A termálvíz a gyógyászati és turisztikai felhasználás mellett a hőellátásban, a mezőgazdaságban és az ipari folyamatokban is jelen van. A hazai geotermikus hasznosítás sikeres bővítésének kulcsa nemcsak az új kutak létesítésében, hanem a földtani kutatás, a finanszírozás, a hatékony hőhasznosítás és a vízkészletvédelem összehangolásában rejlik - írja a NAK. A beruházások biztonságát az állami készletkutatás, a meglévő földtani és termelési adatok hozzáférhetővé tétele, továbbá a beruházást megelőző hidrogeológiai vizsgálatok növelhetik. A kutatási kockázat mérséklését fúrási garanciarendszer, valamint a szakmailag megfelelően előkészített, de eredménytelen kutatófúrások költségkockázatának részleges átvállalása segítheti, míg a beruházások megvalósításához kedvezményes, hosszú futamidejű hitelek járulhatnak hozzá.

A fejlesztéseket célszerű a térségi hőigényekre alapozni. Egy geotermikus rendszer egyszerre láthat el állattartó telepeket, kertészeteket, élelmiszer-feldolgozó üzemeket, közintézményeket és lakóingatlanokat is. Emellett a hőszolgáltatás igénybevételének lehetősége is fontos, hiszen így nem szükséges minden felhasználónak saját kutat létesítenie, fenntartania és üzemeltetnie. A használaton kívüli termál- és szénhidrogénkutak előzetes műszaki és földtani-hidrogeológiai vizsgálatot követő hasznosítása szintén csökkentheti a beruházási költségeket és a hazai geotermikus bővítés egyik ugródeszkája lehet.

A termálvíz hőtartalmának kaszkád rendszerű hasznosítása szintén fontos a hatékonyság növelése érdekében. Ennek lényege, hogy a termálvíz hőtartalmát egymást követő, egyre alacsonyabb hőmérsékletszintet igénylő fogyasztóknál hasznosítják.

Fontos, hogy a geotermikus energia megújuló jellege csak fenntartható készletgazdálkodás mellett érvényesülhet. A termálvíz-kitermelésre épülő rendszerekben ennek legfontosabb eszköze a lehűlt fluidum ugyanazon vízadóba történő, megfelelően megtervezett visszasajtolása. A hosszú távú működéshez emellett szükséges a vízhozam, a hőmérséklet, a rétegnyomás, a vízkémiai paraméterek és a kutak műszaki állapotának folyamatos ellenőrzése. A visszasajtoláshoz kapcsolódó igazolt többletköltségek célzott támogatása, valamint a kiszámítható engedélyezés egyaránt ösztönözheti a fejlesztéseket.