agrarszektor.hu • 2026. október 14. 14:34
Az Európai Unióban a legjelentősebb termelők között van Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország és Hollandia.
A Tojás Világnapját minden év októberének második péntekén tartják, ez idén október 9-re esett, ami jó lehetőség arra, hogy a tojás számos előnyén, valamint a fehér és a barna tojás gyakran felmerülő kérdésén túl, áttekintsük a tojás jelentőségét a világgazdaságban és a nemzetközi kereskedelemben. Az elérhető, lezárt adatok alapján a globális tojástermelés 2024-ben elérte a 100 millió tonnát, ennek megközelítőleg 94 százalékát a tyúktojás adta, ami az áttekintés fókuszában is áll.
Az elérhető, lezárt adatok alapján a globális tojástermelés 2024-ben elérte a 100 millió tonnát, ennek megközelítőleg 94 százalékát a tyúktojás adta, ami az áttekintés fókuszában is áll. A tyúktojás termelés 2010 és 2024 között - nem egyenletes, de - folyamatosan növekvő pályán haladt és az 1-6 százalékos éves bővülésnek köszönhetően az időszakban több mint 45 százalékkal növekedett mind a teljes kibocsátott mennyiség, mind pedig a megtermelt tojások darabszáma, ami 1205 milliárd darabról 1775 milliárd darabra emelkedett - írja a NAK.
A világjárvány kereskedelemre gyakorolt rendkívül súlyos hatásain túl figyelemre méltó, hogy a tojástermelés a 2020-as évek elején, a pandémia és az élelmiszer-ellátási láncokat érintő nehézségek ellenére is bővülni tudott, köszönhetően a világpiaci kereslet hosszú távú stabilan növekedésének. A keresletet táplálta a népesség gyarapodása, a fejlődő országok növekvő állati fehérjefogyasztása, a tojás megfizethető ára, amivel széles körben hozzáférhető fehérjeforrásnak számít, valamint a technológiai és állategészségügyi fejlődés is.
A legjelentősebb tojástermelők
A világ legjelentősebb csirke-tojás termelő országainak tojástermelése 2010 és 2024 között összességében jelentős növekedést ért el. Az összehasonlításba - lévén Magyarország az EU tagja és az uniós piac szerves része - érdemes beemelni a teljes EU-s tojástermelést is. A termelésben élenjáró szereplők együttes kibocsátása 2010-ben 42 millió tonna volt, azonban a 2024-re közel 63 millió tonnára emelkedett, ami kis híján 50%-os bővülést jelent és ezzel a globális tojástermelés több mint 60 százalékát adják.
A világ legjelentősebb tojástermelő országa Kína, amely a több mint 30 millió tonnás termelésével a globális tojástermelés egyharmadát adja, és bár az utóbbi 15 évben másfélszeresére tudta növelni a termelését, azonban részesedése a termelő országok között a korábbi 37 százalékról fokozatosan csökken. Ennek oka főként India és Indonézia, amely országok esetében rendkívül dinamikus növekedés figyelhető meg, India termelése közel két és félszeresére nőtt és átlépte ezzel a 8 millió tonnát, Indonézia kibocsátása az utóbbi másfél évtizedben majd hatszorosára nőtt és 6,5 millió tonnás éves termelésével egyre szorosabban követi Indiát.
A brazil tojástermelés folyamatosan növekszik és 3,7 millió tonnás eredményével napjainkra globális tényezővé vált. Az ország növekedését olyan kedvező folyamatok, mint a takarmány-alapanyagok rendelkezésre állása, valamint a versenyképes állattenyésztési ágazatuk segítette elő. Az Amerikai Egyesült Államok (USA) termelését az utóbbi évtizedekben egy viszonylag stabil növekedés jellemezte időszakos megtorpanásokkal. Az elmúlt tizenöt évben a termelés összességében 5,4 millió tonnáról 6,5 millió tonnára emelkedett, azonban a 2020-tól kezdődően a termelés csekély mértékű csökkenése figyelhető meg a 2019-ben elért 6,7 millió tonnáról, aminek többek között a madárinfluenza-járványok okozta állományveszteségek is az okai.
Az Európai Unióban a legjelentősebb termelők között van Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország és Hollandia. Magyarország az évi 130-155 ezer tonnás termelésével az uniós mezőny első felébe tartozik. Az EU27 2024-ben 6,6 millió tonna tojást termelt, ami kb. 10 százalékkal több, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A növekedés döntő részét a világjárvány alatt és azt követően tudta elérni az Unió. Az európai tojáságazat fejlődését nagymértékben befolyásolják a szigorú környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előírások, amelyek ugyan javítják a termelés fenntarthatóságát, de egyben korlátozzák a kibocsátás gyors bővülését is.
