A kutatóintézet vizsgálata a nagy mocsári csiga embrióira fókuszált. Az eredmények egyértelműen kimutatták, hogy a glifozát károsan befolyásolja az embriók fejlődését, viselkedését, valamint az anyagcserével és az oxidatív stresszel összefüggő folyamatait. A szakemberek szerint ezek a biológiai elváltozások hosszabb távon ronthatják az állatok kikelés utáni életképességét és alkalmazkodóképességét. A megállapítások egybecsengenek több közelmúltbeli vizsgálat eredményével, amelyek szintén azt bizonyítják, hogy a vegyszer a gyomnövényeken kívül más élőlényekre is káros hatást gyakorol.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi hivatalos kockázatértékelési rendszerek nem mérik fel kellő mélységben ezeket a biológiai következményeket, ezért indokoltnak tartják az engedélyezési és ellenőrzési eljárások felülvizsgálatát. Kiemelték, hogy a jövőben lényegesen nagyobb figyelmet kellene fordítani a nem célszervezeteket érő krónikus környezeti terhelésre és a hosszú távú ökológiai hatásokra. Az intézet éppen ezért támogatja azokat a nemzetközi kezdeményezéseket, amelyek a glifozát fokozatos kivezetését vagy szigorúbb korlátozását célozzák.

A világ egyik legelterjedtebb, főként a mezőgazdaságban alkalmazott gyomirtó szerének megítélése évek óta éles viták tárgya. Míg a környezet- és egészségvédelmi szervezetek a hatóanyag betiltása mellett érvelnek, az uniós hatóságok a jelenlegi tudományos adatok alapján nem látták indokoltnak a teljes tilalmat. Az Európai Bizottság így 2023-ban további tíz évre, 2033. december 15-ig meghosszabbította a glifozát engedélyét, a felhasználást azonban szigorúbb feltételekhez és szigorúbb tagállami ellenőrzéshez kötötte.

A jelenlegi európai szabályozás lehetőséget ad az engedély idő előtti felülvizsgálatára, amennyiben azt új tudományos eredmények indokolják. Emellett a tagállamok saját hatáskörben eddig is dönthettek úgy, hogy bizonyos területeken, például közterületeken, lakott környezetben vagy természetvédelmi szempontból érzékeny övezetekben korlátozzák a hatóanyag használatát.