agrarszektor.hu • 2026. november 1. 08:32
Majdnem háromezer kisbolt húzta le a rolót egy év alatt, nincs már 30 ezer egyéni vállalkozó által fenntartott üzlet.
Több mint 2800 kiskereskedelmi üzlet zárt be Magyarországon 2024 és 2025 vége között, így a hazai boltok száma százezer alá csökkent. A leginkább Budapestet és Nógrád vármegyét érintő zsugorodás hátterében az emelkedő üzemeltetési költségek, a diszkontláncok elszívó hatása és a szigorú állami szabályozások állnak. A sorozatos bezárások egyre több vidéki kistelepülésen sodorják veszélybe a mindennapi élelmiszer-ellátást - írta a Pénzcentrum.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 utolsó napjára 98 226 kiskereskedelmi egység maradt az országban, ami 2,8 százalékos, azaz 2843 darabos csökkenést jelent a 2024. év végi állapothoz képest.
Arányaiban Nógrád vármegye szenvedte el a legnagyobb, 3,83 százalékos veszteséget, amelyet szorosan követett Budapest (3,78%), valamint Baranya és Somogy vármegye. A legkisebb mértékű, egy százalék körüli visszaesést Vas és Békés térségében regisztrálták. Számszerűleg a főváros veszítette a legtöbbet, ahol egy év alatt 758 üzlet húzta le a rolót, míg Pest és Bács-Kiskun vármegyéből egyaránt több mint kétszáz bolt tűnt el.
Az egyéni vállalkozók által fenntartott üzletek száma az országos átlagnál is gyorsabban, 3,8 százalékkal csökkent, így 29 391-re esett vissza.
Területi eloszlásuk rendkívül egyenlőtlen, hiszen míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyében a boltok több mint 40 százalékát ők üzemeltetik, addig Budapesten ez az arány alig haladja meg a 11 százalékot. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, Neubauer Katalin szerint a kisboltok egyre nehezebben bírják a versenyt a forgalom jelentős részét elszívó nagy áruházláncokkal. Számos hazai kistelepülésen már egyáltalán nincs üzlet, mivel a működtetésük gazdaságtalanná vált. A szakember rámutatott, hogy az elmúlt évek állami beavatkozásai – mint az árstopok és a kötelező akciózások – nyomán a kiskereskedelmi tevékenység jelenleg vagy veszteséges, vagy legfeljebb 1-2 százalékos profitrátát biztosít. Egy esetleges vagyonadó bevezetése a működéshez szükséges eszközökre tovább ronthatná a helyzetet, végleg visszafogva a beruházásokat. A vidék élhetősége és az alapvető ellátás biztosítása érdekében a gazdasági tárca már dolgozik egy kistérségi ellátásbiztonsági stratégián, amelyhez az érdekképviseletek a tervek szerint idén novemberben nyújtják be a javaslataikat.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Balázs Ildikó hangsúlyozta, hogy a bezárásokat nem lehet kizárólag a nemzetközi láncok terjeszkedésével magyarázni. A munkaerőhiány, a dráguló üzemeltetés és a megváltozott vásárlói szokások egyaránt közrejátszanak a folyamatban. Kiemelte, hogy az adminisztratív beavatkozások torzítják a piacot, ezért az árrésstophoz hasonló intézkedések, valamint az árbevétel-arányos kiskereskedelmi különadó kivezetése elengedhetetlen lenne a tisztességes verseny helyreállításához.
A kereskedők helyzetét a vásárlók fokozott árérzékenysége is nehezíti. A 2022–2023-as inflációs sokk nyomán a fogyasztói bizalom a reálbérek emelkedése ellenére sem tért vissza teljesen, a háztartások az anyagi lehetőségeiknél óvatosabban költenek, a kiskereskedelmi forgalom pedig csak lassan bővül.
A piaci szereplők így állandó árháborúba kényszerültek a vevőkért, amelyben a szűkösebb tartalékokkal rendelkező kisboltok könnyen alulmaradnak. A piaci fellendülés érdekében az OKSZ az úgynevezett plázastop érdemi lazítását is szorgalmazza, hogy átláthatóbb engedélyezési rendszerrel nyissanak utat a korszerű, energiahatékony beruházásoknak.