agrarszektor.hu • 2026. május 19. 09:16
Az ársapkák és az árrésstop hosszú távú hatásai, az erősödő importnyomás, a magyar élelmiszerek polcvesztése, valamint a klímaváltozás és a járványhelyzetek jelentette kockázatok is komoly kihívást jelentenek a hazai élelmiszeripar számára – erről beszélt Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége elnöke a Portfolio Agrofood 2026 konferencián. A szakember szerint a magyar élelmiszeripar versenyképességének javításához költségcsökkentő intézkedésekre, a szabályozási környezet újragondolására és erősebb piaci együttműködésre lenne szükség.
Éder Tamás előadásában elmondta, hogy az élelmiszeripar termelésének volumenindexe 2025-ben 0,5 százalékkal csökkent. Kiemelte, hogy az elmúlt három évben a belföldi és az exportértékesítés hasonló pályát futott be, ugyanakkor 2025-ben már eltérő mértékű visszaesés volt megfigyelhető. A szakember szerint különösen kedvezőtlen tendencia, hogy a magyar élelmiszeripar folyamatosan veszít részesedéséből a hazai fogyasztásban. Mint fogalmazott, a magyar gyártók már az uniós csatlakozás óta fokozatosan veszítenek teret az importtermékekkel szemben. Éder Tamás, szerint a belföldi értékesítés 2023-ban és 2025-ben is elmaradt a kiskereskedelmi forgalom növekedésétől. Az elnök szerint ez arra utal, hogy a fogyasztás bővüléséből egyre kisebb mértékben részesülnek a magyar élelmiszergyártók.
Az előadás egyik központi témája az árszabályozási intézkedések hatása volt. Éder Tamás felidézte, hogy 2021-ben és 2022-ben a kiskereskedelem részben tompította az élelmiszerár-emelkedést, ugyanakkor 2025 elején éppen a korábban ársapkás termékek – köztük a liszt, a tej, a tojás és az étolaj – mutatták a legmagasabb inflációt. Hozzátette, hogy az ársapkák és az árrésstopok hosszú távú torzulásokat idéztek elő a piacon, amelyek ma is érezhetőek az ellátási láncban.
Az ársapkának hosszú az árnyéka, és ma már azt is látjuk, hogy az árrésstopnak is hosszú lesz az árnyéka
– fogalmazott a szakember.
Elmondta, hogy a márciusban bevezetett árrésstop ellenére áprilisban még 2,7 százalékos infláció volt mérhető, miközben decemberre már 1,4 százalékos defláció alakult ki. Véleménye szerint ez már nem indokolta volna az intézkedés fenntartását. Éder Tamás szerint az árrésstop jelentős piaci változásokat indított el. Hozzátette, hogy erősödött az olcsó importtermékek nyomása, különösen a tej- és húsipari termékek piacán, miközben a kiskereskedelmi láncok visszafogták akciós aktivitásaikat és költségcsökkentő lépésekbe kezdtek. Emellett a beszállítók árképzési gyakorlata sokkal láthatóbbá vált a kereskedelmi partnerek számára, ami gyengítette a tárgyalási pozíciókat és növelte a konfliktusokat az ellátási lánc szereplői között. A szakember arra is kitért, hogy az intézkedések a minőségromlási folyamatokat is felerősítették.
Az elnök szerint az árrésstop egyik következménye az volt, hogy a brandtermékek és a saját márkás termékek közötti árréskülönbségek sokkal láthatóbbá váltak. Úgy véli, a magyar márkák helyzetét is rontja, ha az azonos termékek esetében a márkázott áruk jelentősen magasabb árréssel jelennek meg a boltok polcain. Szerinte az árrésstop kivezetése után érdemes lenne megvizsgálni, milyen piaci vagy szabályozási eszközökkel lehetne mérsékelni ezt a gyakorlatot. Éder Tamás több területen is versenyképességi fordulatot sürgetett. Az elnök szerint csökkenteni kellene az EPR- és DRS-díjakat, újra kellene gondolni a koncessziós rendszert, valamint mérsékelni kellene az energia- és közműköltségeket, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és az innovációs járulékot is. Emellett szükségesnek nevezte az útdíjrendszer felülvizsgálatát és az áfacsökkentés lehetőségét is.
A szakember szerint az élelmiszeriparnak a következő években fel kell felkészülnie a klímaváltozás, a nemzetközi kereskedelem és a járványhelyzetek okozta kihívásokra. Példaként említette az afrikai sertéspestis terjedését, amely szerinte hosszabb távon komoly exportpiaci problémákat okozhat Magyarország számára. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztói elvárások gyorsan változnak, egyre hangsúlyosabb az egészséges táplálkozás és az ultrafeldolgozott élelmiszerek kérdésköre is. Várakozásai szerint a belföldi fogyasztás legfeljebb szolid növekedést mutathat a közeljövőben, miközben az importnyomás tovább erősödhet.