Sok minden változott

Nem kell sokat visszamenni az időben, hogy lássuk, az árak nagyon átrendeződtek. 20-40 éve még egy műszaki cikk megvásárlása egy nagyobb családi beruházásnak számított, míg zöldséget és gyümölcsöt, azaz alapvető élelmiszereket viszonylag olcsón lehetett beszerezni. Mondjuk utóbbira kisebb is volt a kereslet, mint napjainkban, hiszen szinte minden háznál volt családellátó kiskert, vagy a városi tömbházakban lakók hobbikerteket műveltek a közelben, így a családok jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt termeltek meg maguknak. Ez látszott is a viszonylag szegényes bolti választékon. Majd a kiskerti termelés visszaszorult, a boltok kínálata pedig egyre nagyobb lett, gondoljunk csak bele, hogy például a paprika és a paradicsom már egész évben elérhető a kínálatban, nem csak akkor amikor nálunk szezonja van.

Több környezetvédő szervezet is gyakorta nyilatkozik erről, hogy a globális kereskedelem megjelenése, a „mindig legyen minden” a szállítás miatt elég jelentős környezeti szennyezést és terhelést jelent, mindamellett, hogy a kismertek háttérbe szorulása gyakorlatilag megszüntette az emberek élelmiszer önrendelkezését hazánkban. Ha a bolti élelmiszerellátás megszűnne, elég hamar éhezni kezdenének sokan, míg pár évtizede egy ilyen probléma esetén a kertből és a korábban tartósított terményekből a családoknak jelentős tartalékaik voltak. Ahogy „leszoktak” az emberek a kiskerti termesztésről, a zöldségek és gyümölcsök ára jelentősen megugrott.

Korábban a hús volt a drága, ami logikus, hiszen ahhoz előbb növényeket kell termeszteni, azokból takarmányt készíteni, majd azt megetetni az állatokkal, tehát a hús előállítás folyamata több lépcsős és elvileg drágább kellene legyen, mint a növényi alapanyagokból történő ételkészítés - de ez már nincs így. És az is egy érdekes összehasonlítási alap, hogy két ember éttermi étkezésének az árából, úgy, hogy még csak végig sem kell enni az étlapot, elég két fogás és némi ital mellé már meg lehet venni egy forrólevegős, vagy egy mikrohullámú sütőt.

Tehát ha az arányokat nézzük az élelmiszerek ára nagyon felment, ami azért nyomja rá a bélyegét az emberek mindennapjaira, mert míg műszaki cikket, vagy ruházati terméket ritkábban kell venni, és ha úgy adódik ezek kihagyhatók, enni mindig kell.

Az új technológiáknak jobb a termelésbiztonsága, de drágábbak

A témában szakemberek nyilatkozatait szemlézve az rajzolódik ki, hogy az árakat a kereslet és a kínálat mozgatja alapvetően, de egyes ágazatok támogatottsága és a mezőgazdaságban (főleg a szabadföldi növénytermesztésnél) az időjárás is jelentős befolyással lehet az árakra. Hiszen, ha valamiből sok terem országosan, vagy globálisan, az általában olcsóbban értékesíthető, amiből meg kevesebb terem, de nagy rá a kereslet annak az ára felfelé kúszik. Ez minden zöldség és gyümölcs esetén megfigyelhető hogy a szezonja kezdetén magasabbak az árak, majd ahogy megjelenik a nagyobb mennyiség a piacon, akkor az ár csökkenni kezd, most ez jól látszik a görögdinnyénél.

Emellett az árakat a trendek is befolyásolják, kertészeti példát említve a mediterrán országok lakói sokkal nagyobb zöldségfogyasztók, mint mi magyarok vagyunk, tehát nálunk ha nincs a tányéron zöldség, az nem akkora katasztrófa, bár ez nem jó. Az is áremelő tényező, ha az adott zöldséget-gyümölcsöt nem akkor vásárolnánk amikor annak szabadföldi szezonja van. Régen nem volt drága a paradicsom: nyáron, amikor szabadföldi termesztésből származott. Napjainkban ez az üzletek állandó választékát képezi, de azt meg kell fizetni, hogy fűtött üvegházban terem, és februárban is a tányérunkra kerülhet. A zöldségek-gyümöcsök magas ára bizonyos szempontból érthető: a fűtött üvegházi növényeknek nagyobb a termelési önköltsége, a helyenként vagy részben elfagyott és kevesebbet termő gyümölcsöknek magasabb lesz az áruk, hiszen kisebb a mennyiség belőlük a piacon.

