agrarszektor.hu • 2026. február 12. 13:32
Hiába csökkentek a nemzetközi búzaárak, az afrikai kenyérárak továbbra is magasak maradtak, ami rávilágít a kontinens importfüggőségének súlyos következményeire.
Miközben a nemzetközi búzaárak jelentősen csökkentek – a 2022-2023-as tonnánkénti 430-450 dolláros csúcsról 2025-re 240-270 dollárra –, a kenyér kiskereskedelmi ára Afrika-szerte alig mérséklődött. A fehér kenyér standard veknijének ára továbbra is 0,80 és 2,00 dollár között mozog, országtól függően. Afrika legnagyobb búzaimportőr országai – köztük Dél-Afrika, Zimbabwe, Kenya, Nigéria, Kamerun, Marokkó, Egyiptom, Algéria, Elefántcsontpart és Mozambik – főként az Egyesült Államokból, Oroszországból, Ukrajnából és Kanadából szerzik be a gabonát. Ez a függőség kiszolgáltatottá teszi őket a geopolitikai kockázatoknak, a kereskedelmi vámoknak, a növekvő szállítási költségeknek, az üzemanyagáraknak és a műtrágyaköltségeknek - közölte az UkrAgroConsult.
A pékségek számos további teherrel szembesülnek: a Szubszaharai-Afrikában az áramtarifák gyakran 2-3-szor magasabbak a globális átlagnál, a gyakori áramkimaradások miatt drága dízelgenerátorokra kényszerülnek, a kikötőkből a belső területekre történő szállítás pedig jelentős többletköltséget jelent. A valutainstabilitással és devizahiánnyal küzdő országokban – mint Mozambik és Zimbabwe – a kormányok gyakran központosítják az importot, ami általában még magasabb végső árakhoz vezet. A nagy exportőr országokból származó támogatott búza gyakran 40-80 dollárral olcsóbb tonnánként, mint a helyi termelés, ami szinte lehetetlenné teszi az afrikai gazdák számára a versenyt.
Dél-Afrikában például a hazai termelés csak a nemzeti kereslet körülbelül felét fedezi, és az olcsó import továbbra is visszatartja a helyi búzatermesztésbe történő beruházásokat. Afrika népessége várhatóan 2035-re meghaladja az 1,6 milliárdot, így a búzakereslet évi 84 millió tonnára nőhet. A hazai termelésbe, öntözőrendszerekbe, tárolásba és szállítási infrastruktúrába történő komoly beruházások nélkül a kontinens továbbra is ki lesz téve a jövőbeli globális ellátási zavaroknak és áringadozásoknak.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a helyi búzatermelés növelése és az ellátási láncok megerősítése az egyetlen fenntartható módja a kenyérárak stabilizálásának, amely a kontinens lakosságának millióit érinti. Néhány pozitív jel már mutatkozik: Marokkó aktívan diverzifikálja beszállítóit, és óvatos optimizmus tapasztalható a dél-afrikai helyi termés javulásával kapcsolatban a 2025-2026-os szezonra vonatkozóan. Azonban továbbra is sürgősen szükség van szélesebb körű strukturális változásokra.