agrarszektor.hu • 2026. augusztus 19. 18:26
Az elmúlt években sokat változott az élelmiszerekről alkotott képünk. Egyre tudatosabban választunk kenyeret is: már keressük az adalékmentes vadkovászos termékeket a pékségekben, és szívesen választunk teljes kiőrlésű változatokat. Arról azonban még mindig jóval kevesebb szó esik, hogyan termesztik és milyen típusú gazdálkodásból származik a gabona és a liszt, amelyből alapélelmiszerünk készül. Augusztus 20-a, az új kenyér ünnepe jó alkalom arra, hogy ne csak az asztalra, hanem a termőföldre is figyeljünk, hiszen a jó kenyér története igazából ott kezdődik.
A hozam, az ár és a sütőipari minőség mellett nem mindegy, milyen gazdálkodási szemlélet áll egy-egy alapanyag mögött - írja közleményében az ÖMKi. A termelés módja nemcsak az adott élelmiszerre, de a talajok állapotára, a vizek tisztaságára, a beporzó rovarokra és az élővilág sokféleségére, a biodiverzitásra is hatással van. A természeti erőforrások megőrzése az emberi egészség, az élelmezésbiztonság és az élhető környezet fenntartásának alapvető feltétele. Az ökológiai gazdálkodás ezt a szemléletet követi: nem alkalmaz szintetikus növényvédő szereket és műtrágyákat, hanem a talajtermékenység megőrzése érdekében a szervesanyag-utánpótlásra, a vetésforgóra és más természetes növényvédelmi megoldásokra épít. Ezek a döntések a kész élelmiszereken már csak a bio jelölés formájában látszanak, mégis meghatározzák milyen mezőgazdasági gyakorlatokat támogatunk élelmiszer- és alapanyag- választásainkkal.
A bio kenyér több mint árucikk
Amikor a pékségben bio kenyeret vagy otthoni sütéshez bio lisztet választunk, nemcsak egy árucikk mellett döntünk, hanem olyan gazdálkodási szemléletet is támogatunk, amely a természeti erőforrások megőrzésére épít. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Kézműves Kenyér Társaság is, amely az idei Kenyérlelke Fesztivál apropóján azt a célt tűzte ki, hogy minden hazai pékség kínálatában legyen legalább egy-két fajta bio kenyér. A kezdeményezéshez az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) egy új biogabona térképpel csatlakozik, amely segít megismerni a hazai biogabona-termesztőket, malmokat, pékségeket és feldolgozókat.
A jó kenyér története nem az elkészítésénél kezdődik, hanem a földeken. Ha szeretnénk, hogy a bio kenyér természetes része legyen a hazai pékségek kínálatának, akkor a gazdálkodóktól a malmokon át a pékekig minden szereplő együttműködésére szükség van
- mondta Cseperkáló József, a Magyar Kézműves Kenyér Társaság elnöke.
A kezdeményezéshez kapcsolódva az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) online bio gabona térképet készített, amely összegyűjti a hazai bio gabonatermesztőket, malmokat, pékségeket és feldolgozókat. A térkép célja, hogy könnyebben egymásra találjanak az értéklánc szereplői, és láthatóvá váljon: Magyarországon már ma is rendelkezésre állnak azok az alapanyagok, amelyekből kiváló bio kenyér sülhet.
Az ÖMKi célja, hogy a térkép folyamatosan bővüljön, ezért várja azoknak a bio gabonával vagy bio gabonaalapú termékekkel foglalkozó gazdaságoknak, malmoknak, pékségeknek és egyéb vállalkozásoknak a jelentkezését, amelyek csatlakoznának a kezdeményezéshez.
Az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásáról sokat beszélünk, a mezőgazdasági termelésünk módjáról, és arról, ez hogyan hat a saját és az ökoszisztémánk egészségére és működésére, már jóval kevesebbet. Pedig amikor bioterméket választunk, nemcsak egy élelmiszer mellett döntünk, hanem egy olyan gazdálkodási rendszer mellett is, amelyben a vegyszermentesség, a talaj termékenységének megőrzése, a biológiai sokféleség védelme és a természetes folyamatok megőrzése az alapszabály - nem pedig sokadig szempont egy hosszú lista végén. Ha azt szeretnénk, hogy ez a különbség és a hozzáadott érték, amely a biotermékekben benne van - és sokszor az árban is megjelenik -, a fogyasztó számára is egyértelmű legyen, akkor a teljes értékláncot és benne minden egyes szereplőt - a termőföldtől a pékségig - láthatóvá kell tennünk
- emelte ki Dr. Szira Fruzsina, az ÖMKi kutatója, a WINN-ORGANIC projekt vezetője, amely projekt keretében a térkép fejlesztése megvalósult.
Az elmúlt években megtanultuk értékelni a vadkovászos kenyér és a minőségi alapanyagok jelentőségét. Talán itt az ideje annak is, hogy ugyanilyen természetes szemponttá váljon az is, hogy milyen módon termesztették meg a gabonát, amelyből a kenyerünk készül. Ha a jó kenyérhez a jövőben ugyanúgy hozzátartozik a felelős termelési mód, mint a jó kovász, akkor nemcsak minőségi kenyeret, hanem egészségesebb termőföldet és fenntarthatóbb élelmiszer-rendszert is nyerünk.