agrarszektor.hu • 2026. május 10. 08:32
Bevásárolni ma már nem csak annyit jelent, hogy gyorsan bedobunk pár dolgot a kosárba. Sokan kifejezetten keresik a magyar termékeket, mert fontos a hazai gazdaság támogatása, a hazai munkahelyek megőrzése, vagy egyszerűen jobban bízunk abban, ami itthon készül. Közben már 6000 terméken látható valamilyen Magyar Termék védjegy, ami segít eligazodni a polc előtt, mégis könnyű elveszni a feliratok között: mi számít „magyar terméknek”, és mit jelent az, ha a csomagoláson a Magyar Termék jelölést látjuk?
A Magyarországon jelen lévő hat nagy, nemzetközi háttérrel működő élelmiszer-kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, Lidl, PENNY, SPAR és Tesco) beszerzéseinek jelentős része hazai forrásból származik. A zöldség-gyümölcs szezonban ez az arány megközelíti a 80 százalékot, egyes termékkategóriákban pedig a 90 százalékot is meghaladja. Ilyen kiemelt területek például a tejtermékek, a liszt, a pékáru, a tojás, a friss csirkehús, valamint az év nagy részében a burgonya. Ezek az alapvető élelmiszerek nap mint nap megtalálhatók a magyar háztartások asztalán - közölte a Magyar Termék Nonprofit Kft.
Mindez jól mutatja, hogy a nemzetközi láncok is fontos szerepet vállalnak a hazai termékek elérhetővé tételében, ezért a vásárlók számára egyre nagyobb segítséget jelent a hiteles eredetjelölés a tudatos választásban.
A Magyar Termék tavalyi reprezentatív kutatása alátámassza, hogy a védjegyekbe vetett bizalom a vásárlói döntésekben is jól tetten érhető, ugyanis a válaszadók 74,3 százaléka azt nyilatkozta, hogy rendszeresen tesz Magyar Termék védjegyes árut a kosarába.
De nem is olyan egyszerű a hazai eredet után tájékozódni: ha a termék gyártója hazai vállalat, akkor tudható, hogy a termék Magyarországon készült, de nem biztosan magyar alapanyagokból. 2012 óta állami rendelet szabályozza, hogy élelmiszereken mikor és milyen feltételekkel használhatók olyan jelölések, mint a „magyar termék”, „hazai termék” vagy „hazai feldolgozású termék”, illetve milyen esetben utalhat egy termék kiemelkedő minőségre vagy kézműves jellegre. A jogszabály célja, hogy a csomagoláson és reklámokban megjelenő állítások valósak, ellenőrizhetők és a vásárlók számára egyértelműek legyenek. A védjegyek nem csak az élelmiszereket jelölik, bármely iparágban segítik az eligazodást.
A minősítési folyamat több lépcsőből áll. A gyártók pályázatot nyújtanak be az általuk kiválasztott, itthon előállított termékekre, melyet független szakértők vizsgálnak meg. Ennek során ellenőrzésre került az összetevők származása mellett a jogszabályi megfelelés is. A vizsgálatokról szakértői vélemény készül, amelyet a független döntőbizottság értékel, aki végül dönt a védjegy odaítéléséről.