Hogyan juthatunk agrártámogatásokhoz 2026-ban?
A Portfolio Csoport Agrárium 2026 Konferenciája a tavasz egyik legjelentősebb agrárszakmai eseménye. Olyan évindító jellegű rendezvény, amely arra törekszik, hogy bemutassa mindazokat a lényeges szabályozási, piaci, támogatási, finanszírozási és jövedelmezőségi változásokat, amelyek meghatározzák az agrárgazdasági szereplők tevékenységeit 2026-ban.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők, ökogazdák, fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A 2006 és 2018 közötti időszakot vizsgáló adatok rámutatnak, hogy az európaiak 84 százaléka legfeljebb egy kilométerre, 90 százaléka pedig két kilométerre él a legközelebbi termőföldtől. Tíz kilométeres körzetben gyakorlatilag a teljes kontinens lakossága érintett. Ez a rendkívül szoros közelség az évek során szinte változatlan maradt. A minimális elmozdulások is inkább az urbanizációnak és a demográfiai folyamatoknak tudhatók be. Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, milyen agrártáj vesz minket körül. Míg a mediterrán térségben az ültetvények, a Brit-szigeteken pedig a legelők dominálnak, Közép- és Kelet-Európában a szántóföldek határozzák meg a tájképet.
Rengeteg földterületen van ilyen kút: sok magyar nem is tud róla
A termőföldek közelségét ráadásul csak részben magyarázza a mezőgazdasági területek puszta kiterjedése. A településhálózat, a domborzat, a történelmi adottságok és az infrastruktúra mind hozzájárulnak ahhoz, hogyan fonódik össze az emberi élettér a természeti környezettel. Magyarországon ez a térbeli kapcsolat kiemelkedően szoros. A hazai lakosság mintegy 85 százaléka él egy kilométeren belül valamilyen mezőgazdasági területhez képest. Esetünkben ez túlnyomórészt, mintegy 74 százalékban szántóföldeket jelent.
Mivel a legtöbb településünk közvetlenül a szántóföldek szomszédságában fekszik, a mezőgazdaság hatásai a mindennapjaink részét képezik. A por, a zaj, a növényvédő szerek használata és a vízminőség miatti konfliktusok nem marginális problémák, hanem napi szintű együttélési kérdések. Emellett természetesen jelen van a pozitív oldal is: a tájkép, a helyi élelmiszerek elérhetősége és a rekreációs lehetőségek.
Harsányi Zsolt: A tartós vízhiány a hazai géppiacot is átírja
Mindez rámutat arra, hogy az uniós agrártámogatások jövőjéről szóló vitákban a versenyképesség és a környezetvédelem mellett meg kell jelennie egy harmadik, eddig alulértékelt szempontnak is. Ez pedig a társadalmi közelség. Az új ciklus támogatási és zöldítési feltételeit finomabbra kellene hangolni, hiszen teljesen más megoldásokra van ugyanis szükség egy szántókkal övezett térségben, ahol a talajvédelem és a növényvédőszer-használat csökkentése a prioritás, mint egy mozaikos, változatos agrártájban.
Európában a mezőgazdaság tehát nem egy elszigetelt ágazat, hanem a lakosság többségének közvetlen környezete. A 2027 utáni agrártámogatások kapcsán így a fő kérdés már nem pusztán az, hogy segítjük-e a gazdálkodókat. Sokkal inkább az a tét, hogy milyen tájat, milyen környezeti minőséget és milyen együttélési szabályokat finanszíroznak közpénzből.