A globális tojástermelés földrajzi súlypontja egyre inkább Ázsia felé tolódik. Miközben Kína megőrizte vezető szerepét, India és Indonézia termelésének dinamikus bővülése jelentősen növelte a régió súlyát világviszonylatban. Ezzel párhuzamosan az olyan érett piacokon, mint az USA és különösen az EU, a termelés jóval mérsékeltebb ütemben bővült, ami korlátozottabb keresletre és visszafogottabb kapacitásbővülésre utal, szemben a fejlődő gazdaságok jelentősebb bővülési potenciáljával.
Nemzetközi tojáskereskedelem
Miközben a tojás a világ egyik legnagyobb mennyiségben előállított állati eredetű élelmiszere, szerepe a nemzetközi kereskedelemben - a megtermelt mennyiséghez viszonyított aránya alapján - meglepően csekély. A közel 94 millió tonnás globális termelésnek mindössze mintegy 3 százaléka, azaz 2,2-3,0 millió tonna jelenik meg a világkereskedelemben, ami egyértelmű jele annak, hogy a tojás elsősorban lokális vagy regionális piacokon cserél gazdát. A jelenség hátterében a termék romlandósága, a magas szállítási költségek, az állategészségügyi korlátozások, valamint az a tény áll, hogy a legnagyobb termelő országok egyúttal a legnagyobb fogyasztók is.
Hollandia 2024-ben közel 427 ezer tonna tojást exportált, amellyel továbbra is a világ legnagyobb exportőrének számít. Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a holland tojástermelés töredéke a kínai vagy az indiai kibocsátásnak. Hollandia vezető pozíciója a világ tojáskivitelében nem magyarázható kizárólag kereskedelmi csomópontként betöltött szerepével. Közel 30 millió tojótyúkkal az ország úgy Európa egyik legnagyobb tojástermelője, hogy közben a 18 milliós belföldi piaca relatíve kicsi.
Mindazonáltal exportteljesítménye meghaladja azt, amit pusztán az állományméret alapján várhatnánk (még úgy is, hogy a Hollandiában termelt tojás nagyjából 60-70 százaléka kerül exportra), ami jól tükrözi a magas fokú holland termelési és feldolgozási specializációt, annak kapacitását, a logisztikai infrastruktúrát és a reexport-tevékenységek jelentőségét. Ezen felül további fontos tényező a német és belga piacok földrajzi közelsége, amik a legnagyobb piacai a holland tojásnak. 2021-2022-ben Európában a valaha regisztrált egyik legsúlyosabb magas patogenitású madárinfluenza-járvány zajlott, ami a lengyel és holland exporton is megfigyelhető az alábbi diagramon.
Hollandiát Lengyelország, Törökország, az Amerikai Egyesült Államok és Kína követi. Az utóbbi másfél évtizedben a földrajzi közelség jelentette versenyelőnyt kihasználva a Közel-Kelet és Észak-Afrika piacait ellátó Törökország vált a második legfontosabb szereplővé, amelynek exportja 2010 és 2018 között csaknem megháromszorozódott, ezt követően csökkenő tendencia figyelhető meg, de 2024-ben még mindig közel 200 ezer tonnás kivitel jellemezte az országot.
A lengyel tojás elsődleges célpiaca Németország. Lengyelország exportteljesítménye 2010 és 2024 között több mint 50%-kal emelkedett, és az utóbbi években tartósan 220-240 ezer tonna körül alakult. A lengyel tojáságazat versenyképességét az alacsonyabb termelési költségek, valamint az európai belső piacba való szoros integráció erősíti.
Az USA exportja erősen regionális jellegű és jóval hektikusabb képet mutat. A néhány éven belül akár 100 ezer tonnás különbségeket produkáló amerikai export hátterében elsősorban a madárinfluenza-járványok okozta termelési zavarok, az erős belföldi kereslet, valamint az export néhány kiemelt partnerpiacra, különösen Mexikóra való koncentráltsága állhat. Mindez jól mutatja, hogy a tojáskereskedelemben a rendelkezésre álló exportkínálat viszonylag gyorsan reagál a termelési és piaci változásokra.
Bár Kína és India a legnagyobb termelők, a megtermelt tojás túlnyomó többségét a hazai piac veszi fel, ami jól szemlélteti az ágazat egyik legfontosabb sajátosságát, hogy a legnagyobb termelő országok gyakran a legnagyobb fogyasztók is. A globális élelmiszerellátást nem csupán a termelési volumenek, hanem a regionális kereskedelmi kapcsolatok is alakítják. Annak ellenére, hogy a termelés súlypontja egyre inkább Ázsiába tolódik, a globális tojáskereskedelem súlya továbbra is - földrajzilag egymástól távolabb - néhány exportorientált ország köré koncentrálódik.