitele 28%-kal 2,73 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. A legnagyobb célpiac Románia volt, ahová a tavalyinál 18%-kal kevesebbet, 931 tonnát vittek ki, valamint Horvátország, ahová viszont 78%-kal nőtt a kivitel, ami így elérte a 705 tonnát.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?