Tovább drágulnak az élelmiszerek itthon: foghatják a fejüket a magyarok
Mélynek kell lennie a pénztárcáknak ahhoz, hogy a húsvéti kedvenceket megvehessük.
Mélynek kell lennie a pénztárcáknak ahhoz, hogy a húsvéti kedvenceket megvehessük.
2019-ben még alig 300 forint volt egy kilogramm kenyér Magyarországon átlagosan.
Már tudományosan is bizonyított: az emberek szénhidrátok iránti szeretete a neandervölgyi időkre nyúlik vissza - állítja egy tanulmány.
Hamarosan lehet, hogy tovább drágul a kenyér Magyarországon, azt viszont nem tudni, mennyivel.
Hiába csökkent a gabonaár, az adó többe kerül, mint a liszt - a bérköltségek emelkedése miatt pedig további drágulás várható.
A pékségek egyre szélesebb körben használják a kovászos technológiát, a termékválasztékot pedig a fogyasztói igényekhez alakítják.
Bemutatkoztak Magyarországon az első olyan sütőipari termékek, amelyeket már a mesterséges intelligencia támogatásával fejlesztettek ki.
Egyre kevesebb kenyeret esznek drágábban az emberek Magyarországon, és nem látni, hogy hol a vége.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Egy szakmabeli szerint a jelenlegi és ennél magasabb kenyérárakra kell számítani Magyarországon.
Ismét árat csökkent a Lidl, most a pékáruk kerültek középpontban az üzletekben.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint további áremelkedések várhatóak a lisztek és a pékáruk frontján.
A drágulásnak pedig még mindig nincs vége, hiszen októberben lisztáremelést terveznek a malomipari vállalatok.
Hamarosan 1000 forintos árcímkék nézhetnek vissza ránk a magyar boltokban, pékségekben.
Radikális, két számjegyű áremelésre lenne szükség a hazai pékségékben, és úgy tűnik ez be is következik.
Csak 2021 októbere óta 250 forinttal drágult meg egy kilogramm fehér kenyér 2022 júliusára.
A kenyér mellett a húsok is drágulhatnak.
Nem látni a kenyérdrágulás végét.
Ez nagyon fog fájni a magyar vásárlóknak.
Durván drágultak az élelmiszerek!
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.