agrarszektor.hu • 2026. október 14. 08:43
Kötelezővé válhat az uniós iskolagyümölcs- és iskolatejprogram - új piac nyílhat az európai és magyar termelők előtt.
Az Európai Bizottság a következő, 2028. után induló uniós költségvetési időszakban is fenn kívánja tartani az úgynevezett uniós iskolaprogramot, amelynek keretében az európai gyermekek friss gyümölcshöz, zöldséghez, tejhez és egyes tejtermékekhez juthatnak hozzá az oktatási intézményekben.
A 2026. október 1-jén a Bizottság által közzétett tájékoztatás szerint a program nem egyszerűen folytatódna: a Bizottság azt tervezi, hogy az uniós iskolaprogram a jövőben kötelező részévé válik a tagállami terveknek, miközben a végrehajtási szabályokat egyszerűsítenék és nagyobb nemzeti rugalmasságot biztosítanának - írja a NAK. A változás agrárgazdasági szempontból azért érdekes, mert az iskolákon keresztül megjelenő kereslet kiszámítható piacot jelenthet a bevont termékkör részére. A Bizottság a következő időszakban ráadásul hangsúlyosabban kapcsolná össze a programot a helyi termeléssel, a rövid ellátási láncokkal, a közbeszerzéssel és az uniós mezőgazdasági termékek előnyben részesítésével.
A Bizottság most közzétett adatai jól mutatják a rendszer méretét. A 2024/2025-ös tanévben az Európai Unióban több mint 143 ezer iskola vett részt az iskolaprogramban. A program keretében a gyermekekhez 61 570 tonna friss gyümölcs és zöldség, 107 millió liter tej, valamint 2620 tonna sajt és túró jutott el. Az uniós iskolaprogram pénzügyi jelentősége sem elhanyagolható. A 2024/2025-ös tanévben összesen mintegy 356 millió eurót fordítottak rá. Ebből 188 millió euró uniós finanszírozás, további 168 millió euró pedig tagállami forrás volt. A nemzeti finanszírozás egyetlen év alatt mintegy 33 millió euróval emelkedett.
Mi változhat 2028 után?
A Bizottság javaslata szerint a következő hosszú távú uniós költségvetési időszakban az iskolaprogram kötelező elemmé válna a tagállami tervekben. Ez nem azt jelenti, hogy minden európai iskolában automatikusan ugyanazt a gyümölcsöt és tejterméket kellene kiosztani. Éppen ellenkezőleg: a Bizottság nagyobb rugalmasságot kíván biztosítani a tagállamok számára. A következő KAP egyik fontos iránya az EU-ban előállított élelmiszerek nagyobb szerepének biztosítása. A Bizottság KAP 2027 utáni javaslatának része, hogy az iskolai gyümölcs-, zöldség- és tejprogramokban a tagállamok prioritást adjanak az uniós termékeknek.
Ez különösen érdekes a jelenlegi európai agrárkereskedelmi környezetben. Az Európai Unió jelentős mennyiségű mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket importál a világ különböző térségeiből, miközben több kereskedelmi megállapodás tovább alakítja a belső piac versenyfeltételeit. Az iskolaprogram ezzel szemben egy olyan intézményi piac lehet, ahol az EU-n belül termelt élelmiszerek preferenciája erősebbé válhat stabil piaci keretek között.
Mit jelenthet mindez a magyar termelőknek?
A Bizottság jelenlegi rendszerleírása szerint a termékválasztásnál szerepet kap a szezonalitás, a változatosság, a rendelkezésre állás, az egészségügyi és környezeti szempontok. A tagállamok ösztönözhetik a helyi, rövid ellátási láncból származó, ökológiai vagy minőségi rendszerekhez tartozó termékeket is. Ez azt jelenti, hogy a magyar termelők számára nem feltétlenül a nagy mennyiségű, egész Európát átszelő árualap lehet a legérdekesebb. Sokkal fontosabb lehet a regionális beszállítói rendszer, amelyben egy termelői csoport, szövetkezet, TÉSZ vagy más szervezett termelői háttér képes rendszeresen, megfelelő minőségben és dokumentált módon ellátni az intézményeket.
A program kötelezőbbé tétele önmagában nem garantálja, hogy több magyar alma, tej vagy zöldség kerül az iskolákba. Ehhez megfelelő nemzeti keret és értékesítési hálózat is szükséges. A kulcskérdések Magyarországon várhatóan a következőek:
- milyen termékek kerülnek a hazai programba;
- mekkora lesz az éves keret;
- milyen arányban lesz uniós és nemzeti finanszírozás;
- milyen közbeszerzési feltételeket alkalmaznak;
- mennyire lesz előnyben a magyar és regionális/helyi termék;
- hogyan kezelik a szezonális kínálatot;
- és mennyire lesz egyszerű a gazdálkodók számára a beszállításhoz szükséges adminisztráció.
A Bizottság javaslata éppen ezeken a pontokon adna nagyobb mozgásteret a tagállamoknak. Az uniós keret közös célokat határozna meg, de a konkrét végrehajtásban nagyobb szerepet kapnának a nemzeti sajátosságok. Magyarország számára ezért nem az lesz az egyetlen kérdés, hogy mekkora uniós támogatás jut majd az iskolaprogramra. Legalább ilyen fontos lesz, hogy ki tudja majd ezt a keresletet ténylegesen magyar termékekkel kiszolgálni. Ha a hazai termelők szervezetten, megfelelő minőségben, egész éves vagy szezonálisan tervezhető kínálattal és versenyképes logisztikával tudnak megjelenni, az iskolaprogram új, stabil értékesítési csatornát jelent a jövőben is.