agrarszektor.hu • 2026. szeptember 17. 14:31
Öt európai ország online élelmiszerárait hasonlították össze a Kifli-csoport webshopjaiban.
Öt európai ország online élelmiszerárait hasonlították össze a Kifli-csoport webshopjaiban, és kiderült, hogy a magyarok fizetnek a legtöbbet az alapélelmiszerekért és a világmárkákért. Bár a hazai kedvező húsárak némileg javítanak az összesített statisztikán, a keresetekhez viszonyítva mégis Magyarországon jelenti a legnagyobb terhet egy átlagos nagybevásárlás.
A Kifli-csoport jelenleg öt európai piacon – Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, Németországban és Romániában – van jelen saját online áruházzal. Ez kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy harminc, szinte teljesen azonos termék árát hasonlítsuk össze. Amikor egy huszonnyolc tételből álló, sajátmárkás alapélelmiszereket (például tejet, vajat, lisztet) és ismert világmárkákat (például Nutellát vagy Pepsit) tartalmazó kosarat vizsgáltunk, meglepő eredmény született, ugyanis a magyar vásárlóknak kell a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk, míg a tehetősebb nyugat-európai országokban ugyanez a bevásárlás jóval olcsóbb - írta meg a Pénzcentrum.
Míg Magyarországon ez a hús nélküli bevásárlás megközelítette a 23 ezer forintot, addig a legolcsóbbnak számító Ausztriában alig haladta meg a 18 ezer forintot, vagyis a hazai kosár majdnem 28 százalékkal volt drágább. A világmárkák esetében még szembetűnőbb a különbség, hiszen egy félkilós Barilla spagetti nálunk majdnem háromszor annyiba kerül, mint Romániában, a Pringles csipszért pedig több mint kétszer annyit kérnek, mint keleti szomszédunknál. A nemzetközi márkáknál ráadásul nem lehet az eltérő helyi receptúrákra fogni az árkülönbséget.
A képet egyetlen kategória, a friss hús tudta jelentősen megváltoztatni. Amikor a kosárhoz hozzáadtunk egy-egy kiló csirkemellfilét és sertéskarajt, a sorrend azonnal felborult. Magyarországon a húsok hagyományosan jóval olcsóbbak, mint Nyugat-Európában, itthon ugyanis ez a két termék összesen alig 3500 forintot tett ki, míg Németországban ugyanezért több mint 9500 forintot kellett volna fizetni. A harminc termékből álló, teljes bevásárlókosár végösszege így Csehországban lett a legkedvezőbb (24 411 forint), amelyet Románia és Ausztria követett. Magyarország a maga 26 609 forintos végösszegével a negyedik helyre csúszott, míg a kiemelkedően magas húsárak miatt Németország lett a legdrágább (28 202 forint).
Az árak önmagukban is beszédesek, a valódi meglepetés azonban akkor ér bennünket, ha a végösszeget a helyi keresetekhez viszonyítjuk. Hiába kerültünk az összesített lista utolsó előtti helyére az olcsó húsnak köszönhetően, a havi nettó átlagkeresetek arányában mégis nálunk a legfájdalmasabb a kasszához fáradni. Míg Ausztriában és Németországban ez a bevásárlás az átlagos havi nettó bér csupán 2-3 százalékát viszi el, Csehországban pedig 4,1 százalékát, addig Magyarországon az arány eléri a 6,7 százalékot, amivel a romániai szintet (6,4 százalék) is felülmúljuk. A hazai vásárlóknak tehát jövedelmükhöz mérten jóval nagyobb anyagi terhet jelent ugyanaz az élelmiszerkosár, mint az osztrák, német vagy a régiós szomszédoknak.