agrarszektor.hu • 2025. november 28. 17:29
Görögországban a magas élelmiszer-infláció miatt folyamatosan zuhan a zöldségek és gyümölcsök kereslete. Habár pénzbeli forgalmnuk övekszik, ez a kevesebb és drágább termék eladásából származik.
Az IELKA (Kiskereskedelmi Fogyasztáskutató Intézet) adatai szerint Görögországban a friss zöldség- és gyümölcsfélék ára 2020 és 2023 között 31,3%, illetve 31,8%-kal nőtt, míg ugyanebben az időszakban a gyümölcsökre fordított lakossági kiadások 14%-kal, a zöldségekre 15%-kal emelkedtek, miközben a fogyasztás 11%-kal, illetve 1%-kal csökkent - írja a FruitVeB. Az értékesítési csatornák vizsgálata alapján a friss termékek forgalmának mintegy fele azokon a piacokon realizálódik, ahol a termelők vagy kisebb kereskedők közvetlenül értékesítik portékáikat, rendszerint alacsonyabb áron, mint a szupermarketekben.
A forgalom további 30%-át a nagy áruházláncok, 12%-át a kisboltok, 8%-át pedig közvetlenül a termelők adják. A piacokon a legnagyobb arányban paradicsom (54%), narancs (52%) és alma (51%) talál gazdára.
A görög termelésű paradicsom, narancs és alma ára ugyanazon a napon jelentős eltérést mutat egy athéni középosztálybeli negyedben: a nagy élelmiszer-kereskedelmi lánc boltjában magasabb, míg a szemközti hagyományos piacon alacsonyabb áron kínálták ugyanazokat a fajtákat. Az IELKA szerint a fogyasztók már régóta nem vásárolják a korábban megszokott 5 kg-os mennyiségeket burgonyából, narancsból vagy almából, hanem ezek felét veszik meg, majd csak ezek elfogyasztása után vásárolnak ismét. Aggasztó, hogy a hónap közepét követően a piacokon a vásárlói forgalom érezhetően visszaesik.
Ennek oka, hogy a görög háztartások többségénél már a hónap 19. napjára elfogy a pénz, ami jól tükrözi az ország gazdasági mutatóinak összefüggéseit a 2008–2012-es válságot követő időszakban, annak ellenére, hogy 2021 óta a gazdaság fokozatos élénkülést mutat. A korábban nem profitorientált szolgáltatások piacosítása, valamint az infláció széles körű hatása együttesen járult hozzá a görög társadalom elszegényedéséhez. A csökkenő jövedelmek miatt a friss termékek fogyasztása lecsökkent, és egy jól érzékelhető kettősség alakult ki: a még így is növekvő teljes forgalom kevesebb, de drágább termékek eladásából származik.
A munkaerőpiaci adatok szerint 2025 februárjában a görög munkavállalók 21%-a teljesen vagy részben munkanélküli volt, vagyis nem rendelkezett jövedelemmel, vagy a minimálbérnél is kevesebbet keresett. A bérek szerkezetét máig meghatározzák a mintegy 15 éve bevezetett megszorító intézkedések, amelyek megszüntették a 13. és 14. havi nyugdíjat, a közszférában dolgozók 13. és 14. havi fizetését, valamint számos pótlékot. Bár a minimálbér 2011 és 2024 között 10,5%-kal emelkedett, az átlagbér nominális értéke ugyanebben az időszakban 11%-kal csökkent, ami a munkajövedelmek folyamatos leértékelődését jelzi.
A reálbérek helyzete még kedvezőtlenebb: a fogyasztói árindex változását figyelembe véve 22%-os visszaesés tapasztalható. Az infláció 2020 óta drasztikusan emelkedik, ami a tartós jövedelemcsökkenéssel együtt az élelmiszerfogyasztás mérséklődéséhez vezetett. Ennek ellenére az élelmiszer-kereskedelem összforgalma nőtt, mivel az árak is folyamatosan emelkednek.