A földtulajdonosok gyakran nem is sejtik, hogy földjeiken ilyen kút található. Ennek oka elsősorban az, hogy a kutatások évtizedekkel ezelőtt történtek és a felszínen semmilyen jel nem utal az egykori kutatási-termelési tevékenységre. Ezek a létesítmények eddig alulértékelt potenciállal bírtak, azonban a geotermikus energia térnyerése és az energiafüggőség csökkentésére irányuló törekvések következtében új megvilágításba kerültek. A fúrási és kiképzési költségek ilyen esetekben már nem, vagy csak korlátozott mértékben merülnek fel - írja a NAK.

Érdemes kitérni a felhagyott kút fogalmára is. Felhagyott szénhidrogénkútnak nevezzük az olyan kutakat, amelyekből a termelés mára megszűnt, a felszíni szerkezetet elbontották és ideális esetben a környezet is rekultiválva lett. Habár a kutakat ilyenkor cementdugóval zárják el, a béléscsövek akár megfelelő műszaki állapotban is megőrződhetnek, így kisebb beavatkozások után újra termelésbe lehet őket vonni.

A geotermikus energia számos módon hasznosítható a mezőgazdaságban, ilyen például az üvegházak fűtése, élelmiszer-tartósítás és szárítás vagy akár a talajfertőtlenítés is. A gazdálkodók számára jó hír, hogy a korábban mélyített kutak jelentős része nyilvántartásban szerepel és az Országos Geotermikus Rendszer (OGRe) felületén kereshetőek. A réteglistában található „FÚRÁS, KÚT” majd a „Használaton kívüli (meddő) szénhidrogénkutató fúrás” fül alatt található opciók kiválasztásával könnyedén tisztázható, hogy az adott területen számolni lehet-e felhagyott kút jelenlétével, amely a geotermikus hasznosítás alapját képezheti.