agrarszektor.hu • 2026. augusztus 4. 14:34
Bár sokan ártatlan ügyeskedésnek tartják, az önkiszolgáló kasszáknál elkövetett, úgynevezett banántrükk valójában vagyon elleni jogsértés.
Bár sokan ártatlan ügyeskedésnek tartják, az önkiszolgáló kasszáknál elkövetett, úgynevezett banántrükk valójában vagyon elleni jogsértés, amely komoly jogi következményekkel jár. A módszer lényege, hogy a vásárló a drágább termékeket olcsó zöldségként vagy gyümölcsként olvassa be. Így tett Terpes polgármestere is a nyár elején, akit emiatt végül pénzbüntetésre ítélt a bíróság - írta meg a Pénzcentrum.
Bujáki Ferenc azzal került be a hírekbe, hogy hónapokon keresztül trükközött egy egri áruház önkiszolgáló kasszájánál. A módszere egyszerű volt, a műszaki cikkek, élelmiszerek és játékok valódi vonalkódja helyett sárgarépát ütött be, így a vételár töredékét fizette csak ki. Végül akkor bukott le, amikor közel ötvenezer forint értékű árut - köztük három doboz Legót és mosóport - alig kétezer forintért próbált kivinni az üzletből. A nemzetközi szakirodalomban banántrükknek nevezett jelenség mára komoly veszteséget és biztonságtechnikai problémát okoz a kiskereskedelemben.
A csalás lényege, hogy a vásárló a drága terméket egy jóval olcsóbb, lédíjas árucikként - például banánként vagy hagymaként - rögzíti a rendszerben. Mivel a kassza érzékeli a vonalkód leolvasását, a mérést és a fizetést, nem jelez hibát, így a tranzakció kívülről teljesen szabályosnak tűnik.
A visszaélést éppen ez teszi nehezen kiszűrhetővé. Egy forgalmas üzletben a kasszákat felügyelő egyetlen alkalmazottnak egyszerre kell életkort ellenőriznie, a hibás vonalkódokat kezelnie és a mérleg riasztásait feloldania. A szándékos lopás így könnyen beleolvad a vásárlók hétköznapi tévedéseibe és a technikai fennakadásokba.
Az önkiszolgáló kasszák emellett a fizetési folyamat pszichológiáját is megváltoztatják. Mivel nincs jelen pénztáros, akinek a szemébe kellene nézni, a közvetlen emberi kontroll hiánya miatt sokakban az az érzés alakul ki, hogy nem lopnak, csupán túljárnak a gép eszén. Ezt az önigazolást erősítheti a magas árak miatti elégedetlenség vagy az a felháborodás, hogy a bolt lényegében elvégzi a vásárlóval a saját áruinak beolvasását. Másokat egyszerűen a szabályok kijátszásának izgalma hajt, vagy úgy ítélik meg, hogy elhanyagolható a lebukás kockázata.
A banántrükk mellett számos egyéb módszer is elterjedt. A legegyszerűbb, amikor egy terméket egyáltalán nem olvasnak be, hanem a pakolás mozdulatába rejtve közvetlenül a táskába tesznek. Szintén gyakori a vonalkódcsere, amikor egy olcsóbb árucikk címkéjét olvassák le a drágább helyett. Sokan a kassza mérlegét próbálják manipulálni azáltal, hogy az árut csak részben helyezik a felületre, vagy elmozdítják a szatyrot, hogy a rendszer ne érzékelje a súlykülönbséget. Mivel az ilyen jellegű mérleghibák a saját táskát használó, becsületes vásárlóknál is mindennaposak, a dolgozók sokszor rutinszerűen hagyják jóvá a riasztásokat.
Bármilyen módszerrel is csapják be a gépet, a szándékos félreárazás vagy a fizetés nélküli távozás nem ártatlan spórolás. Jogi szempontból egyértelműen vagyon elleni jogsértésről van szó, amely az elkövetési értéktől és a körülményektől függően szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősülhet. A megspórolt néhány ezer forintból így könnyen rendőrségi eljárás, pénzbüntetés, kártérítési kötelezettség vagy ennél is súlyosabb szankció lehet.