A biológiai növényvédelem egyik fontos eszközcsoportját a ragadozó rovarok jelentik.
2023 és 2025 között több mint egynegyedével nőtt a biotermékek forgalma Magyarországon.
Vannak olyan területek, ahol a biogazdálkodás jobb eredményeket hozott, mint a konvencionális állattartás.
Az idei év ismét megmutatta, hogy a korábban bevált technológiák egy része egyszerűen már nem működik a megváltozott időjárási körülmények között.
Egyre tudatosabban választunk kenyeret is: már keressük az adalékmentes vadkovászos termékeket a pékségekben.
A cél az, hogy az uniós és a nem uniós termelők azonos feltételek mellett versenyezhessenek, miközben a vásárlók nagyobb biztonsággal bízhatnak a biojelölések hitelességében.
A rovarok világában a színeknek különleges jelentőségük van, amit jól felhasználhatunk a növényvédelem során.
A bio (organikus) élelmiszerek iránti kereslet ismét emelkedik, miközben a termelés szerkezete lassan átalakul.
Az uniós ökorendelet értelmében 2036-ig még adható derogáció (kivételes engedély) a nem csávázott, konvencionális vetőmagok használatára.
A kezelések előtt minden esetben fel kell mérni a permetlé elsodródásában szerepet játszó környezeti tényezőket.
Habár a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszer globális kérdés, sokszor egy tájfajta palántával is elkezdődhet a változás.
Ha étrendünk többféle növényfajt tartalmaz, az nemcsak táplálkozásunkat teszi változatosabbá, hanem az élelmiszerbiztonságot is erősíti.
Az elmúlt években az Európai Unió tagállamai közül Magyarország volt a második legdinamikusabban bővülő biopiac.
11 magyar kiállító kínálja a termékeit és szolgáltatásait Európa legnagyobb bio szakvásárán.
A szakember szerint az a legjobb, ha az ember bioalmát vesz, mert az garantáltan vegyszermentes.
A Rábcakapi Biokertészetnél eleinte azt gondolták, csak a magyar piacon fognak értékesíteni, ám idővel egyre több lehetőség jött.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet is állásfoglalást adott az elmúlt napokban nagy vihart kavaró almabotrány ügyében.
Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
A magyar biotermelők körülbelül kétharmada csak a támogatásokra hajt, pedig komoly lehetőségek lennének ebben a tevékenységben.
Évek óta folyamatosan nő a biotermékek piaci részesedése Hollandiában, méghozzá minden termékkategóriában.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
Bár sokan ilyenkor azonnal rovarirtóért nyúlnak, nem feltétlenül kell vegyszerekkel felvenni a harcot a büdösbogarak ellen.
Vészhelyzetben a magyar cukorágazat, és ez a termelőket, a feldolgozókat és a fogyasztókat egyaránt érinti.
A nappalok továbbra is kellemesen melegek lehetnek, miközben a reggeli órákban már jóval hűvösebb időre kell készülniük a horgászoknak.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