A piackutatási adatok alapján az látszik, hogy hazánkban a zöldség-gyümölcs vásárolt mennyiségében folyamatos csökkenés van az utóbbi években. Egyre kevesebbet vesznek a fogyasztók, igaz, hogy anyagi ráfordításban, költésben növekedés látszik, ami egyértelműen az áremelkedés jele, ami visszacsatol a kisebb vásárolt mennyiségekre, és ez egy csapda, amiből nehéz kilépni.

A termesztési költségek is drágulnak, a termésbiztonságra áldozni kell

A kertészeti termékek termelési költségei folyamatosan növekednek, egyre drágább a munkaerő (és sokszor nincs is), egyre drágábbak a termeléshez szükséges inputanyagok (fólia, növényvédőszer, tápanyagutánpótlás, stb.) ennek ellenére a termelői árakban nem feltétlenül tapasztalható növekedés. A termesztőberendezésekben, vagy jégháló alatt a termelésbiztonság jobb, mint szabadföldön kitéve az időjárási helyzetnek, de ezeknek a berendezéseknek ára van, ami szintén a végtermék árát is megnöveli Egyre több a panasz a kereskedelmi gyakorlatra, hogy sokszor egyre növekszik az árrés, amivel a kereskedelem dolgozik. A termelők körülbelül a harmadát kapják annak, amivel a fogyasztó a boltok árcéduláján találkozik. De a termelők kényszerhelyzetben vannak, a romlandó terméket el kell adni és ezt jól tudja a másik oldal is.

Visszatérve a hús és zöldség árak összehasonlítására, modern nagyüzemi körülmények között a „hústermelés” igen költséghatékonyan tud működni, és a támogatási rendszer is jót tesz ennek ez is okozhatja, hogy az árak sokszor közelítenek, sőt olykor húst venni olcsóbban lehet, mint zöldséget.

Mit gondol a mesterséges intelligencia?

Megkérdeztük a témáról a mesterséges intelligenciát: mit gondol arról, miért egyre drágábbak a zöldségek és gyümölcsök, míg a húsárak emelkedése nem ennyire tűnik drasztikusnak. Véleménye szerint az egyik legjelentősebb tényező a klímaváltozás és az ezzel járó szélsőséges időjárás. A tavaszi fagyok, a jégesők, az aszályok vagy éppen a túlzott csapadék súlyos károkat okozhatnak a növénytermesztésben, jelentősen csökkentve a termés mennyiségét és minőségét. Ha kevesebb a termés, de a kereslet ugyanaz marad, az árak természetesen emelkednek. Ez különösen érzékeny a gyümölcsökre és a szabadföldi zöldségekre.

A hajtatott zöldségtermesztés (pl. paprika, paradicsom, uborka üvegházakban) rendkívül energiaigényes. Az üvegházak fűtése, világítása és szellőztetése óriási költségeket jelent, különösen az energiaválság óta. Még az öntözéshez szükséges elektromos áram is jelentős tétel a szabadföldi kultúráknál. Ezek a megnövekedett energiaköltségek beépülnek a termékek árába. A mezőgazdaságban, különösen a kertészeti ágazatban, komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, és a munkabérek is folyamatosan emelkednek. A zöldség- és gyümölcstermesztés gyakran élőmunka-igényesebb, mint az állattartás nagyüzemi formái, ami szintén hozzájárul az árak növekedéséhez.

A szezonon kívüli zöldségek és gyümölcsök (például télen a paradicsom vagy a paprika) jelentős része importból származik. A szállítási és logisztikai költségek emelkedése, valamint a nemzetközi piaci árak ingadozásai szintén befolyásolják a hazai fogyasztói árakat. A húsipar, különösen a baromfi- és sertéstartás, sokszor magasabb fokon iparosodott és hatékonyabb, mint a zöldség-gyümölcs ágazat. Emellett egyes ágazatok, például a sertéstartás, kaphatnak kormányzati támogatásokat vagy kedvezményeket, amelyek hozzájárulnak az árak alacsonyan tartásához. A nagyüzemi termelés, a technológiai fejlesztések és a verseny a húságazaton belül szintén nyomást gyakorolhat az árakra, lefelé tolva azokat. A friss zöldségek és gyümölcsök romlandóbbak, mint a hús. Ez azt jelenti, hogy a kereskedőknek gyorsabban kell eladniuk őket, és nagyobb a veszteség kockázata. A rövidebb eltarthatósági idő és a nagyobb logisztikai kihívások (pl. hűtés) is növelhetik az árakat.

Tehát, míg régen a hús volt a luxus, ma már a zöldség és gyümölcs termesztésének és eljuttatásának költségei (energia, munkaerő, időjárás, importfüggőség) gyakran meghaladják a nagyüzemi hústermelés költségeit. Ez magyarázza a látszólagos anomáliát az árakban a MI szerint.