Élelmiszer | 2025. március 7. 16:33
Ez kemény: megtriplázódott a kenyér ára itthon pár év alatt
2019-ben még alig 300 forint volt egy kilogramm kenyér Magyarországon átlagosan.
2025. április 30. szerda Katalin, Kitti
2019-ben még alig 300 forint volt egy kilogramm kenyér Magyarországon átlagosan.
Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.
A korábbi évekkel összevetve átlagos terménnyel zárult a betakarítás Magyarországon.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Egyre kevesebb kenyeret esznek drágábban az emberek Magyarországon, és nem látni, hogy hol a vége.
Az elmúlt években a kenyérfélék egyfajta ősellenséggé lettek kikiáltva, magas szénhidrát- és gluténtartalmuk miatt, de valóban megérdemelt ez az
Egyre népszerűbbek Magyarországon a nem hagyományos kenyérgabonából készült lisztek, illetve az ezekből sütött pékáruk.
A kenyér mellett a húsok is drágulhatnak.
Nem látni a kenyérdrágulás végét.
Jöhet a 800 forintos kenyér?
Jó minőségű kenyérgabona-vetőmag termett 2021-ben a magyar földeken.
Elképesztően népszerű ez az ősi gabonafajta.
Ha ezt nem lépik meg a malmok, nem biztosítható a működésük.
A takarmánybúza viszont olcsóbb lehet idén.
Legfeljebb közepes búzatermésre van kilátás.
Magyarország még ép bőrrel megúszta az április-májusi csapadékhiányt.
Milyen árakra lehet számítani?
Búzából 4 százalékkal termett kevesebb tavalyhoz képest.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.