agrarszektor.hu • 2026. október 2. 13:01
Megugrottak az élelmiszerárak szeptemberben az időjárási aggodalmak és szállítási zavarok közepette.
A FAO élelmiszer-alapanyagárainak referenciamutatója emelkedett szeptemberben, főként a kínálatot szűkítő szállítási zavarok és időjárási aggodalmak, valamint a növényi alapú nyersanyagcsoportok megnövekedett árának következtében – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A kereskedelmi zavarok hozzájárultak a magasabb gabonajegyzésekhez, míg a kedvezőtlen időjárás rontotta a cukortermelési kilátásokat.
A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi „élelmiszerkosár” havi árváltozását követi – 136,0 ponton zárt 2026 szeptemberében. Ez 1,5%-kal haladja meg az augusztusi szintet, és 5,8%-kal az egy évvel ezelőtti értéket.
Tartós és egyre széles körűbb nyersanyagár-emelkedést tapasztalunk a globális piacokon, mivel a Hormuzi-szoros és a Fekete-tenger térségét érintő zavarok az éghajlati sokkhatásokkal párosulva nyomást gyakorolnak az energia szektorra, a szállításra és a legfontosabb élelmiszer-alapanyagokra. Ha ez a nyomás fennmarad, ez hamarosan mutatkozni fog a fogyasztói élelmiszerárakban is, különösen az élelmiszer- és energiaimportnak kitett országokban
– mondta Maximo Torero, a FAO vezető közgazdásza.
A gabonafélék árindexe 5,1%-kal emelkedett augusztus óta, és átlagosan 17,2%-kal haladta meg a múlt évi szeptemberi szintet. A világ búzaárai 6,3%-kal nőttek a Fekete-tenger térségében tapasztalható logisztikai korlátok és az Észak-Amerika egyes részein a vetés előtt jelentkező száraz időjárás miatt, míg a globális kukoricaárak 5,6%-kal emelkedtek az előző hónaphoz képest az Egyesült Államokban a terméseredményekkel kapcsolatos aggodalmak, a csökkenő brazil exportkínálat és a fekete-tengeri kereskedelem zavarai következtében. A Hormuzi-szoroson áthaladó hajózással kapcsolatos folyamatos bizonytalanság még tovább növelte az árakat a bioüzemanyag-alapanyagok, mint például a kukorica, esetében. Az FAO összes rizsfélékre vonatkozó árindexe 1,4%-kal emelkedett, mivel az Indica rizs árait felnyomták az időjárási aggodalmak és a szezonálisan szűkösebb kínálat.
A növényi olajok ára 0,9%-kal emelkedett augusztushoz képest, ami megmutatkozik a pálmaolaj magasabb világpiaci áraban, amely az erős globális importkeresletnek és a délkelet-ázsiái száraz időjárás termelési kilátásokra gyakorolt hatása miatti aggodalmaknak köszönhető. A húsfélék árindexe 1,1%-kal csökkent; a sertés- és baromfihúsárak a bőséges exportálható kínálat közepette visszaestek. Brazília marhahús-export árajánlatai emelkedtek az Egyesült Államok erősebb importkereslete nyomán, míg a birkahúsárak nagyjából stabilak maradtak. A tejtermékek árindexe szeptemberben 0,1%-kal csökkent, mivel a sajtárak visszaesése kis mértékben ellensúlyozta a tejporárak emelkedését, míg a vajárak alig változtak.
A FAO cukor árindexe 6,1%-kal emelkedett augusztushoz képest, köszönhetően a 2026/27-es szezonban szűkösebb globális cukorellátásra vonatkozó várakozásoknak. Ehhez hozzájárult a várhatóan alacsonyabb cukortermelés Thaiföldön, az átlag alatti csapadékmennyiség Indiában, az erősödő El Niño hatások, a heves esőzések Brazília közép-déli termőterületein, valamint a cukorrépával bevetett terület csökkenése az Európai Unióban.
Globális gabonatermelés és -kereskedelem csökkenés várható
Az új Gabonakészletek és -igények gyorsjelentés szerint, amelyet szintén pénteken tett közzé a FAO, a globális gabonatermés 2026-ban várhatóan 2,1%-kal csökken a 2025-ös szinthez képest, 2 979 millió tonnára – amely így is a valaha mért második legnagyobb termést jelenti a tavalyi rekord után. A frissített előrejelzés a búzatermelés felfelé módosított korrekcióját tükrözi: ez várhatóan 813,9 millió tonna lesz az Ausztráliában javuló időjárási viszonyoknak köszönhetően. Ezt azonban ellensúlyozza a szemes termények csökkenő előrejelzése, amely így várhatóan 1 612 millió tonna lesz, az Európai Unióban és az Egyesült Államokban tapasztalható forró és száraz időjárás miatti csökkent hozamkilátások miatt.
A FAO szerint a globális gabonakereskedelmi forgalom 3,5%-kal fog csökkenni a 2025/26-os rekordszintről, 505,8 millió tonnára. A búza- és kukoricaexport valószínűleg a vártnál nagyobb mértékben esik vissza, főként a fekete-tengeri szállítási útvonalak korlátai miatt és a megfelelő szállítási kapacitási alternatívák hiányában.
El Niño
A FAO által támogatott Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét. Ennek egy kiemelt cikkében olvasható, hogy az erősödő El Niño további bizonytalanságot okoz a termelési kilátásokban, különösen a Dél- és Délkelet-Ázsiában termelt rizs esetében. Globális szinten El Niño esemény idején a rizstermés jellemzően 1,0–1,5%-kal marad el a várható trendtől, a búza- és kukoricahozamok általában a normál szinten maradnak, míg a szójababhozamok gyakran 1,5–2,0%-kal haladják meg a szokott trendet. A jelentés szerint az erősebb El Niño eseményekhez kiszámíthatóbb, bár jellemzően nem súlyosabb hozamalakulás társul, míg a gyengébb eseményeknél nagyobb a változékonyság.